Amiről Voltaire megfeledkezett

Csütörtöki sorozatunk: tanulságok sakklépésben
Papp Márió
mesterjelölt rovata

A barátaimtól szabadíts meg, Uram engem; az ellenségeimmel elbírok magam is! Több, mint negyed évezrede már, hogy a Felvilágosodás atyja, az emberi szellem óriása így fakadt ki. Az intrikák, a szűklátókörűség, a kicsinyesség, az önzés, a vezetők álszentsége és ostobasága, a mindennapi élet kis és nagy hiábavalóságai igencsak próbára tették a szó minden értelmében. Egyes fordítók – és idézők, hivatkozók – a barát szót fel szokták cserélni a jóakaróval, lévén a barátság mégiscsak szent dolog. Ám ezzel csak rontanak a helyzeten, hisz a bone voluntatis-szal akaratlanul még szentebb, még bibliaibb mezőkre csalja őket a zseniális francia síron túl is éber, és semmit sem lankadó, gyilkos iróniája.

Mégis, mint minden, ami túl találó és túl szellemes, ez a mondás, ez az alapigazság is elfedheti az igazi veszélyeket. Aki mindenfelé harcol, közelre, távolra egyaránt biztosítja magát, az könnyen azt hiheti: mindenre gondolt. Pedig éppen így feledkezett meg az egésszel felérő másik oldalról: saját magáról! Ahogy azt az alábbi játszma már-már győzelmet remélő vesztese is tette:

Batujev a világossal szívósan védekezett Vladimir Szimagin nagymester ellen 1954-ben, Rigában a Szovjetunió csapatbajnokságán váltott játszmájukban. Mégis meggátolhatatlanul sodródott a vereség felé. Sötét körültekintően mindennel (?!) számolt, jóakaróval, baráttal, ellenséggel – és Isten segítségével lebírta valamennyit. Hirtelen nem is vette észre tehát, hogy közben elvesztette a türelmét, s már valójában önmagával áll szemben.

1, – e2??-őt lépett. Világos pedig ahelyett, hogy feladta volna 2, Vgl + Kd2 3, Vc1 + Kd3 4, Vc3+ útján inkább mattot adott.

Sötét, miután barátaitól megszabadította őt az Úr, s legyőzte ellenségeit is, megverte önmagát.
Bár, ha meggondoljuk, adódik a voltaire-i mondásnak egy ránk nézve kevésbé hízelgő jelentésmagyarázata is. Tekintsük azt az önzés beismerésének. Hogy magunk vagyunk önmagunk legnagyobb és egyetlen igaz barátai. Akkor hát Uram, mindenekelőtt ettől a baráttól szabadíts meg minket. Ha tudsz.

Forrás: Egy pornográf történet – tanulságok sakklépésben
Megjelent a Flaccus kiadó gondozásában