Több millió csonkoltcsőrű tyúk él Európában

A kiskereskedelmi láncok állatvédelmi elkötelezettségét, és a különböző gazdálkodásból (ketreces, mélyalmos, szabadtartás és bio) származó tojás forgalmát vizsgálta a visegrádi országokban a Fauna Egyesület három másik állatvédő szervezettel. A választás azért esett a tojásra, mert Kelet-Európában ez az egyetlen állati eredetű élelmiszer, amelynél létezik állatbarát gazdálkodásból származó alternatíva a boltok polcain.

A megrendítő kutatás feltárta, hogy a visegrádi országok területén működő kiskereskedelmi láncok többségében kizárólag ketreces tartásból származó tojást árusítanak. Ez állatvédelmi szempontból elfogadhatatlan: a ketreces tartás ugyanis nem teszi lehetővé a faji sajátosságokból eredő viselkedésformák gyakorlását.

Bezárva és megcsonkítva

Az összes nagyüzemi módon tenyésztett állatfaj közül a tojótyúkok sorsa a legkegyetlenebb. A boltokban kapható legtöbb tojás „édesanyját” 4-5 társával együtt tartják egy ketrecben, ahol egy tyúkra akkora terület jut, mint egy A/4-es papírlap: az állat gyakorlatilag természetes ösztöneit sem tudja kiélni, szárnyait sem képes megmozgatni. Mivel a zsúfoltság miatt megnő közöttük az agresszió, és csipkednék egymás tollát, ezért levágják, hivatalosan „megkurtítják” a csőrüket.

Másfél éves korukig tartják őket a ketrecben, amikorra teljesen „kimerülnek”, majd a „kifutó állományt” levágják. A szakszóval letojt tyúknak nevezett állatokat háztáji gazdaságoknak is felajánlják megvételre, ahol – az állatvédők tapasztalatai szerint – hamar rendbe jönnek, felhíznak. A tyúkok egyébként természetes körülmények között akár 10 évig is élhetnek.

Ám éppen a tojás esetében tehet sokat a tudatos vásárló az állatok életkörülményeinek javításáért: minden, szabad tartásból származó tojás megvásárlása szavazat az “emberi” tartásmód mellett. Hazánkban ugyanis a tojásokat egyenként, számkóddal jelölik meg. Ebből kiolvashatók a tyúk tartásának körülményei, a származási ország, az állattartó telep kódja.

Nem jut el hozzánk

A visegrádi fogyasztók többsége hajlandó lenne magasabb árat fizetni az állatbarát tojásért, illetve 59 százalékuk ennek beszerzéséért a megszokott helyett akár másik üzletet választani – áll egy, az Európai Unió által tavaly készített felmérésben. Általánosságban igaz, hogy a magasabb követelményeknek megfelelő állati eredetű élelmiszerek piaca egyértelműen kialakulatlan. A fogyasztóknak nem áll módjukban olyan állatbarát terméket választani, amilyet szeretnének.

A kelet-európai régióra általában jellemző – ellentétben a nyugat-európai trenddel –, hogy jelentős számú tyúkot nevelnek kisméretű, családi gazdaságban. Magyarországon 8-9 millióra tehető ezeknek a tojótyúkoknak a száma, ellentétben a nagyüzemek 5 milliós ketreces tyúkállományával. A háztájiban megtermelt tojást azonban helyben el is fogyasztják, nem jut el a kereskedelmi láncokig. Így fordulhat elő az, hogy a boltok kínálatának 92-99 százaléka ketreces tartásból származó tojás – mutatta ki az egyesület.

Aranytojás

A Compassion in Word Farming (CIWF), vezető nemzetközi gazdasági állatvédő szervezet kapcsolatot épít az élelmiszer-termelő iparág szereplőivel és megjutalmazza azokat, amelyek erőfeszítéseket tesznek a haszonállatok védelmének növelése érdekében. A tavaly alapított Aranytojás Díj a ketreces tojások kivonására motiválja az európai vállalatokat: előző évben több mint 5 millió tojótyúkot szabadítottak ki a ketrecből, az ideiekkel együtt ez a szám már 10 millióra nőtt.

Több mint 300 millió tojótyúk él Európában, amelyek háromnegyedét tartják kegyetlen körülmények között ketrecben. Hazánkban négy cég is elkötelezte magát a tojótyúkok védelme mellett, amellyel több mint fél millió hazai tyúkot szabadítottak ki a ketrecből, ami a teljes hazai nagyüzemi állomány mintegy 15 százaléka.

Forrás: FigyelőNet