Rákosi Mátyás atombunkere
A létesítmény 1949 és 1953 között épült, az akkor megkezdett metróépítkezéssel (mai kettes vonal) egyidőben, a Stadionok állomás környékén.
“Rákosi elvtárs” óvóhelye 1949 és 1953 között épült, a metróépítéssel párhuzamosan. Az objektumot úgy alakították ki, hogy atomtámadás esetén 2200 főnek biztosítson menedéket mintegy 30-40 méteres mélységben. Önálló víz- és áramellátással rendelkezett, a kor színvonalának megfelelő szűrőberendezések akadályozták volna meg, hogy radioaktív port lélegezzenek be a bunkerben tartózkodók. Vészkijáratot a metróalagút felé alakítottak ki.
MTI Fotó: Kovács Attila
Át kell írni a kóser táplálkozás történetét
Úgy tűnik, hogy a halfogyasztás szabályzása nem a korábbi hagyományoktól eredeztethető.
Már az ősi maják is parkosították városaikat
A mai Guatemala területén fekvő Tikal története csúcspontján valóságos metropolisz volt, a maja város több tízezer embernek adott otthont.
Rangos elismerést kapott a Mohácsi Nemzeti Emlékhely
A 2020-ban alapított díjat a Duna-Dráva Nemzeti Park
Nem tudni, miért ásták ki a középkori emberek a halottaikat
A középkor elején Európa-szerte gyakorta ásták ki a sírokat nem sokkal a temetkezést követően, hogy tárgyakat emeljenek ki belőlük.
Így néz ki a levegőből egy korai viking település
Az izlandi Stöð-nél két izgalmas épület maradványa is megtalálható: az egyik a sziget egyik legkorábbi telephelye lehet, a másikban pedig egy törzsfőnök élhetett.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
