Melinda, Vivien, Aranka2021. december 02., csütörtök
Kultúra

Az első világkiállítás

National Geographic Magyarország

Viktória királynő 1851. május 1-jén 30 000 érdeklődő előtt nyitotta meg a Great Exhibitionnak, Nagy Kiállításnak, nevezett első világkiállítást. Huszonnyolc ország – beleértve a brit kolóniákat – mintegy 14 000, felerészben hazai kiállító cége mellett 3000 magánszemély is bemutatta alkotásait.

Pénteki sorozatunk: Világkiállító magyarok
Gál Vilmos rovata

A londoni világkiállítás, mint önfinanszírozó, üzleti vállalkozásként sem utolsó kezdeményezés eleinte mind kormányzati elfogadottságát, mind a kiállítási csarnok helyét és épületét tekintve számos nehézséggel, néha leküzdhetetlennek tűnő akadállyal találta magát szemben. A szervezők elhivatottsága, és persze az esemény elnöki tisztét betöltő uralkodói patrónus, Albert herceg befolyása, ambiciózus magatartása végül legyőzött minden nehézséget, s a megvalósult kiállítás színvonala, világsikere bebizonyította a kezdeményezőknek, hogy több éves megfeszített munkájuk megérte a befektetett energiát.

Huszonnyolc ország – beleértve a brit kolóniákat – mintegy 14 000, felerészben hazai kiállító cége mellett 3000 magánszemély is bemutatta alkotásait. Hat kate¬gória (nyersanyag- és késztermék, gépgyártás, manufaktúra-termékek, fazekasság; fém-, fa- és kőgyártmányok valamint rövid- és vegyesáruk, szépművészet), harminc osztályában 32 612 tárgyat sorolt fel a kiállítás katalógusa.

A londoni tárlaton számos olyan találmány került először közszemlére, amelyek megszületését napjaink embere minden bizonnyal jóval közelebb datálná korunkhoz. Egy angol cég már akkoriban előállított olyan berendezést, ami akár egész épületeket képes volt ellátni tiszta meleg levegővel és egy amerikai aratógép kísértetiesen hasonló elven működött, mint a ma is használatos kombájnok. Egész részleget töltöttek meg a különféle gáztűzhelyek őspéldányai; az elektromos elven működő órák mutatták az időt a kiállításnak helyet adó épület bejáratai felett; s már itt megjelent a bécsi Thonet cég a hajlított bútoraival. A legmeglepőbb, hogy már ekkor bemutattak egyfajta műanyagból, guttaperchából – vulkanizált kaucsukszármazékból – készült bútorokat is.

A kiállítás egyik legfőbb látványossága Wyld óriási földgömbje volt, de ugyancsak nagy hatást váltott ki a Hyde Park taván horgonyzó mintafregatt is. Bár a fényképezés területén az igazi áttörést csak az 1855-ös párizsi tárlat hozta, már Londonban nagy feltűnést keltettek a fotózás kísérletező úttörői, sőt, itt mutatták be a korszak egyik nagy sikerének tartott sztereónézőt is. (Mi-után a lapok megírták, hogy az újdonság a királynő tetszését is elnyerte, kitört a sztereóhisztéria: három hó¬nap alatt negyedmilliót adtak el a szerkezetből.)

Az öt és fél hónapig nyitva tartó kiállítást több mint hatmillió látogató tekintette meg, közöttük gyakran tiszteletét tette a királynő is, hol egyik, hol másik gyermeke kíséretében. Az előre lefektetett szabályok szerint eljáró szakmai zsűrik 2918 résztvevő között két kategóriában osztottak ki bronzból készült emlékérmeket és elismerő okleveleket, a legjelentősebbnek ítélt alkotások közül pedig 170-et érdeméremmel jutalmaztak.

 Herendi váza Albert herceg portréjával

Herendi váza Albert herceg portréjával

A kiállítás egyik legfőbb látványossága Wyld óriási földgömbje volt, de ugyancsak nagy hatást váltott ki a Hyde Park taván horgonyzó mintafregatt is. Bár a fényképezés területén az igazi áttörést csak az 1855-ös párizsi tárlat hozta, már Londonban nagy feltűnést keltettek a fotózás kísérletező úttörői, sőt, itt mutatták be a korszak egyik nagy sikerének tartott sztereónézőt is. (Mi-után a lapok megírták, hogy az újdonság a királynő tetszését is elnyerte, kitört a sztereóhisztéria: három hó¬nap alatt negyedmilliót adtak el a szerkezetből.)

A siker óriási volt. Viktória királynő naplójában élete egyik legboldogabb napjának, sőt az angol történelem
legnagyobb eseményének nevezte a megnyitót. A kiállítás 2, 525 millió fontos bevételével szemben 1, 775 millió font kiadás állt, tehát a szervezők – a befektetők nem kis örömére – pénzügyileg is nyereségessé tudták tenni a rendezvényt. (Más adatok szerint 913 000 font költséggel szemben 1 063 000 font bevétel keletkezett.)

A kiállítás egyik legfontosabb célkitűzése a világ ipari termékeinek minél teljesebb áttekintése volt, emellett azonban nem csupán a tökéletességre való törekvés valamint a csúcsminőség díjazása, hanem az újdonságok bemutatása és a hiányosságok felmérése is fontos szempontként jelentkezett. A rendezvény ipari jellegénél fogva a képzőművészet csupán a kiállítás installációs elemeként, versenyen kívül jelenhetett meg.

A Kristálypalota
A világkiállítások kezdetben még egyetlen, hatalmas épületben egyesítették az emberiség alkotásait. Ezek közül az első, az építészetben is mérföldkőnek számító Crystal Palace (Kristálypalota) viktoriánus stílusban épült. A palota tervezője, az eredetileg kertépítő mérnök Joseph Paxton üvegházak tervezésével alapozta meg hírnevét.

A vasszerkezetes üvegcsarnok az impozáns, központi fekvésű Hyde Parkban épült fel. A kiállítás ellenzői
– akik komolyan veszélyeztették az esemény létrejöttét – elérték, hogy csak abban az esetben épülhessen fel a palota az említett részen, ha azt a kiállítást követően elbontják onnan, és eredeti szépségében helyreállítják a parkot. Többek között valószínűleg a könnyű eltávolíthatóság miatt esett a kiállítási bizottság választása Paxton tervére: az épületet tizenhét hét alatt felállították. A kiállítás végeztével pedig ugyanilyen ütemben szétszerelték, hogy azután Sydenhambe, London Lewishom nevű kerületébe szállítsák, ahol 1854-ben, megnagyobbított formában mint múzeumot és kiállítási csarnokot adják át. Manapság azonban már nem csodálhatják meg az angol fővárosban járók ezt a fantasztikus palotát: 1936-ban teljesen a tűz martalékává vált.

 A Kristálypalota

A Kristálypalota

Paxton forradalmian új építési módot választott, mely nemcsak az épület mobilitásában, az újszerű alap-
anyagok bevezetésében, hanem a hatalmas terek könnyűszerkezettel történő átkötése tekintetében is megnyilvánult.

A Punch, Anglia egyik legismertebb szatirikus lapja által elkeresztelt kiállítási csarnok kiterjedése 564×124 m, legnagyobb keresztboltozatának magassága 40 m volt. (Érdekessége, hogy az épület hossza az angolok által használt hosszmértékben 1851 láb (564 m) volt, mely az esemény évszámát adta ki.) Az épület 85 000 font sterlingbe, az összes költségek mintegy öt százalékába került, 3500 t öntöttvas, 550 t kovácsoltvas és 83 238 m2 üveg kellett a felépítéséhez. A 74 000 m2-es alapterületéhez 20 000 m2 galéria tartozott. A Kristálypalota hatalmas méreteit könnyebb elképzelnünk, ha más, ismert épületekhez hasonlítjuk: a paraméterek szerint négyszer nagyobb volt, mint a római Szent Péter-székesegyház és tizenhatszor fért volna el benne a bécsi Stephansdom.

 A Kristálypalota belülről

A Kristálypalota belülről

A már említett „korai környezetvédők” az épület elbontása mellett kiharcolták azt is, hogy az építkezés miatt egyetlen fát se vágjanak ki a nevezett területen. Ezt a kívánságot úgy teljesítették a kivitelezők, hogy az épületen belül eső hatalmas ősfákat padokkal vették körül, így a kiállítási palota mintegy ezek üvegházaként működött. A fák védelmét olyannyira komolyan vették, hogy az először lapos tetősre tervezett épületet dongaboltozatossá alakították át egy öreg szilfa miatt, mely máskülönben nem fért volna el az eredetileg elgondolt födém alatt.

Legközelebb bemutatjuk a kiállításon szereplő magyarokat.

Forrás: Gál Vilmos: Világkiállító magyarok 1851–2000
Megjelent a Holnap kiadó gondozásában

Hozzászólások

Új Range Rover: A következő szint a luxusterepjárók világában (X)

Új Range Rover: A következő szint a luxusterepjárók világában (X)

Megérkezett a Range Rover ötödik generációja, amely több mint 50 évnyi innovációból építkezve páratlan kifinomultságával, utolérhetetlen menet- és terepképességeivel, valamint lélegzetelállítóan modern stílusával mutat példát versenytársainak.

Több száz éves múmiát találtak Peruban

Több száz éves múmiát találtak Peruban

A 25-30 éves férfi közössége fontos tagja lehetett.

Római kincseket keresnek egy angliai főút mentén

Római kincseket keresnek egy angliai főút mentén

Az A66 főút egy szakasza egy ókori utat követ, a tervezett felújítások pedig remek alkalmat kínálnak a feltárásra.

A Tihanyi Királykriptában feltárt csontok szénizotópos vizsgálatának eredménye

A Tihanyi Királykriptában feltárt csontok szénizotópos vizsgálatának eredménye

A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyhoz és szűkebb családjához tartozhatnak azok a csontok, amelyek szénizotópos vizsgálatának első lépéséről számoltak be kutatók.

Több ezer éves épületre bukkantak Peruban

Több ezer éves épületre bukkantak Peruban

A struktúra a legkorábbi vályogtéglából emelt épület a kontinensen.

National Geographic 2021. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 995 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket