A kódexmásolás mérgezett áldozataira bukkantak
Kódexírás közben higanymérgezést szenvedhettek el a szent szövegeket másoló szerzetesek - derült ki hat különböző dán temetőből származó középkori csontvázak vizsgálata során.
Kaare Lund Rasmussen, a University of Southern Denmark fizikai kémiai intézetének kutatója szerint a szerzetesek mérgezésében a vörös tinta lehetett a ludas, amellyel a kódexek iniciáléit – a szövegek nagyobb, díszesebb kezdőbetűit – festették. Az élénk színe miatt kedvelt cinóbervörös tintát ugyanis higany-szulfidból készítették.
Eredményekről a Journal of Archaeological Science című régészeti szaklap augusztusi számában számolnak majd be a kutatók, akik vizsgálataik során a higany orvosi használatára is kitértek. A kutatók szerint e mérgező medicinát egy lepraszerű, koponyacsont-elváltozásokkal járó betegség kezelésére is alkalmazták. A higanyhoz fordultak az orvosok a lepra és a szifilisz gyógyításakor: az előbbi kórban szenvedők 79 százalékánál alkalmazták a toxikus kúrát, míg a vérbajosok 35 százalékát gyógyították ily módon.
Mivel a cisztercita szerzetesek, akik vizsgált Om apátságában alusszák örök álmukat, nem szenvedtek e betegségek egyikében sem, viszont csontjaik higanyt tartalmaztak, kézenfekvő, hogy esetükben a tinta okolható a szervezetükben felhalmozódott higany jelenlétéért.
“Nagyon is emberi dolog, hogy valaki megnyalja az ecsetet, ha szép vékony vonalat akar rajzolni” – vélekedett Kaare Lund Rasmussen.
Mint mondta, még napjainkban sem javallott hozzáérni a középkori pergamenlapokhoz.
A kutatás során csontmintákat vettek. A cisztercita szerzeteseken kívül a vizsgálatban svendborgi ferences rendi barátok maradványait is bevonták, ám ez utóbbiaknál nem fedezték fel a higanymérgezés jeleit.
Az étkezés lett volna az oka?
A kutatás során felvetődött, hogy esetleg a szerzetesek étrendje is ludas lehetett a higanymérgezésben. A cisztercita szerzetesek ugyanis nem ehettek húst, étrendjük főleg tengeri halból állt, a ferences rendi barátok viszont nem mindig követték a példájukat. Ám mint a kutatók rámutattak, napjainkban a környezetszennyeződés miatt magas a tengeri halak húsának higanytartalma, a középkorban azonban ez aligha fordulhatott elő.
A kódexmásolás mérgező voltára utalnak más vizsgálatok is, így az izraeli Soreq nukleáris kutatóközpont az Izraeli Múzeummal közösen végzett kutatás során a Holt-tengeri tekercsek négy töredékén fedezte fel a cinóbervörös festéket.
Maja sírt találtak Mexikóban
A nyughely Palenque térségében került elő, és több személy maradványait őrzi.
Gyöngyhalászok elveszett városára bukkantak
Egy, a 6. századból származó település maradványait tárták fel az Egyesült Arab Emirátusokban.
Az első nagy magyar lírikus
Ötszázötven éve, 1472. március 27-én hunyt el Janus Pannonius, az első kiemelkedő magyar lírikus, a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtője.
Gyönyörű sírkamrára bukkantak Kínában
A nyughely a 12. század végéről származik, a kamra téglafala a fa megjelenését utánozza.
Házasságtörésről és betegségekről is árulkodnak Beethoven génjei
Beethoven hajtincséből kivont genetikai információkat elemzett egy nagy, nemzetközi kutatócsoport.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
