Rákosi Mátyás atombunkere
A létesítmény 1949 és 1953 között épült, az akkor megkezdett metróépítkezéssel (mai kettes vonal) egyidőben, a Stadionok állomás környékén.
“Rákosi elvtárs” óvóhelye 1949 és 1953 között épült, a metróépítéssel párhuzamosan. Az objektumot úgy alakították ki, hogy atomtámadás esetén 2200 főnek biztosítson menedéket mintegy 30-40 méteres mélységben. Önálló víz- és áramellátással rendelkezett, a kor színvonalának megfelelő szűrőberendezések akadályozták volna meg, hogy radioaktív port lélegezzenek be a bunkerben tartózkodók. Vészkijáratot a metróalagút felé alakítottak ki.
MTI Fotó: Kovács Attila
Szokatlan ólomvegyület Rembrandt híres festményén
Az Éjjeli őrjárat című Rembrandt-festmény 1642-ben készült, most a Rijksmuseum és számos kutatóintézet összefogásával vizsgálták, miként alakult a festményen használt vegyületek sorsa az idők során.
Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben
A sérült tengelyt a korabeli Anglia lakói karóként újrahasznosították egy gödör falának megtartáshoz.
Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál
A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.
Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei
A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.
Régészeti feltárások tanúskodnak Kecskemét ezer évvel ezelőtti lakosairól
Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt, és szerepe már az Árpád-korban is jelentős lehetett - tudatták a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei az MTI-vel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
