A szerb királyi pár lemészárlása
1903. június 11-én Alexander Obrenovic szerb uralkodót és a nép által mélyen megvetett feleségét, Draga Obrenovicot a katonák egy csoportja elfogta és kegyetlen módon kivégezte. Miután a szekrényben bujkáló, életéért rimánkodó királyi párt lemészárolták, élettelen testüket az ablakon át dobták ki a térre.
Hiába szabadult meg Szerbia a 19. században az évszázadokon át tartó török uralomtól, az Obrenovic és a Karajordjevic családok közti hatalmi rivalizálás, majd az uralkodásra alkalmatlan Obrenovicok kormányzása lehetetlenné tette a konszolidációt.
Miután az Obrenovic-házból kikerült első király, I. Milán a bolgárok elleni háborúban kudarcot vallott, lemondott hatalmáról, és Párizsba költözve szerb Casanovaként élte tovább életét. A király váratlan távozása után az országot egy ideig felesége, Natalija irányította, majd 1893-tól egyetlen fiúk, Alexander kapta meg a hatalmat.
Az autokrata kormányzást folytató I. Alexander azonban csak néhány éven át élvezhette az uralkodás adta korlátlan lehetőségeket. A liberális szerb alkotmányt semmibe vevő király amúgy sem örvendett túl nagy népszerűségnek, de a polgári származású Draga Masinnal kötött házassága tovább rontott megítélésén. Hiába fordult ellene az anyja, valamint a kabinet, a király mindvégig kitartott a kilenc esztendővel idősebb, néhány évvel korábban megözvegyült választottja mellett.
Amikor bejelentette, hogy a királyné nem fog gyermeket szülni, s valószínűleg felesége testvérét, azaz a nem nemesi származású sógorát nevezi ki utódjául, Alexander sorsa megpecsételődött. Több szálon futó szervezkedések kezdődtek az Obrenovicok hatalmának megdöntésére.
A 27 esztendős Dragutin Dimitijevic ezredes által előkészített puccs résztvevői 1903. június 11-én berontottak a királyi lakosztályba, kiráncigálták a ruhásszekrényben bujkáló párt, s a kegyetlen mészárlást követően, holttestüket az ablakon át dobták ki.
Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?
A szakértőket régóta foglalkoztatják az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok, melyek mintegy 30 ezer éve jelentek meg.
Mekkora is lehetett Góliát?
A Dávid ellen küzdő, az Ószövetségből ismert filiszteus férfi a leírások alapján igazi óriás volt.
A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei
A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.
Hogyan jelentek meg az első politikusok?
Az emberiség történetében kulcsfontosságú volt, hogy a kvázi egyenlőség alapú vadászó-gyűjtögető csoportokból kialakuljanak az első centralizált közösségek, a folyamattal kapcsolatban azonban rengeteg a kérdés.
Ősi nyilak kerültek elő a jégből
A szakértők úgy vélik, hogy a norvégiai hegység tökéletes hely lehetett az őskori vadászoknak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
