Kornélia, Kunigunda, Frigyes2024. március 03., vasárnap
Kultúra

Sürgős beavatkozást igényel a Duna

National Geographic Magyarország

Emberi beavatkozás nélkül az élővilág és az ivóvízbázis is komoly veszélybe kerül a Dunán, nem is beszélve az egyre kiszámíthatatlanabb árvizekről. A komor képet egyedül a vízminőség javulása árnyalja. Ha a következő évtizedekben javulást szeretnénk elérni, azonnal el kell kezdeni a kompromisszumok keresését.

A Duna védelmében már a közeli jövőben emberi beavatkozásra lesz szükség, konkrét cselekvési tervről azonban még korai beszélni. A felső szakaszról jelenleg kétszintű magyar-szlovák tárgyalások folynak, amelynek végén remélhetőleg a két ország közös rendezési tervet nyújt be az uniónak. Készül egy hatástanulmány is a Duna közös szakaszáról, amelyben vizsgálják a bősi vízlépcső hatásait, és az EU Víz Keretirányelvének rendelkezései szerint történik a hazai vizek állapot- és igényfelmérése.

Ez alapján 2009-ben kell intézkedési tervet benyújtani az uniónak vizeink jó állapotának elérése érdekében a Duna esetében is – mondta Láng István, a környezetvédelmi minisztérium Víz- és környezeti kárelhárítási főosztály főosztályvezetője.

A pénz mondja ki a végső szót

A Duna olyan jelentőségű nemzeti kincsünk, amelynek jövőjéről csak széles konszenzus alapján lehet dönteni, és jelenleg ez látszik a legnehezebb feladatnak. Másképp látják a folyó jövőjét a környezetvédők, más tervei vannak a gazdasági tárcának, és a környező településeknek is. Sarkos nézetek csapnak össze egymással, pedig a fölöttünk történt beavatkozások, a vízlépcsők, a kiépített területek hátrányosan befolyásolják a Duna magyar szakaszát.

A folyó intenzíven bontja a medrét, az átlagos vízszintek süllyednek, miközben az árvízszintek emelkednek. A szakember szerint a legfontosabb feladat most egy olyan szakmai fórum létrehozása, amely mindenki számára elfogadható tervekkel tudna előállni a folyó rehabilitációjához. Ehhez jó keretet nyújthat a Víz Keretirányelv előírásainak végrehajtása. Napirenden van a Duna hajózhatóvá tételének kérdése is, ami uniós kötelezettségünk. A KvVM szakértője szerint, ha itt sikerül kompromisszumos megoldást találni, azzal rendeződhet a nemzetközi vízi út magyarországi szakasza, és egyben mérsékelhető a felső beavatkozások negatív hatása is.

A fejlesztést ugyanakkor úgy kell végrehajtani, hogy tekintettel legyen az élővilágra, az ivóvízbázisra és a Duna menti önkormányzatok érdekeire is. Uniós forrásokból történő fejlesztéseknél azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy míg a beruházást az EU támogatja, a fenntartás már hazánk feladata lesz. A végső döntés tehát mindenképpen a fenntarthatóság, azaz pénzügyi megfontolások alapján születik majd.

Ez szó szerint azt jelenti, hogy a szakemberek kiszámolják, mennyibe kerülne a tervek megvalósítása, és az általuk okozott környezeti károk és egyéb hátrányok kompenzálása, összehasonlítva azzal, hogy mennyibe kerül a közlekedés, az árvízvédelem, a süllyedő meder problémájának megoldása, ha nem teszünk semmit. Ehhez azonban az eddigieknél szakmaibb és toleránsabb hozzáállás szükséges minden érintettől – hangsúlyozza a szakértő.

Tudományos alapokon tervezik a jövőt

A Dunával kapcsolatban pozitív körülményként említhető a vízminőség. A bécsi és a pozsonyi szennyvíztisztító üzem munkába állásával a Budapest fölötti folyószakasz vízminősége jelentősen javult, ma már jónak nevezhető. A csepeli tisztító üzembe helyezésével pedig az egész magyar szakaszon nagyságrendi javulás várható.

A szennyvíz után maradó iszap sem terheli a környezetet, mert többségét energiatermelésre használják fel, a maradékot pedig lebontják. A vízminőség javulását Láng István horgászpéldával szemlélteti: a ’70-es években a dunai horgász a Szigetközben bedobta a csalihalat, és amikor kihúzta, már nem élt a meder fenolterhelése miatt. Ma él a csalihal, és Csepel bekapcsolásával az alsó szakaszon is egészséges életközösségek telepedhetnek meg.

Komoly kihívás elé állítja a Dunával foglalkozó szakembereket a klímaváltozás nyomán várhatóan fellépő szárazság is. A víz megtartása, a szélsőségek kompenzálása a mezőgazdaságban és a természetvédelemben is alapvető reformokat kíván, nem is beszélve az ivóvízbázis védelméről. Át kell gondolni a vizes élőhelyek védelmét, megtartását, és a termőföldek öntözését is. A KvVM álláspontja szerint ebbe a kérdésbe intenzíven be kell vonni a tudományt is. A szakágazat ezért a vízgazdálkodási stratégia kidolgozására szerződést kíván kötni az MTA-val.

Egyedül lehetetlen!

A Dunával kapcsolatos legsürgősebb tennivaló az árvízvédelem. A hatalmas vízgyűjtőterületről olyan mennyiségű víz érkezik, hogy a Tiszával ellentétben elegendő terület híján szóba sem kerül tározók építése – mondja Láng István. A Duna menti országok és az unió együttműködése szükséges ahhoz, hogy árvízkor elsősorban a mellékfolyók vízhozamát összehangoltan próbálják csökkenteni.

Ezt elérni azonban elképesztő kihívás, hiszen féltucatnyi országot kellene meggyőzni arról, hogy milliárdokat költsön sok esetben közvetlen haszon nélkül, csupán azért, hogy az alvízi országokban alacsonyabb árvízszintek alakuljanak ki. Ennek megvalósulása húsz-harminc évig is eltarthat. Hazánk egyedül tehetetlen – itt a Víz Keretirányelv szellemében összehangolt munkára van szükség, de addig is a meglévő védvonalaink fejlesztése szükséges – hangsúlyozza a főosztályvezető.

Árvízvédelmi szempontból a felettünk lévő szakaszok vízlépcsői és duzzasztógátjai is gondot okoznak. A lelassult vízterekből a kiülepedés miatt kevesebb görgetett hordalék (kavics) érkezik, ugyanakkor a duzzasztott terek árvízi átöblítése nagyobb mennyiségű iszapot mozgat meg, és szállít a magyar szakaszra. Ennek következtében a Duna két irányban „építkezik”. Egyrészt a hordalékhiányos víz felszabaduló energiájával kimossa, kimélyíti a folyó medrét. A kis és közepes vízszintek egyre lejjebb kerülnek.

Ez károsan befolyásolja a part menti talajvíz szintjét is. Másrészt árvízkor a zsilipek megnyitásakor elszabadul a korábban lerakott iszap is, ami szétterül az ártérben. A jelenség hatására évente akár 10-20 centiméterrel is növekedhet az ártér talajszintje, ami az árvízszinteket növeli. A gátakat viszont nem lehet a végtelenségig emelni.

Szélsőségekre készüljünk

Az elmúlt évtizedekben szélsőségessé váltak a dunai árvizek: az árhullám gyorsan jön és gyorsan le is vonul – a ’90-es években például megtörtént, hogy a vízszint egy hónapon belül megdöntötte az alsó és felső rekordot is. Ennek oka elsősorban az, hogy a kultúrterületek (utak, betonozott felületek, stb.) vízvisszatartása kicsi. a csapadék hamarabb, nagyobb hozammal jut a folyómederbe, de utánpótlása is hamarabb megszűnik. Ez a jelenség a Duna menti élővilágot is átalakítja.

A „megszokott” dunai árvíz ugyanis évi rendszerességgel egy-két hónapra tartósan elöntötte az árteret, megfelelő körülményeket biztosítva az ártéri erdők, rétek fajainak. De kihasználták az áradást a halak is, a ponty például az elöntött réteken rakja le ikráit, az ivadékok kikelésük után visszatérnek a folyóba. A rövid, de intenzív árhullám azonban nem biztosítja a kellő vízborítást a jellemző növényzetnek, és könnyen előfordul, hogy az ártérre lerakott ikrák is hirtelen szárazra kerülnek, és elpusztulnak. Ha meg akarjuk őrizni a Dunánkat, ezeket a jelenségeket, mind mind számba kell venni. A folyó értékeinek átmentése érdekében annak árterein kompromisszumos, hosszú távon gondolkodó rendezésre van szükség.

A következő hetekben a National Geographic Online és a FigyelőNet egy-egy magyarországi folyóról, tóról készít sorozatot Vizes hetek címmel: bemutatjuk vizeink állapotát, a rájuk leselkedő veszélyeket, tervezzük jövőjüket.

Forrás: FigyelőNet

4000 éves fegyvert találtak Lengyelországban

4000 éves fegyvert találtak Lengyelországban

A rézből készült tőr egy magas státuszú személyhez tartozott.

A magyar protestáns építészet meghatározó alakja

A magyar protestáns építészet meghatározó alakja

Neki köszönhetjük a híres debreceni református templomot, a Fővám téri vásárcsarnokot és a Magyar Nemzeti Levéltárat, lakóépületei máig őrzik eredeti formájukat, és családok százainak adnak otthont, nevére mégis ritkán emlékszünk.

Vaskori erődöt találtak Lengyelországban

Vaskori erődöt találtak Lengyelországban

A kutatók egy, az 1960-as években felfedezett helyszínen végeztek vizsgálatot.

Expedíció indul a milliárdokat érő hajóroncshoz

Expedíció indul a milliárdokat érő hajóroncshoz

A San José elképesztő értékű rakományt szállított, amikor 1708-ban elsüllyedt.

Készen állunk a rovarevésre?

Készen állunk a rovarevésre?

Tizennégy éve járom a világ fejlődő országait, nem egyszer találkoztam már sült rovarokkal, szinte fel sem tűnnek, bár Kambodzsában a phnompeni királyi palota előtti téren felhalmozott tenyérnyi tarantulán azért én is megrökönyödtem.

National Geographic 2024. februári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

16 500 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket