Képgaléria: 60 WATT – kiállítás 1968

A háztartási gépek nagy generációja

Név nélküli márkák sokaknak és világmárkák keveseknek! Zománcozott henger alakú mosógép mosóüsttel és háztartási porszívó a Bajai Villamosipari Gyárból. Electrolux hűtőszekrény és japán tranzisztoros zsebrádió az IKKA (IBUSZ Külföldi Kereskedelmi Akció) katalógusból. Orionton táskarádió, Terta magnetofon és olimpiai TV-csereakció a fővárosi Keravill boltokban.
Ez is a hatvanas évek, amikor az otthonok zömét gépesítették, amikor a Nagy Generáció (és szüleik) „homo technicussá” váltak a háztartások villamosításával; amikor az asszony helyett a gép lett a háztartás rabszolgája… Amikor tömeges lett a mosógép, a porszívó, a hűtőszekrény, a szórakoztató cikkek terén pedig a lemezjátszó és a magnetofon használata. Ezek száma 1960-1980 között meghúszszorozódott, a hűtőszekrényé hetvenszereződött (frizsiderszocializmus).
Mindezt olyan, ma már kevésbé ismert cégek gyártották mint az 1920-ban a villamos fűtő, főző és melegítő készülékek gyártására létrejött Elekthermax, vagy a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG), vagy a jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár, amely éppen a hatvanas években kapta a Hűtőgépgyár nevet, és amelyben 1965-ben kétpercenként (!) készült el egy hűtőszekrény.

Magyarországon az ötvenes években hirdettek mosógépprogramot. 1957-ben kezdődött el a hajdúsági Téglás község határában az első magyar keverőtárcsás mosógépek előállítása. A jellegzetes henger alakú gépet követte a centrifuga, majd a vízmelegítő — bojler —, később a porszívó és a fűtőtest. A Hajdu márkanév a hatvanas években megbecsült tagja lett az otthonoknak. 1968-ban a háztartások 58%-ában mosógép könnyítette a háztartási munkák legfárasztóbbikát.

4, 5kg ruha kimosása egy háziasszony idejéből, ha keverőtárcsás mosógépet használt, hetenként két órát kötött le, az automata mosógép (1969-től!) mindössze 2-3 percet vett igénybe – a beállítás idejét. Ha hetenként átlagosan 2kg szennyes ruhát számítunk személyenként, akkor egy négy tagú család esetén az időmegtakarítás heti négy óra volt.

Képgaléria >>

A Bambi és az Utas
A hatvanas évek egyik jelképévé vált a szintetikus alapanyagból, kevés szén-dioxid hozzáadásával a Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat (FÁJIV) Döbrentei téri palackozójában készült narancsízű, csatos üveges Bambi. Az évtized elején citromízű változata is megjelent Utas néven, szintén csatos üvegben, majd „testvérük” a gyümölcsízű Erdei Bambi. Mindhárom terméket a külföldről behozott sűrítményből gyártott amerikai üdítők, a Coca és a Pepsi szorították ki a piacról. A Bambi halálát konkrétan a Pepsi okozta, amikor 1970-ben a FÁJIV hozzálátott a Pepsi Cola palackozásához, ezért leállította a Bambit gyártó gépsorokat.

Márkás cégek – céges márkák

Ki mit gyárt a hatvanas években?
A Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) meghatározó terméke a legendás Mambó magnó volt, a házibulik elmaradhatatlan kelléke. A gyár elődje az 1953-ban létrehozott óbudai Vörös Szikra, amely 1955-től gyártott magnetofonokat. Az 1963-ban BRG névre keresztelt vállalat szalagkazettás mono- és sztereomagnetofonokat, URH rádiótelefonokat és számítógép-perifériákat is gyártott.
Az Orion Rádió és Villamossági Vállalat 1963-ig foglalkozott rádiókészülékek gyártásával. Jogelődje az 1913-ban alakult Magyar Wolfram Lámpagyár. Az Orion nevet 1924. október 1-én vette fel. Bár hírnevét a rádióinak (például Pacsirta Fecske) köszönhette, 1956 februárjában Magyarországon elsőként kezdett televíziókészülékek gyártásába. Náluk készült 1968-ban az első magyar színes tévé is.

A VIDEOTON Rádió- és Televíziógyár 1959-ben készítette az első fekete-fehér televíziót. A hatvanas évek végére már több mint 200 ezer darab készüléket gyártott évente, mellyel komoly verseny alakult ki az Orion és a VT-tévék között. 1971-ben profilbővítés történt, ettől kezdve a hazai számítógépek és kiegészítő berendezések gyártásának és szervízelésének meghatározó vállalata lett.

Képgaléria >>

Az otthonok valóságos luxustárgyai voltak a Lehel hűtőszekrények, a szocialista ipar büszkeségei. A jászberényi Hűtőgépgyárban (elődje a Fémnyomó- és Lemezárugyár) 1958-ban indult meg a Super 100 típusű hűtőgép sorozatgyártása. Az első, Lehel névre hallgató hűtő 1960-ban hagyta el a gyárat. A 60, illetve 100 literes hűtőszekrény több kivitelben is készült, melyek közül kiemelkedett az S-150 típus, melynek a -18 fokos mélyhűtő részében a mirelitárut akár több hónapig is biztonsággal lehetett tárolni. A gyárban fagyasztószekrényeket, fagylaltgépeket és klímaberendezéseket is készítettek.
A Debrecen melletti Téglás község határában, az eredetileg hadiipari termékek és autóalkatrészek gyártására épített üzemben 1957-ben indul meg a keverőtárcsás mosógépek előállítása. A Hajdúsági Iparművek emellett centrifugákat, porszívókat, szőnyeg- és padlóápoló készülékeket, sőt a ruha teregetésére és szárítására alkalmas eszközt, Fregolit is gyártott. A hatvanas évek végén jugoszláv kooperációban kezdte meg az automata mosógépek gyártását.

A budapesti Béke téren 1920. október 8-án a működését megkezdő Magyar Elekthermax Rt. villamos háztartási főző, sütő és fűtő kis- és nagykészülékeket gyártott még a hatvanas években is. Termékskáláján a konyhai tűzhelyek (legismertebb a zománcozott Nova), olajsütők, virslifőzők mellett hősugárzók, vasalók, kályhák és világítótestek is szerepeltek, ez utóbbi 49 változatban. Az Országos Tervhivatal határozata alapján 1952-ben a gyár Pápára költözött. Itt kezdték el a padlókefélő-gépek és a hűtőszekrények, majd a porszívók gyártását, melyet azonban tovább kellett adniuk az időközben létrehozott jászberényi Hűtőgépgyárnak,

B. Varga Judit