A siklósi vár emlékérme
A Magyar Nemzeti Bank 2008. június 4-én „Siklósi vár” megnevezéssel 5000 forint névértékű, ezüst emlékérmét bocsátott ki.
Szöllőssy Enikő az emlékérmet egy XIX. századi acélmetszet alapján tervezte.
Mi látható rajta? Előlapján, a nyugati oldal felől készült látkép, amely a siklósi vár épületét, a déli tornyot, a ferences kolostort és templomot jeleníti meg. Itt találhatók továbbá a kötelező éremképi elemek, úgymint a „Magyar Köztársaság” felirat, az 5000 forint értékjelzés és a „2008” verési évszám illetve a „BP.” verdejel.
A hátlapon ugyancsak a siklósi vár látható, ezúttal északi nézetből. A vár ábrázolása alatt vízszintesen, kissé balra csúsztatva a „Siklósi vár” felirat olvasható.
Az emlékpénz 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31, 46 gramm, átmérője 38, 61 mm, széle recézett. Az érméből összesen 10.000 darab készül, ebből 6.000 tükörfényes kivitelben.
Az emlékérmét a siklósi várban bocsátották forgalomba, a vár egyik leghíresebb ura, Batthyány Kázmér születésnapján. Az érmék a kibocsátástól számított három hónapig névértéken vásárolhatók.
A várról röviden:
A történelmi dokumentumokban 1297 óta emlegetett vár a 13. század közepén épült a tatárjárás utáni nagy várépítési korszakban. Abból a korból ma már nem sok látszik, a déli lakószárny pincéjében talált maradványok lehettek a korai vár magja.
Akkoriban a Kán nemzetségből származó Siklósi nemesi család lakta. A Siklósi család azonban 1387-ben szembefordult Luxemburgi Zsigmond királlyal, aki ezért várbirtokukat a Garai bárói családnak juttatta. Négy esztendővel később aztán a király maga is „látogatást tett” a falak között, tudniillik 1401-ben az ország főnemesei fellázadtak Zsigmond uralma ellen, és az uralkodót a siklósi várban őriztek (Visegrád után).
Siklós büszkén vert vissza sok kemény ostromot a történelem során, de Szulejmán szultán seregének ellent nem állhatott. 1543-ban háromnapnyi viadal után elesett. Majdnem 150 évig uralta a török, csak 1686-ban szabadult fel.
Azon kevés erődítmények egyike, amelyik „túlélte” a Rákóczi szabadságharcot, illetve az azt követő várrombolást. Megmaradhatott, de katonai jelentőségét végleg elveszítette.