Magyarországi zsinagógák

A Szegedi Új Zsinagógát Magyarország második, és a világ negyedik legnagyobbjaként tartják számon. A Zsidó Egyetem zsinagógája 1877 óta megszakítás nélkül látja el feladatát.
A Magyar Posta alkalmi bélyegsorozat kibocsátását kezdi meg a magyarországi zsinagógák bemutatására
Szegedi Új Zsinagóga
A mór-arab-mediterrán elemekkel vegyített szecessziós stílusú szegedi Új zsinagóga 1900-1902 között Baumhorn Lipót tervei alapján épült. Magyarország második, és a világ negyedik legnagyobb zsinagógájaként tartják számon: 48 m hosszú, 35 m széles, 48, 6 m magas, belmagassága 32 m. A zsinagógában 740 földszinti és 600 karzati ülőhely van. A templom eklektikus, a stíluskeveredés mégsem zavaró, hiszen egységet képez a falak elefántcsontfehér-kék-arany színharmóniája és a különböző stílusjegyek mértékletes alkalmazása.
A templom színes, szecessziós földszinti és emeleti ablakain a zsidó nép vallásának és történelmének fontosabb eseményei jelennek meg. A főbejárat felett látható a Régi zsinagóga képe, egy elébe kikötött csónakkal, ezzel emlékezve az 1879-es szegedi nagy árvízre.
Oltár és menorah
Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem zsinagógája
Az Országos Rabbiképző Intézet – ma Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem – zsinagógája 1877 óta folyamatosan, megszakítás nélkül látja el feladatát. Százhúsz férőhelyével, orgonájával a zsidó vallás temploma. Legfőbb rendeltetése, hogy istentisztelet színhelye legyen, az Imádság Háza, ahol sábbáti és nagyünnepi, hétköznapi és zarándokünnepi istentiszteleteket tartanak. E kicsiny templom második, de az Egyetem szempontjából igen fontos funkciója, a pedagógiai célok szolgálata, hiszen ún. tanzsinagóga feladatot is betölt. A rabbijelöltek meghatározott rend szerint péntek esténként tartanak prédikációt a zsinagógában. A liturgia (kántorképző) szakos hallgatók pedig itt sajátítják el a péntek esti, a szombat délelőtti, a nagyünnepi és nem utolsósorban a hétköznapi istentiszteleti rendet, rituálét.
A kupola és a mennyezeti ornamentika
Forrás: Masgyar Posta