Milyen édesség a József Attila által vágyott kugler?

A kugler tulajdonképpen a minyon volt, amelyet az 1870-es években Kugler Henrik honosított meg Pesten, és melyet még 1920-ban is kuglernek hívtak, ahogy az József Attila versében is szerepel.

De kik is voltak a Kuglerek? A család cukrászművészete és hírneve három nemzedék szorgalmas munkáján alapult. A nagyapa, Kugler Jalab a 18. század végén Sopronban nyitotta meg a család első üzletét. Fia, Kugler Antal 1847-ben Pesten, a mai József nádor téren rendezett be cukrászdát, melyet az ő fia, Henrik kibővített, majd a Vörösmarty térre helyezett át.

A Kugler Cukrászdában töltötte uzsonnadélutánjait a magyar arisztokrácia színe-java, művészek, írók is megfordultak az üzletben. Kugler Henrik finom műízléssel, helyes érzékkel magas színvonalra emelte üzletét. Gyakran utazott Párizsba, és választékát ott látott új készítményekkel bővítette. Egy ilyen út után honosította meg nálunk a minyont.

Kugler olyan tekintélyt szerzett, hogy nem számított Pesten jó segédnek, aki nem dolgozott még nála. 1884-ben elterjedt a hír, hogy Párizsból hozott egy cukrászt. A cég az 1885-ös kiállításon egy karamell vázát állított ki, melyben cukorból készült virágok voltak: ez szakmai körökben nagy feltűnést keltett, mert el sem tudták képzelni, hogy ilyen művészi munkát lehessen cukorból alkotni.

Aztán kitudódott, hogy a svájci cukrászt, aki ezzel díszoklevelet szerzett, Gerbeaud Emilnek hívják. Az azonban csak később várt ismertté, hogy át is vette a céget, már az 1884-85. évi tiszta jövedelem 90 százaléka Gerbeaud-t illette.

Erős ezüstforint>>