Történelemfordító csaták

Írta:: dr. Újváry Zsuzsanna
egyetemi docens
Illusztráció: Tóthné Pálmai Katalin

Keresztelő Szent János fővételének napján, 1521. augusztus 29-én, történt meg az első, jóvátehetetlenül súlyos veszteség: az ország kulcsának, a Délvidéket és az egész Duna vonalát védő Nándorfehérvárnak eleste. A Duna mentén a következő, bástyákkal, kőfallal megerősített, az ellenségnek ellenállni tudó vár Buda volt, az ország szíve, a magyar királyok székhelye.
Pont öt évvel később, ugyanezen a napon 1526. augusztus 29-én dúlt a mohácsi csata, majd annak tizenötödik évfordulóján (1541. augusztus 29-én) Buda elfoglalása következett. Nem csoda, ha az oszmánok számára mitikusan szerencsés nappá vált augusztus 29-e, és Keresztelő Szent János próféta is igencsak „felértékelődött”.

Az oszmán hadjáratok kora következett ezután: a Duna mentén behatolt ellenség egyre nagyobbat harapott a Magyar Királyság testéből, hogy az országba benyúló keskeny ék egyre szélesebb legyen. 1566-ban már az egész Dél-Dunántúl hódoltság volt, kivéve Sziget várát és környékét.
Szigetvár is a nyár-ősz határán esett el 1566. szeptember 7-én, miután egy lőporrobbanás következtében a belső várra is átterjedő lángok miatt a maroknyi megmaradt védők helyzete tarthatatlanná vált. A gróf másodszor is elmondta esküjét katonái előtt: „Úgy segítsen és védjen meg engem az Isten, hogy nem szökni és menekülni akarok Szigetből, hanem rendíthetetlen lélekkel elviselni és vállalni mindazt, amit az Isten akar!”

Évszázad múltán a fordulat nagy csatái is szeptember elején dúltak. 1683 tavaszán Kara Musztafa nagyvezír hatalmas sereggel masírozott a Habsburg Birodalom fővárosa, Bécs felé. Azonban Lotharingiai Károly fővezér, Sobieski János lengyel király, II. Miksa bajor és III. János György szász választófejedelem egyesült serege, átütő lovasrohama valósággal letarolta a már igencsak szorongatott Bécs ostromlóit. A város melletti kahlenbergi síkon lezajlott csata nemcsak a birodalmi fővárost mentette fel, hanem kezdetét jelentette a törökellenes felszabadító hadjáratnak is. Mindehhez XI. Ince pápára volt szükség, aki megszervezte a Szent Ligát a Habsburg Birodalom, Lengyelország, Velence, majd 1686-tól Oroszország részvételével. A pápa, a nagy győzelemért hálából Szűz Máriának ajánlotta ezt a napot, s azóta szeptember 12-e az Istenszülő névnapja.

A siker indította el Buda és az egész ország visszafoglalását célzó háborút, amely 1686. szeptember 2-án, mintegy kéthónapos kemény harcok nyomán Buda felszabadult az oszmán uralom alól. A 60-65 ezer fős európai keresztény sereg – köztük 15 ezer magyar katona – nem kevés véráldozattal foglalta vissza 145 év után, a törökök egyik fontos előretolt bástyáját, a magyar királyok egykori székhelyét.

A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója.
A kép címe: Nagy Szulejmán és a szigetvári Zrínyi Miklós