Határszéli képeslap

Írta: Hatvani Márk

A Gyimes sajátos földrajzi- és tájnév, melyhez számos történelmi emlék és esemény fűződik. Czirbusz Gyula 1908-as Erdély monográfiája szerint a „Ghymes” névfejtése a következő: „ figyelő hegy, ami a gót gaumján igéből jött vala”. A forrásokban még elég gyakori a „Csíkgyimes” megnevezés, utalva arra, hogy Gyimes, Gyimesvölgye Csík megyéhez tartozott, és főleg innen népesült be. Csík megye a történeti Magyarország egyik legkeletibb fekvésű megyéje volt.

A mai Gyimes vidéke csupán 201, 5 négyzetkilométer, és lakosainak száma is alig több 8500 főnél. A terület igazi turisztikai vonzerejét a népművészet- és költészet, a táncművészet hagyományai képviselik. A térségben apró falvakban élnek a székelység egyik jellegzetes etnikai csoportjaként számontartott, a hagyományokat híven őrző, római katolikus gyimesi csángók.

Az itt folyó Tatros patak völgye történetileg a legérdekesebb, mivel e szoroson haladt át a középkorban az a kereskedelmi út, amely Erdélyt összekapcsolta Moldvával. Ez a völgyszakasz ma is a Keleti-Kárpátok egyik legjelentősebb völgyszorosa és kereskedelmi útvonala. Csíkszeredától 50 km-re fekszik.
A Gyimesi – szoros neve szorosan összefonódik az egykori „Csíkgyimesi vár és vesztegzár” –ral. Mindezek kiépítése az utolsó tatár betörés ( 1694! ) után kezdődött.

A történeti határ védelmére hajdúkat vezényeltek, majd a szolgálatot a csíki községek végezték. A 18. században ide látogató gr. Teleki József így jellemzi az itt élő népcsoportot, környezetet: „ Ezen lakosokat Tsangoknak szokták nevezni: juhot és egyéb marhát is tartanak….A határ szélén Harmintszad ( vámhely ) és felső őrizetek ( katonai állomás ) vagynak. Erösséget tészi ezen Passusnak négy Bastya és egy kőfal … „

Az idézet által leírt erősség és védvonal egy része jól látható a szemléltetett képeslapokon. A lapok csúcsán látható az egykori Rákóczi vár romja, mely a régi Gyimes vára romjaiból épülhetett. Érdekessége, hogy a 923 méter magas csúcs tetejére kőlépcsőkön lehetett feljutni. A hagyomány úgy tartja, hogy 1789-ben ezeken lovagolt fel és le Lacz András székely huszár. ( Összesen 134 foka van a lépcsőrendszernek! )

A vámőr parancsnoksága alá tartozva békeidőben két, máskor több ember teljesített szolgálatot. Aki beállt őrállónak, egy esztendeig köteles volt a vámnál és az őrhelyen szolgálatot teljesíteni, aminek fejében minden kötelezettség alól mentesültek, kivéve az ország adóját.

A képes levelezőlapok hosszú és osztott címzésben is több kiadást megéltek, hogy bemutassák a szolgálatot teljesítő csendőröket és hivatalnokokat, a kor embereit és öltözködésüket vidékük legfontosabb helyszínén.

Szerencsére még ma is látni, igaz erodáltabb állapotában a lépcsősort, a várat, azonban emlék csupán a régi indóház és vámhivatal eredeti épülete. Erdély ezen részét felkereső turistákat viszont máig kárpótolja a táj megkapó szépsége.