Hadrianus fala gazdasági sikereket eredményezett Britanniában

Hadrianus fala, amelyet Kr. u. 122-130 között emeltek, hogy megvédjék a római területet a harcias kelta törzsektől, gazdasági fellendülést hozott a térségbeli lakosságnak.
Hadrianus fala 120 kilométer hosszú, mintegy 4, 5 méter magas, 3 méter széles, egyik tengerparttól a másikig húzódik. Római mérföldenként (1481 méter) erődökkel egészítették ki. Két erőd között meghatározott távolságban két-két bástyát helyeztek el. A bástyákkal, tornyokkal és erődítményekkel megerősített fal mellett a rómaiak utakat is építettek, és létrehozták a hadtáp támaszpontjait. Az erődvonal térségében több tízezer katona állomásozott.
A brit kulturális örökségvédő szervezet, az English Heritage mintegy 30 ezer észak-angliai légi felvételt elemzett. Ennek alapján 2700, korábban nem ismert régészeti helyszínt fedezett fel, beleértve történelem előtti temetkezéseket, I. századi majorokat, középkori juhtenyésztő farmokat. A legérdekesebb felfedezések közé tartoznak a fal mindkét oldalán sorakozó római kori települések tucatjai. A légi felvételek tanúsága szerint a fal mindkét oldalán farmok létesültek, hogy ellássák mezőgazdasági terménnyel a római helyőrségeket.
A kutatást irányító David MacLeod szerint , , a rómaiak igyekeztek pacifikálni a lakosságot, mivel a haderő a helyi áruellátásra és szolgáltatásokra támaszkodott. A fal minden erődje a legkülönfélébb embereket vonzotta, akik élelmet, alkoholt és kézműves termékeket árultak. Ugyancsak nagy számban érkeztek kétkezi munkások, ahogy örömlányok is. A helybélieknek ugyan adózniuk kellett, ám a megszállásból mindkét fél számára a gazdasági előny származott.”
Ugyanakkor a római légiókkal a brit szigetekre olyan, korábban nem ismert termékek érkeztek, mint a bor, olívaolaj vagy üvegáru.
Kapcsolódó cikkeink:
Modern barbárok a római falakon
Nyulak veszélyeztetik a római kori falakat