Robespierre terrortörvénye

Miután 1794-ben a megvesztegethetetlenként emlegetett Robespierre egyedül maradt a hatalomban, a terror tovább fokozódott. Saint-Just javaslatára április 16-án Párizsban központosították a forradalmi igazságszolgáltatást, június 10-én pedig Robespierre bábáskodásával megszületett az újabb terrortörvény.

Az új törvény nem csupán a törvényszék feladat-és hatáskörét határozta meg, hanem minden addiginál gyorsabb eljárásokat helyezett kilátásba. Ezt követően a hosszas vizsgálatok eltörlésével a vád egyszerű feljelentésen alapult, a tanúvallomásokat mellőzték, s a vádlott a saját védelmére még ügyvédet sem fogadhatott.

A Couthon által kidolgozott törvény a Konventben elnökölő Robespierre közreműködésének köszönhetően néhány aggályoskodó félreállítása után rövid időn belül elfogadásra került.

A forradalom nevében hét hét alatt mintegy 1500 embert végeztek ki, s a börtönök is zsúfolásig megteltek; 1794 júliusában több mint 8000 vádlottat tartottak fogva.

„A forradalmi kormányzat már csak egy nagy terrorista hivatalnokgépezetet mozgatott, amely letartóztatásokkal és félelemmel kormányzott.” – olvashatjuk A francia forradalom története című könyvben François Furet francia történész sorait.

A fékevesztett terror csak Robespierre július 27-ei bukása után enyhült. Miután a szélsőbaloldali Billaud-Varenne és Collot d’ Herbois vád alá helyeztette Robespierre-t, s kisebb nehézségek árán, hittársaival együtt kivégeztette, új bizottság alakult, ami augusztus 1-én eltörölte a június 10-ei terrortörvényt.