Dömötör, Armand, Örs2020. október 26., hétfő
Kultúra

Hogyan lett a nyest „városlakó”?

National Geographic Magyarország

A nyestet a táplálékforrások és a búvóhelyek vonzották a városba. Amikor a gipszkarton és tető között megtalálja búvóhelyét, az állat szinte már a lakásunkban van, anélkül, hogy bármit tehetnénk.

Írta: Szőcs Emese – Heltai Miklós
Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet

Napjainkban a Föld felszínének több, mint 4%-át borítják az emberek alkotta falvak, városok, mesterséges lakóhelyek. Az utak, mezőgazdasági földterületek és egyéb szintén emberi célra átalakított területek tovább csökkentik a természetes élőhelyeket. Ugyanakkor a természetesnek mondható élőhelyek is egyre inkább emberi befolyás alá kerülnek, elveszítve érintetlenségüket. Az emberek többsége ma már városokban lakik, a mesterséges területek térhódítása a természet kárára pedig fokozódik. A legtöbb európai városban ugyanakkor sok zöldfelület van, magánkertek, belvárosi közparkok, sportpályák, temetők, parlagon hagyott iparterületek kínálnak speciális életteret az élőlényeknek. A városok külterülete pedig egyenesen ideális élőhely, itt sokszor a magánkertek összeérnek az agrárzónával és a természetes területekkel. Átmenetet képezve a két környezet között szinte a városba tereli az állatokat folyosóként működve. A lakott területeken a természetes környezettől eltérően sajátságos energia vonalak húzódnak (hő, hang), melyekhez nem minden faj tud alkalmazkodni. Így az emberi környezetek csak egyes jól alkalmazkodó, tág tűrésű fajok számára biztosíthatnak élő-, és búvóhelyet, az érzékeny fajok így az egyre fogyó, egyre jobban feldarabolódó természetes területekre szorulnak. A könnyen alkalmazkodó fajok számára viszont a városok nyújtotta sajátságos élőhelyek és az ember által teremtett új táplálékforrások kifejezetten vonzóak, sok faj él is a lehetőséggel és beköltözik.

Míg Amerikában elsősorban növényevő fajok kezdték meghódítani a városi élőhelyeket, nálunk inkább a ragadozók egyre nagyobb városi elterjedése figyelhető meg. E fajok közül lakott területeinken menyétet, görényt és rókát is megfigyelhetünk, de leggyakoribbnak, már-már közönségesnek mindenképpen a nyest számít. Mára valószínűleg nincs olyan települése az országnak, ahol a nyest ne fordulna elő. Napjainkban egyre gyakrabban ezek a ragadozók nemcsak zsákmányszerzés céljából keresik fel az emberi környezetet, hanem letelepednek, teljes életüket ott élik le és szaporodnak is. Egyúttal fel kell készülni az új jelenség kezelésére is, mert a városban garázdálkodó ragadozók jelentős károkat okozhatnak és betegségeket is terjeszthetnek. A nyest által okozott károk egy része, ismert, sokan talán már tapasztalták is közelebbről egy-egy megrágott vezeték, megbontott tetőszigetelés, esetleg padláson gyűlő furcsa hullaték kupacok képében. Ezek a károk nemcsak anyagi vonatkozásukat tekintve okozhatnak bosszúságot, hanem egészségügyi szempontból is aggasztóak lehetnek.

A nyest és nyusztbőr a 14-17. században még olyan értékes volt, hogy az Északkelet-Kárpátokban, Horvátországban és Szlavóniában adóztak is vele. Az oroszok régebben az eladó leányt kunkanak ’nyestecské’-nek nevezték. A horvát nyestadó neve „kunovia” volt, a „kuna” pénzegység jelentése pedig nyest. Ha a kedves olvasó kezébe akad egy 1 kuna-s érme, és közelebbről szemügyre veszi láthatja, hogy az írás oldalon ott van a nyest, önmaga történelmi jelentőségének emlékét őrizve. Az értékes prém miatt a nyestvadászok képesek voltak tél idején a hóban 10-25 km-en át is nyomon követni a nyestet és a nyusztot. Magyarországon a 13–14. században a Neste és Nusz női neveink a nyest és nyuszt szónak feleltek meg. Ma már nemcsak hogy odalett ez a nagy „becs” de leginkább bosszankodunk, ha a nyest nem túl szerény jelenlétével megtiszteli hajlékunkat, esetleg autónkat.

A nyestet valószínűleg nem elsősorban a könnyen elérhető táplálékforrások (szemét, állateledelek, baromfi) vonzották a városba, hanem a sajátságos búvóhelyek. Természetes élőhelyén kisebb barlang réseket, odvas fákat választ búvóhelyéül, ezen búvóhelyek csökkenése és egyúttal a helyenként valóban könnyebben elérhető táplálékok együttesen csábították az emberlakta településekbe. Egy-egy elhagyatott lakatlan ház, melléképület, padlás vonzó, tágas, kényelmes és persze télen melegebb búvóhelyet jelent, nem is beszélve a szinte házhoz jövő táplálékról. A nyest valószínűleg már évtizedek óta lakótársunkká vált, azonban az építkezési technológiák és szokások változásával érzékenyebbekké is váltunk a lakásunkba, házunkba költöző hívatlan szomszédokra. Egy magasépítésű, nyeregtetős öreg ház, semmire nem használt üres padlásán megjelenő nyestet a vastag és tömör födém miatt a legtöbbször nem is észleljük, kártétele ami maximum egy-két cserép félretolásából származik könnyedén helyrehozható. Akkor azonban amikor ez a padlás beépül és a nyest a gipszkarton és tetőszerkezet között továbbra is megtalálja búvóhelyét, az állat szinte már a lakásunkban van, érezhetjük szagát, észlelhetjük minden mozdulatát anélkül, hogy bármit tehetnénk, hiszen a gipszkarton rendszertől a tetőhöz már hozzá sem férünk.

Ahhoz, hogy kártétele ellen védekezni tudjunk, első lépésként minél jobban meg kellene ismerni eme új városlakót. A városba költöző vadfajok által okozott károk és konfliktusok kezelésére nincs recept, ugyanis a természetvédelmi törvényben nincs arra vonatkozó rész, hogy mi történik, ha az ember és vadállat élőhelye egybeesik és sajnos a vadászati törvényben sincs tisztázva a városban megjelenő állatok kezelési lehetősége. Észak-Amerikában figyeltek fel először a városba költöző vadfajok okozta konfliktusok fontosságára és arra, hogy a problémát kezelni kell. 1967-ben rendezték meg az Egyesült Államokban az első, vadgazdálkodó szakembereknek szánt konferenciát, amely kifejezetten a városi vadgazdálkodás és élőhely fejlesztés témakörével foglalkozott. Mára már önálló tudományként és gazdasági tevékenységként ismerik a városi vadgazdálkodást. A városi élőhely fejlesztés komoly programmá nőtt, könyvek, publicisztikák jelentek meg, melyek a városi élőhelyek fejlesztésével, állatállományának felmérésével és gazdálkodásával foglalkoznak. Ez a speciális tudományág, a városi vadgazdálkodás Magyarországon még gyerekcipőben jár. A felsőoktatásban egyedülálló módon, elsőként a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetében vezettük be, önálló tantárgyként. Fontosnak tartjuk az oktatással is felhívni az emberek figyelmét saját felelősségükre, az esetek többségében ugyanis a városba költöző fajok által okozott konfliktusokat meg lehet előzni megfelelő tájékoztatással, odafigyeléssel, a vonzó tényezők, (szemetelés, állateledel kint hagyása, stb.) megszűntetésével.

Hozzászólások

Lámamúmiákat találtak Peruban

Lámamúmiákat találtak Peruban

Az állatokat fülbevalókkal és nyakláncokkal is feldíszítették.

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Mezoamerikában komoly hagyománya van egy speciális fürdőtípusnak, a verejtékfürdőnek.

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket