Mit tett Magyarország a világ békéjéért?
Szeptember 1-én új KFOR zászlóaj alakult. Jelenleg mintegy ezer magyar békefenntartó szolgál szerte a világban. Hazánk ilyen jellegű tevékenysége nem új keletű, hiszen már a 19. század végén, az Osztrák-Magyar Monarchia színeiben is teljesítettek ilyen feladatot katonáink. Íme egy kis történeti áttekintés.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1948. május 29-i döntése értelmében hozta létre az első békefenntartó missziót. A nemzetközi békefenntartás, illetve békekikényszerítés jogi alapját az ENSZ BT vonatkozó határozata, illetve az érintett ország(ok) befogadó nyilatkozata képezi. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az adott állam nem tekinti ellenségnek a nemzetközi békefenntartókat. Az ENSZ békefenntartó katonáinak több évtizeden keresztül az emberiség érdekében végzett, kiemelkedően fontos tevékenységét 1988-ban Nobel-békedíjjal ismerték el.
A magyar békefenntartó szerepvállalás a 19. század végéig nyúlik vissza. Magyar katonák az Osztrák–Magyar Monarchia közös hadseregének részeként a világ számos pontján igyekeztek megakadályozni a konfliktusok eszkalációját: békefenntartói feladatot láttak el 1897-ben Kréta szigetén, részt vettek a kínai boxerlázadás (1901) utáni helyzet normalizálásában, óvták a békét Koszovóban (1902–1907) és Albániában (1902–1914). A második világháború után 1973–75 között egy 750 fős magyar kontingens tevékenykedett a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság égisze alatt Dél-Vietnamban.
Az első jelentős magyar békemisszió Vietnamban zajlott, az amerikai-vietnami háborút követően: a Magyar Népköztársaság katonái, rendőrei és diplomatái is részt vettek a békefenntartásban. Ez a közreműködés azonban az akkori szocialista tömb felkérésére történt, jogi értelemben tehát eltér az azt követő szerepvállalásainktól.
A rendszerváltozás után a Magyar Honvédség kezdetben ENSZ katonai megfigyelőket, néhány fős csoportokat küldött Afrika (Angola, Uganda, Mozambik) és Közel-Kelet (Irak–Kuvait) válsággócaiba. Az első „igazi” magyar ENSZ-békefenntartók (116 fő) a ciprusi misszióban (UNFICYP) vettek részt 1993-tól, mint az osztrák–magyar–szlovén békefenntartó zászlóalj része. 1995 óta a Sínai-félszigeten, az egyiptomi és izraeli fegyveres erők elválasztásából is kiveszik részüket a magyar honvédek az FMPU keretében. 1999 nyarán újabb helyszín, Koszovó következett. A feladatokat itt a Magyar Honvédség Őr- és Biztosító Zászlóalja látja el a KFOR keretében. 2004 júliusától pedig az afganisztáni békefenntartó műveletekben is rész veszünk egy 125 fős egységgel az ISAF részeként. Meg kell még említeni a körülbelül 300 főnyi boszniai magyar SFOR egységet is. Hazánk 2003 óta az iraki „béke” fenntartásából is kiveszi részét amerikai kérésre. További érintett államok: Kambodzsa (129 fegyvertelen magyar rendőr), Grúzia (7 fő), Macedónia (40 főnyi őrző-védő egység).
Békefenntartóink jelenleg is több – az ENSZ, az EBESZ, a NATO és az EU által vezetett – misszióban teljesítenek szolgálatot. 2006 júliusában a világ 14 országában, 28 misszióban összesen 941 fő magyar békefenntartó szolgált.
Kalandos út Koszovóba
Érdekesség, hogy 1999-ben a magyar kontingens vasúton, Románián keresztül utazott Koszovóba, azonban a magyar-román határ átlépése után, Kürtös (Curtici) határállomáson a román határőrség egy egész éjszakára (július 16-17.) feltartóztatta a honvédeket szállító szerelvényt. A békefenntartó alakulatot a magyar hatóságok csoportos határátlépési engedéllyel indították el, a román határőrség azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a magyar katonák egyéni szolgálati útlevelet is felmutassanak. 17-én reggel megérkezett a magyar-román határra az előző este 7 óra óta ott veszteglő magyar békealakulat katonáinak szolgálati útlevele. Csakhogy ezzel nem hárult el minden probléma, ugyanis néhány útlevélképen a katonák rendfokozati jelzése is látszott, ami tilos. Az érintetteket újra kellett fényképezni.
Egy másik érdekesség a boszniai küldetéssel kapcsolatos. Egy boszniai szerb lap beszámolója szerint 2005-ben pánik uralkodott el egy észak-boszniai faluban, ahol a talaj nukleáris sugárzása többszörösen meghaladta a megengedett értéket. Feltételezések szerint ezt földbe ásott radioaktív hulladék okozta, amelyet 1997-ben helyeztek el a helyszínen a magyar békefenntartók. Orahova községben a helybéliek azt állítják, hogy 1997-ben békefenntartóink földalatti hulladéktárolót építettek a helyszínen, és vélhetően ők helyezték el ott a sugárzó anyagot. A lerakat felé vezető utat azóta állítólag „magyar útként” emlegetik.
2007-ben a Pákozd melletti Mészeg-hegyen felállításra került a magyar békefenntartók emlékműve a honvédek áldozatos munkájának elismeréseként.
D. F.