Magyarok Koszovóban

A félmilliós népességű Pristináról aligha állíthatnánk, hogy metropolisz és repülőteréről sem, hogy egy közlekedési csomópont. Időnként mintha véletlenszerűen történne, landol egy-egy gép. Néhány utas kisétál a váróterem felé, aztán a repülő továbbindul. Az álmos terminálon előkerül egy katona ellenőrzendő az útleveleket. Bélyegzőjét jobb, ha nem használja, mert félő, hogy legközelebb, amikor Szerbiába utazunk, visszafordítanak a határról, mondván ez az okmány nem hiteles.
A váróban szállodák prospektusai. Turisták egyelőre csak kevesen jönnek, pedig nem kell itt a rossz közbiztonságtól tartani, nem robbannak bombák. Gyönyörű, tiszta a táj, és olcsó az élet. A szórólapok minősége nem nyugat-európai. A főfalon viszont egyik nálunk is nyomuló bank 30 négyzetméteres óriásposztere. Az oldalfalakon kevéssé látványos fekete-fehér fénymásolatok arról tudósítanak, hogy az (ember)csempészet törvénytelen. Azt beszélik a cigaretta és az ember határokon történő átlopása a koszovói albánok fontos bevételi forrása. De a csempészet olyan itt, mint Olaszországban a Maffia: mindenki beszél róla, de senki nem látta.

Koszovó a Föld legfiatalabb országa. Az anyaországtól történt elszakadását több médium, mint a „jugoszláviávok Trianonját” említi. Furcsa ellentmondás búvik Koszovó történelmében.
A szerb állam a 13. század elején vált függetlenné Bizánctól. A szerb állammal együtt szerveződött a szerb ortodox egyház, nagy szerepet vállalva a szerb identitás kialakításában. Koszovóban az egyház jelentős birtokokat kapott, ezért a régióra erős kulturális hatással volt, és Koszovó hamarosan a szerb állam központi területévé vált.
A török hódoltsággal teret nyert a muszlim közösség. A 17-18. század fordulóján 60-70 ezer szerb húzódott északra, helyükre az Oszmán Birodalom máshonnan telepített népességet. Ezidőtájt kerülhettek a muszlimok többségbe. A 19. században aztán a tartomány albán többségűvé formálódott, mert a korábban szláv nyelvű, de muszlim közösség nyelvileg egységesült, az albán nyelvvel.
1931-ben már 62.8% vallotta magát albánnak, és a jugoszláv időszak alatt is folyamatosan csökkent a szerbek aránya. A kormányzat ugyan több hullámban próbálta betelepítéssel a számukat növelni, de hiába, az albánoknál a természetes szaporodás sokkal nagyobb, mint a szerbeknél. 1990 után, a boszniai és horvátországi szerb vereségek után több tízezer szerbet telepítettek még le Koszovóban, de látjuk, ez csak egy átmeneti állapot volt.

A megyényi területen, pontosabban 10 887 km²-en, közel két millióan élnek. Ma a népesség 90 %-a albán. A maradék 10 %-on a szerbek, bosnyákok, cigányok osztoznak. A koszóvói események (zavargás, konfliktus, vagy háború? Attól függ, kit kérdezünk.) hatására közel negyedmillió szerb és cigány menekült el. Lerombolt házaikat gaz növi be az utak mentén. A templomokat sem kímélték, sorra gyújtották fel őket 1999-2000-ben, ami elkeserítő veszteség. Koszovót a kolostorok földjének is hívják (hívták?). Manapság igaz, sok mecset épül, a villongások során megsérült imahelyeket is mind helyreállították, de Mohamed útja (még) nem meghatározó a helyiek életében.

Autóbuszunk Koszovó főútján kanyarog bő órahosszat Peæ felé, a magyar KFOR-katonák bázisa felé. Az út mentén újra meg újra ismétlődő motívumok: leromolt épületek meredő téglafalai, újonnan épülő házak, piciny autószerelő műhely, mellette méretes roncstelep. Ennyi útmentén felhalmozott autóroncsot USA-ban sem látni. Az egymásra hányt kasztnik, mint valami scifi-beli alkatrészbánya funkcionálnak.
Mindeközben prémium kategóriás autók, Mercédeszek, Audik, BMW-k tolakszanak az úton. Nem ellentmondás ez. Tudniillik koszovói tömegek dolgoznak Németországban, Svájcban, Ausztriában. Svédországban 60 000 főt tartanak számon. A vendégmunkások, ha hazajönnek, akkor autót bérelnek, mert meg akarják mutatni a népes családnak, hogy sokra vitték odakint. Ez a család itthoni reputációját is befolyásolja, ami például alapja lehet egy jó házasságkötésnek.
Augusztus a házasságok hónapja. Ki tudja miért, ha a kosovói albán nősül, azt augusztusban teszi. Peæben ilyenkor naponta három lakodalom is előfordul, ami nagy autósvonulással, csinnadrattával és éjszakai lövöldözéssel jár. No, nem kell fegyveres összecsapásokra gondolni, arról van szó, hogy fegyvereik és lőszereik vannak a helyieknek, és ha vannak, akkor használják is őket. Ha másra nem hát a lakodalmi tűzijátékra.

A vendégmunkások családi hazautalásai egyébként fontos bevételi forrása Koszovónak. Mert a munkanélküliség 50 % feletti. A népesség harmadának napi jövedelme kevesebb 1 USD-nél. Üzemet sem az utakról, sem a levegőből nem látni. Koszovó volt Jugoszlávia legelmaradottabb tartománya, gyakorlatilag ipar nélkül, Nem túlzás azt mondanunk, hogy a gazdaság, ha szépen fejlődik, akkor hamarosan utolérheti Albániát.

Az utak mentén többnyire takarosan gondozott földeket látunk. Sok a zöldség, a kukorica, de más gabona is megterem a száraz kontinentális éghajlaton. Öntözőrendszereket viszont hiába keres a szem. A földek között sűrű tölgyesek. A facsoportok között, a falvak szélén, a vízmosásokban tehenek legelnek magányosan, maximum párban. Mellettük egy öreg, néhol kisiskolás korú gyerek bóklászik.

Katonák Peæ-ben
A régió legnépesebb városa a százezres Peæ. A busz eléri az Albán Alpok vonulatát. Lassan befordul a hegyoldalba épült Vilaggio Italia névre keresztelt, szögesdrótokkal védett táborig. Itt alakult az új KFOR zászlóalj, amelynek keretében több mint 400 magyar kezdte meg féléves békemisszióját. A zászlóalj azonban kétnemzetiségű, szlovének is szolgálnak itt. Közös létszámuk így a 700 főt közelíti.

Egy ilyen szolgálat alapos felkészülést igényel. A magyar fiatalok ezirányú kiképzése márciusban kezdődött – tájékoztatja Tószegi Péter százados a vendég újságírókat.. Az egyéni alapfelkészítést szakkiképzés követte, majd egyhetes kötelékszintű gyakorlaton vettek részt a fiúk és lányok Hajdúhatházán, a Bocskai Lövészdandár kiképzőbázisán. A katonák többségét ez a lövészdandár adja, legtöbben Hajdú-Bihar megyéből érkeztek Peæ-be, sok a debreceni.

A magyar-szlovén zászlóalj az olasz vezetés alatt álló dandárba integrálódik. Nem kellemetlen az olasz parancsnokság – mondja egyik sokat látott „kiskatona”. Sokkal vidámabb és kényelmesebb az élet, mint más nemzetiségű elöljárók alatt. De azért jó volna egy magyar szakács.
Apropó konyha. Peæ fő munkaadója maga a KFOR alakulat. Ötszáz főt alkalmaznak például a tisztasági munkák elvégzésére. A konyhán is helyiek dolgoznak. Nem jelent ez biztonsági kockázatot, mert minden részletre kiterjedő ellenőrzés előzi meg az új munkaerő felvételét.

A magyar hadügyminiszter, Szekeres Imre helikoptere szeptember elsején déltájban landolt Vilaggio Italia betonján. Az illő fogadtatás, a jelentéstétel után maga is megtekintette a tábort. Azért érkezett, hogy elhozza a köztársasági elnök adományozta csapatzászlót és zászlószalagot a zászlóaljnak. A lobogót a katolikus, a protestáns és az izraelita felekezet egyházi vezetői is megáldották. A most megszűnő, eddig Pristinában szolgáló Magyar Honvédség Őr és Biztosító Zászlóalj a csapatzászlaja valamelyik hazai múzeumba kerül.

Zászlóátadás

„A balkán stabilitása nemzeti érdek – hirdeti ünnepi beszédében a hadügyminiszter. Ennek a stratégiai gondolkodásnak megfelelően folytatjuk tovább azt a politikát, amelyet a NATO és az Európai Unió a kilencvenes évek közepétől indított el a térség biztonsága érdekében.”

Hétköznapok
Az olaszok vezette misszió állandó ellenőrzőpontokat tart fent. A szolgálat napi 24 órás, mert fontos, hogy a lakosság lássa a zászlónkat – magyarázza Fernando Esercito az olaszok sajtószóvivője. Mert ez is az állandóságot, a stabilitást kommunikálja. Mindamellett a misszió menedzseli a társadalmi fejlődést. Arról van szó, hogy a nemzeti kormányok pénzt adnak Kosovónak kórházra, iskolára és hidakra. A helyiek végzik a feladatokat, de a KFOR katonái segítenek a beruházóknak a munkaszervezésben. Felügyelik, védik a beruházásokat, egyben azt is követik, hogy megfelelő-e a pénz felhasználása. Feladatuk továbbá fontos objektumok és személyek védelme. Ha szükség úgy hozza, részt vesznek „tömegkezelési” feladatokban is.

Szabadidejükben a katonák egyelőre nem hagyhatják el a laktanyát. – Meséli Oláh László alezredes a Honvédelmi Minisztérium PR Osztályának munkatársa. S valóban, PR ez is. Nem volna szerencsés megterhelni a most alakuló társadalmi kapcsolatokat, azzal, hogy esetleg helyi szélsőségesek belekötnek katonáinkba, mint ahogy azzal sem hogy sörösüvegek között látják embereinket. A helyiek jó érzéssel fogadják a békéjüket vigyázó katonákat, s ez maradjon is így.

Sportpályák, köztük több konditerem biztosítja a kikapcsolódást. A helyi focibajnokság izgalmas nemzetek közötti sportesemény, afféle KFOR-EB volt. Mi a fontos hely egy olasznak? – kérdezi a középiskolás fizimiskájú szóvivőkatona. – Hát a korzó. És valóban, a laktanya központjában a templomocska mellett egy kisvárosi főtér épült, kávézóval, boltokkal. A parfümériában szemrevaló civil lány fújja az illatokat két katona kezére, hogy tudjanak választani. A kávézó előtti karosszékekben két terepszínbe öltözött napszemüveges terpeszkedik. Előttük két vonzó katonalány sétál el, egyik kezében értékes fényképezőgép.

A katonák között mind több a hölgy. Arányuk a magyar kontingensben tíz, az olaszoknál húsz százalék körüli.
– Úgysem hiszem el, hogy a nemek közötti aránytalanság nem szül ellentéteket. – provokálom az egyik csinos, egyenruhás hölgyet, de ő csak legyint. Katonaéletben sok a nehézség. Ez csak egy a sok közül. A lényeg az, hogy az SZMSZ tiltja a laktanyában a szerelmi kapcsolatot. Régen, ha a lyányt rajtakapták, szájára vette őt a falu. De ha itt dől meg az ember lánya, akkor nyomban hazazavarják. No, annyit egy pasi sem ér.

Kapcsolódó cikk: Mit tett Magyarország a világ békéjéért?