Kenguruval a klímaváltozás ellen
Az ausztrál kormány legfőbb környezetvédelmi tanácsadó szerve azt javasolja, hogy a lakosság térjen át a szarvasmarháról a kengurufogyasztásra. A szakemberek úgy vélik, ez részben megoldást nyújthat a kérődzőktől származó üvegházhatású gáz, vagyis a metánkibocsátás csökkenésére.
Közismert tény, hogy a szarvasmarha-tenyésztés az egyik legfőbb üvegházgáz-forrás. A kérődző állatok bélrendszerében keletkező metán mintegy 23-szor erősebb üvegházhatású gáz mint a szén-dioxid. Az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága, az IPCC szerint az üvegházhatás közel ötödéért a metán felelős. Az emberi tevékenység során keletkező metán fele a mezőgazdaságból származik (ezen a területen a két legfőbb metánforrás a szarvasmarha-tenyésztés és a rizstermesztés).
A kérdés „csak” az, hogyan csökkenthető a metángáz-kibocsátás, ha figyelembe vesszük, hogy a húsfogyasztás világszerte nő, és nem valószínű, hogy a jövőben jelentős fordulat következne be ezen a téren. Az ausztrál kormány sajátos megoldást javasol: a húsfogyasztáson belül növelni kell a kenguru arányát, az erszényesek ugyanis kevesebb metánt termelnek. Ez nem csak a szarvasmarha-állomány csökkenését idézné elő, de azzal a pozitív mellékhatással is járna, hogy számos mezőgazdasági területen, ahol a gazdálkodók számára problémát jelent az erszényesek túlszaporodása, valamelyest vissza lehetne szorítani a kenguruk számát.
Az egészséges táplálkozás része lehet
Bár az ötletet nemrég még igencsak megmosolyogták, a napokban az ausztrál kormány legfelsőbb környezetvédelmi tanácsadó szerve is támogatásáról biztosította. Több üvegházgáz-csökkentési javaslat mellett, a mintegy 600 oldalas tanulmány egyik szerzője Ross Garnaut, az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora azt javasolja, hogy a gazdákat is be kellene vonni az emissziókereskedelembe. Mivel emiatt valószínűleg emelkedne a szarvasmarha ára, ez akár pozitívan is hathat az ausztrálok húsfogyasztási szokásaira. „Ez egyfajta visszatérés lenne a gyökerekhez, hiszen több ezer évvel ezelőtt a kenguru jelentette a legfőbb húsforrást a kontinens lakóinak. Ma viszont a szarvasmarha tölti be ezt a szerepet, amely pedig a mezőgazdaság metánkibocsátásának mintegy 67 százalékáért felelős” – hangsúlyozza a szakértő.
Habár a kenguru az ország szimbóluma, és húsfogyasztási célra történő befogása állandó vita tárgyát képezi, ma is évente több ezer kengurut lőnek le azzal a céllal, hogy szabályozzák a vadon élő állomány méretét. Az így elejtettek állatok húsát eddig elsősorban állati eledelnek dolgozták fel.
Az utóbbi időkben viszont egyre többen álltak át a kengurufogyasztásra. Szakemberek szerint ez utóbbi mellett szól, hogy zsírszegény, fehérjében gazdag húsról van szó, és mivel nem tenyésztésből származik, mentes mindenféle mesterséges tápanyagtól. A napokban tett kormányzati bejelentést egyelőre nagy lelkesedéssel fogadták az ausztrálok.
Kapcsolódó cikkeink:
Wisconsin újjáéledő városa
Wisconsin állam élettől lüktető legnagyobb városát áthatja a kemény fizikai munkát végzők energiája és a művészvilág összetartása.
Shakespeare kortársa és vetélytársa
1593. május 30-án szúrták le egy kocsmai csetepaté során Christopher Marlowe angol költőt, drámaírót, Shakespeare kor- és vetélytársát, egyes tudósok szerint szerzőtársát. Élete fordulatos kalandregénybe illik, lángelme, de kötekedő kalandor is volt, aki alig harmincévesen halt erőszakos halált.
A világ nyolcadik csodájaként említik
A Szentpétervárhoz tartozó Carszkoje Szelóban található Katalin-palota több díszes szobából áll, ezek közül az egyik legismertebb a Borostyánterem.
Egy világörökségi helyszín és a modern technológia izgalmas találkozása
Van-e helye a Tang-dinasztia korszakából származó ősi műalkotásoknak a 21. század metaverzumában? A kérdésre a Lungmen-barlangok adnak választ.
Több ezer éves nyerget találtak
A 2700 éves, korához képest jó állapotú nyereg Kínában, egy nő sírjában feküdt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
