Magyar régészek tárják fel a Közel-Kelet johannita erődjét
Magyar régészek tárják fel Szíriában a Közel-Kelet egyik legnagyobb középkori várát, Magratot, amely a Johannita Lovagrend egyik erődítménye volt.
A Major Balázs által vezetett magyar-szíriai régészcsoport 8 éve végez feltárásokat. Két éve kapták meg koncesszióba Magrat várát, ahol korábban még soha nem folyt ásatás. Az 5, 7 hektáros területen lévő vár kihalt vulkáni kúpra épült. Az erőd területét 1186-ban szerezték meg a johanniták, akik az akkori leghatékonyabb haditechika elveinek felhesználásával építették ki. Dupla falgyűrűjén belül a fellegvár mellett egész középkori város állt lakóházakkal, templommal, kórházzal és püspöki palotával. A keresztesek 1285-ben kényszerültek a vár feladására.
Az erőd részben magyar pénzből épült. II. András (uralkodott 1205-1235) 1218 januárjában, amikor hazafelé tartott a Szentföldről, itt szállt meg, és hatalmas évjáradékot adományozott sójövedelméből: 100 márkát rendelt a vár fenntartására, amelyet “ezüstpénzben mindig húsvét idején” kellett kifizetni.
A johanniták, mielőtt felépítették volna a várat, közművesítették a hegyet: ciszternákat építettek, amelybe a téli csapadékot gyűjtötték és latrinarendszert ásattak. A parancsnoki torony felső emeletén, a fapillérben kiképzett fülkében vízöblítéses latrinát építettek. A latrinák feltárása azért is fontos, mert nem csupán az ürülék eltávolítására szolgált, hanem szemétledobóként is. A latrinából sok kerámia és ezüstpénz, valamint állati és növényi maradványok kerültek elő. Ebből következtethetünk a vár lakóinak táplálkozására. Egykori lakói kedvelték a szőlőt, az olajbogyót, népszerű volt a tojás, ahogy a tengeri hal is.
, , Eddig a várakból a hatalmas falakat, tornyokat, gigantikus boltozott csarnokokat láttuk. Itt viszont lakályos szobák sorát alakították ki, de volt fürdőmedence és konyha is” – közölte Major Balázs, aki az ásatásról december elsején számol be budapesti sajtótájékoztató keretében
Kapcsolódó cikkeink:
A végzetes hattini csata
A templomos lovagrend feloszlatása
11 ezer éves emberi csontokat találtak egy barlangban
A különleges leleteket egy északnyugat-angliai régész fedezte fel, a datálást pedig egy nemzetközi csapat végezte.
Szokatlan ólomvegyület Rembrandt híres festményén
Az Éjjeli őrjárat című Rembrandt-festmény 1642-ben készült, most a Rijksmuseum és számos kutatóintézet összefogásával vizsgálták, miként alakult a festményen használt vegyületek sorsa az idők során.
Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben
A sérült tengelyt a korabeli Anglia lakói karóként újrahasznosították egy gödör falának megtartáshoz.
Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál
A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.
Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei
A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
