„Isten büntesse meg hóhérainkat”
A forradalom győzött 1848-ban, az orosz túlerő azonban vérbe fojtotta a szabadságharcot, amely egyszerre volt magyar és európai. Október 6-án Arad összes templomában zúgtak a harangok. A szabadság katonáira emlékezünk.
Az 1848-49-es magyar szabadságharc egyik központi kérdése az volt, hogyan hozzanak létre a lehető legrövidebb idő alatt egy ütőképes magyar haderőt, amelynek esélye lehet szembeszállni az ekkor még európai nagyhatalomnak számító Habsburg Birodalommal. Cikkünkben J. Újváry Zsuzsanna történésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensével beszélgetünk a politikai háttérről, és Nemeskürty István: 1848-49 „Kik érted haltak szent világszabadság” című könyvéből idézünk. Nem célunk az események részletes ismertetése: pillanatképek következnek a szabadságról, amelyért egy olyan hadsereg harcolt Magyarországon, ami Nemeskürty szerint „úgy volt a szó szoros értelmében internacionalista, hogy egyszersmind a legőszintébb magyar hazaszeretet vezérelte a katonákat”.
Szétszórva a honvédők
A napóleoni háborúk után az 1814. november 1-jétől 1815 júniusáig tartó bécsi kongresszuson a győztesek újrarendezték az öreg kontinens helyzetét. A Habsburg uralkodó ugyan nem kapta vissza a Napóleon által megszűntetett Német-Római Birodalmat, személyének immáron az osztrák császári titulus járt ki, de a korábbi háborúkban elvesztett területei javát visszaszerezte. Csupán Belgiumról, elő-ausztriai területekről és Galícia egy részéről kellett lemondania, az utóbbiról az orosz cár javára – mondja J. Újváry Zsuzsanna.
A hosszú, mintegy két évtizedes háborúskodás után több évtizednyi, viszonylag csendes szünet következett be Kelet-Közép-Európa politikai színpadán. Nagy háborúk ugyan nem voltak, de a magyar katonák a Habsburg Birodalom hadseregében szolgálva belső karhatalmi teendőket láttak el nemcsak magyar felségterületeken, hanem a Birodalom más részein is, főleg a peremvidékeken kirobbant belső elégedetlenségek felszámolásában. Sőt, a szent-szövetségi rendezés életbeléptéig a franciaországi megszálló csapatok között részt vettek Habsburg-haderők is,
A cikk folytatása a Figyelőnet oldalán olvasható: Folytatás
Beazonosították a hírhedt Franklin-expedíció egyik áldozatát
A 129 fős csoportból senki sem élte túl a sarkvidéki expedíciót.
Keresztény bazilikába temették a pogány zsoldost
A katona valószínűleg felvette a kereszténységet, de a pogány szokásokat is megtartotta.
Ókori temetőt találtak Korzikán
A sírok a 3-5. század élénk kereskedelmi kapcsolatairól árulkodnak.
Középkori plagizálókat buktattak le a kutatók
A középkorban nem léteztek szerzői jogok, az írók így előszeretettel idéztek megjelölés nélkül más művekből.
Úgy tűnik, nem teljesen írtak igazat a görög szerzők a himérai csatákról
A szicíliai várost kétszer is megtámadták a karthágóiak az időszámítás előtti 5. században.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
