40 év múltán ismét régészek dolgoztak a kisnánai vár területén
Idén nyáron régészeti ásatásra került sor a Heves megyei kisnánai várrom területén.
A feltáró munkálatok az Ipso Facto alapítvány kezdeményezésére, a kisnánai önkormányzat támogatásával, valamint az egri Dobó István Vármúzeum szakmai irányításával folytak.
Az eredményekről az ásatás vezetője, Pláner Lajos számol be:
A feltárás során éremleletek kerültek elő, gótikus zöldmázas kályhakerámia töredékek, koporsós temetkezések nyomait találtuk meg (szögek, és a koporsó famaradványok alapján), ékszerként egy fülbevaló (?), késpenge, s számunkra értékes festett vakolatdarabok, s nem utolsó sorban érdekes temetkezésre bukkantunk (arccal lefelé eltemetett holttestek).
A legkorábbi érem egy a 13. század második feléből származó (1280) bécsi dénár volt.
Három dénár, melyet I. Ulászló király (uralkodott 1440 – 1444) veretett, egy rendellenesen, arccal lefelé temetett csontváz szegycsontja alól került elő, ezek 1443-as évszámmal datálhatóak. A temetkezés szokatlan, tekintve, hogy a temető központi részén, közel a templom szentélyéhez található. Külön érdekes, hogy a csontvázhoz tartozó koponya nem került elő.
I. Ulászló pénzei
A terület középkori birtokosai, a Kompolthyak a 14. században töltötték be a Heves megyei ispáni méltóságot. Az ispán rendelkezett pallosjoggal, továbbá tudjuk, hogy I. Károly Róbert uralkodása alatt (1308 – 1342) és után több magas méltóságot viselő birtokos nemes kapott pallosjogot. Ha elfogadjuk, hogy a Kompolthyak bírtak e joggal, akkor vélelmezhető, hogy egy büntetés végrehajtása kapcsán lefejezett egyénről beszélünk.
Mátyás kiráy dénárja
Harmadik éremleletünk egy a nyugati várfal külső részénél szórványként előkerült 1465-ös datálású Mátyás-dénár. Érdekessége, hogy 1465-ből való, tehát abból az évből, mikor Mátyás már koronázott királyként veretett pénzt, míg 1458 és 1464 között nem használja érméin a koronát.
A temetkezések egy része koporsós temetkezés volt, melyet bizonyít, hogy a feltárás során 3-5 centiméter hosszúságú szétmálló (nem megtartó) fadarabokat találtunk. Ezzel párhuzamosan szép számmal kerültek elő szögek (koporsószögek). A temető pontos mérete – kiterjedése – nem ismert. A feltárás során 3 osszáriumot (csontgyűjtőhelyet) és 6 sírt tártunk fel. A vártemplom körüli temető még nincs teljesen feltárva, ott további régészeti munkákra van szükség. Az alapítvány egyik célkitűzése, hogy jövőre ismét folytassa az idén megkezdett munkát.
Forrás:egritortenesz.hu
Kapcsolódó cikk:
Három mázsás opált találtak a Mátraalján
Különleges sziklarajzokat találtak Ausztráliában
Az ausztrál őslakosok által létrehozott ábrák a kultúrák közötti kapcsolatokról árulkodnak.
Pán görög isten szobrára bukkantak Isztambulban
A kutatók úgy vélik, hogy a 20 centiméter magas figura a római korból származik.
Az Év Múzeuma – 2023
Az Év Múzeuma díjat a Pulszky Társaság 1996-ban alapította, célja az elmúlt évben jelentős eredményeket felmutató muzeális intézmények díjazása.
Megtalálták Görögország legősibb régészeti lelőhelyét
A maradványok 700 ezer évesek, és a Homo antecessortól származhatnak.
Elfeledett uralkodó szobrára bukkantak Mexikóban
A huasztek civilizációt egy időben az Azték Birodalom is bekebelezte, végül az európai hódítás hozta el a kultúra bukását.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
