Borbála, Barbara, János2021. december 04., szombat
Kultúra

Híres tengeri csaták és tengeri viharok II.

National Geographic Magyarország

Történelemformáló tengeri viharok közül most megismerhetünk többet, amelyek csaták sorsát döntötték el, de olyanról is szó esik, amelyik békét teremtett.

A tengeri hadviselésben döntő szerepet játszik a jól kiválasztott helyszín, a hajók felszereltsége, tűzereje és a legénység kiképzettsége. Ugyanakkor a legjobban előkészített hadmozdulatot is megzavarhatja és megakadályozhatja egy-egy hirtelen érkező tengeri vihar.

“Viharos” kimenetelű tengeri csaták

Jó példa erre az 1538-as Preverzai csata. 1538 őszén a Földközi-tengeren nézett egymással farkasszemet Frankó Doria vezette keresztény, valamint, a Hajreddin Barbarossa által irányított török hajóhad. Az összecsapás szeptember végén meg is történt, ahol a törökök hamar fölényre tettek szert. A keresztény csapatok között kitört pánikot csak növelte a csata közben kitört vihar. Ez szétszórta és a közeli szigetek szikláinak csapta Frankó Doria hajóit. Miközben a keresztény hajók a természet erőivel küzdöttek, Hajreddin az evezőkkel is rendelkező török gályákat a közeli preverzai öbölbe irányította, ahol szerencsésen átvészelték a vihart.

Ennél az összecsapásnál a tengeri vihar csak befejezetté tette a csata eredményét, kimenetelében nem befolyásolta döntően. A földközi-tengeri hadmozdulatok következő felvonásába, azonban már tevékenyen beleavatkoztak a természet erői.

1538 októberében Szulejmán szultán budai tartózkodását kihasználva V. Károly Algír ellen vezetett tengeri hadjáratot. A várost 600 oszmán és néhány ezer arab védte. A császári sereg kihajózott és horgonyt vetett a város előtt. A szárazföldi csapatok partraszállását követően október 23-24-i éjszakára tervezték a tüzérség és a hadtáp partra tételét. Ezen az éjjelen azonban olyan szörnyű vihar tört ki, amely alaposan megtépázta a büszke spanyol flottát. Az így utánpótlás nélkül maradt keresztény katonák éhségükben lovaik húsát ették. Alig maradt épségben annyi spanyol hajó, hogy hazaszállítsa a pórul járt sereget.

A Nagy Armada pusztulása

A Nagy Armada 1588-as útja és veresége, a tengeri történelem fontos részét képezi. A vállalkozással II. Fülöp spanyol király célja nem az volt, hogy korlátozott partraszállást hajtson végre Dél-Angliában. Ezzel akarta rákényszeríteni I. Erzsébetet –aki 1585-től katonailag is támogatta a németalföldiek spanyolok elleni felkelését- a háborúból való kilépésre és a lázadók támogatásának beszüntetésére. A vállalkozás kudarcában és a Nagy Armada megsemmisülésében, a már ekkor is jelentkező angol tengeri fölényen kívül jelentős szerepet játszottak a tengeri viharok. Ezeket okolta a főparancsnok, Alonso Perez de Guzman Medina Sidonia hercege is, amikor királyának jelentette a katasztrófát, bár szavaival óvatosan kell bánni, hiszen saját sikertelenségét magyarázta.

A spanyolok szempontbjából már a hadjárat indulását is kedvezőtlen égi jelek kisérték. Az 1588. május 28-án Lisszabonból induló, 130 hajóból álló spanyol flotta azonnal viharba került, és egységeit a spanyolországi Corunnánál /La Coruna/ ismét hadrendbe kellett állítani. A Nagy Armada végül behajózott a La Manche csatornába és július 30-án Plymouth-t magasságába ért.

A spanyolok augusztus hónap elején többször is megütköztek az angolokkal, amelyben sorozatos vereséget szenvedtek, de ez még nem jelentette az Armada megsemmisülését. Az angolok 197 különféle nagyságú hajót vonultattak fel az Armada ellen. Nagyobb tűzerővel és folyamatos lőszer és élelmiszer utánpótlással rendelkeztek. Miután sem közelharcra, sem szárazföldi hadműveletre nem került sor, így nem érvényesülhetett a spanyolok legfőbb erőssége, a vállalkozásban résztvevő közel 19 000 katona harcértéke. Ráadásul az angol hajók lezárták a németalföldi kikötőket, így a helytartó –Párma hercege- nem tudta lőszer és élelmiszer utánpótlással ellátni a spanyol hajókat.

A kilátástalan helyzetben Medina Sidonia hercege, veszteségeket szenvedett flottájával vissza akart jutni Spanyolországba, de az angolok útját állták a La Manche-csatornán. A nyugati szél is az ellenséget segítette. Az Armada a hazatérésre, csak a Brit-szigeteket északról megkerülő hosszabb utat választhatta.

1588 ősze szokatlanul korán és váratlan heves viharokkal köszöntött be. Az elcsigázott spanyolokat betegség és éhínség gyötörte. Az Atlanti-óceán felől ostorcsapásként rájuk zúduló viharok a hajókat újból és újból a sziklás skót és ír partok felé sodorták. Sok vitorlás nem tudott a nyugati széllel szemben haladni. Így süllyedt el az Armada közel egyharmada, mintegy 40 büszke spanyol hajó.

A hurrikán, melyet a spanyol admirálisról neveztek el

Az évszakonként visszatérő tengeri viharok a forró és szubtrópusi éghajlati öv jellegzetességei. 1780-ban mégis az észak-amerikai függetlenségi háború kapcsán két európai gyarmatosító hatalom tengeri küzdelmét befolyásolták a természet erői. 1778-ban Franciaország és Spanyolország is beavatkozott az észak-amerikai gyarmatok Anglia ellen folytatott függetlenségi harcába. A spanyolok megszerezték Menorca szigetét, viszont nem sikerül elfoglalniuk Gibraltárt és a Nyugat-indiai-szigeteknél is sorozatos tengeri vereségeket szenvednek.

1780-ban a spanyol flotta Solano admirális vezetése alatt elhajózott a Karib-szigetek mellett, Pensacola irányába. Céljuk az angolok megtámadása volt. Ebben az évben azonban 8 kegyetlen hurrikán söpört végig a szigetek térségében. Ezek közül három októberben érkezett. Október 10-én Barbadosra tört rá a ” nagy hurrikán, ” melynek következtében közel 20 ezer ember vesztette életét és a szigeteken lévő épületek többsége elpusztult. Az októberi harmadik hurrikán volt az, amely letarolta a spanyol flottát és így Solano admirális sem hadisikeréről, hanem a hurrikán névadójaként vált emlékezetessé.

Jótékony viharok a XIX. században

Hasonlóan a rivális tengeri hatalmak összecsapását akadályozta meg közel száz évvel később egy másik hurrikán a Csendes-óceánon. A polgárháború után felélénkült az USA csendes-óceáni hajózása, kereskedelme és terjeszkedő szándéka is. 1867-ben elfoglalta a Midway-szigeteket azért, hogy kellő számú javító és szerelő állomása legyen a csendes-óceáni térségben. Az amerikaiak szerint erre az adott jogalapot, hogy 1859-ben ők fedezték fel a szigeteket.

Az USA ezen lépését a térségben érdekelt európai nagyhatalmak -Nagy-Britannia és Németország- még nyugodtan fogadták, azonban érdekeik megsértésének minősítették a Samoa-szigetcsoport térségében tapasztalható fokozott amerikai érdeklődést. Ebben a kérdésben angol-amerikai-német tárgyalásokra került sor, amelyek eredménytelenül zárultak, és tengeri háború fenyegetett 1888-1889 folyamán.

Ezt a háborús készülődést szakította félbe az a hurrikán, amely 1889 májusában a szembenálló felek hajóállományában hatalmas mértékű pusztítást vitt véghez. Az érintett hatalmak így kénytelenek voltak még az 1889-es év folyamán tárgyalóasztalhoz ülni és a felmerülő feszültségeket diplomáciai eszközökkel megoldani. A hurrikán itt az ellentétek békés rendezését „szolgálta”.

Végezetül egy történelmi eseményhez kapcsolódó tengeri vihar segítette elő, hogy kialakuljon az időjárási események szervezett megfigyelése és a meteorológiai előrejelzési hálózat. 1854-ben a krími háborúban, a Szevasztopol ostromára induló franciák, IV. Henrik nevű csatahajója elpusztult egy szörnyű tengeri viharban. Leverrier francia tudós azt állította, hogy ő előre jelezhette volna a vihar kitörését, ha Közép- és Dél-Európából időjárási jelentések állottak volna rendelkezésre. Ennek hatására adta ki az utasítást III. Napóleon, hogy szervezzék meg, a francia állam hivatalos meteorológiai állomáshálózatát és hírszolgálatát. Mindennek elindítója, a kor emberének azon felismerése volt, hogy a mindennapi élet és a történelem eseményeit is meghatározhatják azok az időjárási változások, amelyeket addig csak a jelenség szintjén értékeltek.

A tenger, amely a hajósok számára oly sok adományt, kalandot, örömöt és tragédiát jelentett, részét képezi az emberi történelemnek is. Hatalmas kiterjedésével civilizációkat választott el és kapcsolt egybe egykoron. A technikai fejlődésnek eredményeként, napjainkra a távolságok a világóceánon is lecsökkentek, de talán pont ezért sokkal fontosabb szerepet tölt be a tenger a kereskedelem és a közlekedés területén. A végtelennek tűnő messzeség, amely teret enged a fantáziának és a zabolázatlan természeti erők tombolásának, ma is az emberiség egyik legizgalmasabb kihívását jelenti.

Írta: Ladányi László

Kapcsolódó cikkünk:

  • Híres tengeri csaták és tengeri viharok I.

  • Hozzászólások

    Kínai lelőhelyek árulkodnak a civilizáció hajnaláról

    Kínai lelőhelyek árulkodnak a civilizáció hajnaláról

    Az ázsiai ország idén ünnepli modern régészetének századik évfordulóját.

    Értékes ókori szemétdombra bukkantak Egyiptomban

    Értékes ókori szemétdombra bukkantak Egyiptomban

    Az áldozatként bemutatott tárgyakat a templom papjai dobták ki.

    Nyers hús betegíthette meg az idős neandervölgyit

    Nyers hús betegíthette meg az idős neandervölgyit

    La Chapelle-aux-Saints öreg férfiúja 50 ezer éve halt meg.

    Kincsekkel teli ókori sírokat találtak Cipruson

    Kincsekkel teli ókori sírokat találtak Cipruson

    Úgy tűnik, a nyughelyekbe a bronzkori elit temetkezet.

    Új Range Rover: A következő szint a luxusterepjárók világában (X)

    Új Range Rover: A következő szint a luxusterepjárók világában (X)

    Megérkezett a Range Rover ötödik generációja, amely több mint 50 évnyi innovációból építkezve páratlan kifinomultságával, utolérhetetlen menet- és terepképességeivel, valamint lélegzetelállítóan modern stílusával mutat példát versenytársainak.

    National Geographic 2021. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 995 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket