Magyar régészek tárják fel a Közel-Kelet johannita erődjét

A Major Balázs által vezetett magyar-szíriai régészcsoport 8 éve végez feltárásokat. Két éve kapták meg koncesszióba Magrat várát, ahol korábban még soha nem folyt ásatás. Az 5, 7 hektáros területen lévő vár kihalt vulkáni kúpra épült. Az erőd területét 1186-ban szerezték meg a johanniták, akik az akkori leghatékonyabb haditechika elveinek felhesználásával építették ki. Dupla falgyűrűjén belül a fellegvár mellett egész középkori város állt lakóházakkal, templommal, kórházzal és püspöki palotával. A keresztesek 1285-ben kényszerültek a vár feladására.

Az erőd részben magyar pénzből épült. II. András (uralkodott 1205-1235) 1218 januárjában, amikor hazafelé tartott a Szentföldről, itt szállt meg, és hatalmas évjáradékot adományozott sójövedelméből: 100 márkát rendelt a vár fenntartására, amelyet „ezüstpénzben mindig húsvét idején” kellett kifizetni.

A johanniták, mielőtt felépítették volna a várat, közművesítették a hegyet: ciszternákat építettek, amelybe a téli csapadékot gyűjtötték és latrinarendszert ásattak. A parancsnoki torony felső emeletén, a fapillérben kiképzett fülkében vízöblítéses latrinát építettek. A latrinák feltárása azért is fontos, mert nem csupán az ürülék eltávolítására szolgált, hanem szemétledobóként is. A latrinából sok kerámia és ezüstpénz, valamint állati és növényi maradványok kerültek elő. Ebből következtethetünk a vár lakóinak táplálkozására. Egykori lakói kedvelték a szőlőt, az olajbogyót, népszerű volt a tojás, ahogy a tengeri hal is.

, , Eddig a várakból a hatalmas falakat, tornyokat, gigantikus boltozott csarnokokat láttuk. Itt viszont lakályos szobák sorát alakították ki, de volt fürdőmedence és konyha is” – közölte Major Balázs, aki az ásatásról december elsején számol be budapesti sajtótájékoztató keretében

Kapcsolódó cikkeink:
A végzetes hattini csata
A templomos lovagrend feloszlatása