Római falfestménnyel díszített lakóépületeket tártak fel Óbudán

Korabeli falfestményekkel, stukkóval díszített római kori épületeket tártak fel Óbudán - tájékoztatta Kirchhof Anita ásatásvezető régész az MTI-t.
Ismertetése szerint a Budapesti Történeti Múzeum november óta folytat építkezést megelőző feltárást a III. kerület Hunor utca egyik telkén, amely a római kori katonaváros területén található. Eddig négy ház maradványai kerültek elő.
“A jelenleg is folyó ásatásokon egy észak-déli irányú utat találtunk, amelynek két oldalán sorakoztak a Kr.u. III. században épült lakóházak” – mondta Kirchhof Anita, hozzátéve, hogy az épületeket a III. század során többször átépítették.
Az épületek legkésőbbi periódusából származó oldalfalakat és mennyezeteket díszítő falfestmények részben eredeti helyükön, az oldalfalakon találták. Más részük az épület pusztulása során a padlóra hullott. A restaurátorok jelenleg ezek megmentésével foglalkoznak.
A töredékek alapján az 1. épület egyik helyiségének oldalfalán fehér alapon zöld-vörös márványerezetet utánoztak festéssel. Ugyanennek a helyiségnek a stukkópárkánya háromsoros kialakítású. A stukkót a legfelső sorban ismétlődő virágminta, középen fonat és legalul gyöngysoros sáv díszítette, amelyek mind pecsételéssel készültek. A helyiség mennyezetén feltehetően homorú oldalú, váltakozva vörös-sárga színű ismétlődő kazettázást utánoztak.
Több helyiségben a régészek a terrazzó-padlót is megtalálták. A jelek szerint a szobák egy része padlófűtéssel volt ellátva.
“Az épületek gazdag díszítettsége, igényes kivitelezése alapján arra lehet következtetni, hogy esetleg a korabeli elit lakhatott itt” – mondta az ásatásvezető régész.
Kirchhof Anita ismertetése szerint a feltárás során a lakóházak építését megelőző időszakból, azaz a Kr.u. II-III. század fordulójáról kemencék és kutak kerültek elő. Mivel a római korban gyakran hordókkal bélelték a kutakat, ezeknek a maradványait is megtalálták a régészek az egyik kútban.
“A kutakból majdnem teljes épségben fennmaradt korsó került elő, edény-töredékeket, érméket találtunk” – sorolta a leleteket Kirchhof Anita.
Egy darabig csontfaragó-műhely is működött a területen – erre utal a nagyszámú megmunkált csonttöredék. Később az épületeket elhagyták, s a terület a Kr. u. IV. században már temetkezési hely volt. Ezt jelzi egy felnőtt téglából épített sírja, valamint két gyerektemetkezés – mondta el a régész.