Ambrus, Ambrózia2021. december 07., kedd
Kultúra

90 éve csatolták Erdélyt Romániához 2. rész

National Geographic Magyarország

Cikkünk célja Erdély változó közjogi helyzetének bemutatása, az önálló ország vagy a királyság szerves része kérdéskörének feszegetése.

Két Magyarország
Mivel I. Szulejmán szultán (1520–1566) is magáénak érezte a döntés jogát Magyarország jövőjét illetően, János király halála után, 1541-ben Buda elfoglalásával véget vetett a két magyar király csatározásainak. A Tisza vonalától keletre eső részt „a király fiának”, vagyis János Zsigmondnak adta, a nyugati részt pedig, megfelelő adófizetés ellenében meghagyta Ferdinándnak. A történelmi Erdély így északkeleti megyékkel és a Tiszántúllal egészült ki. A tiszántúli területek későbbi elnevezése Partium, vagyis az Erdélyhez csatolt részek: Kraszna, Közép-Szolnok, Bihar, Zaránd, Máramaros megyék, továbbá a lugosi és a karánsebesi bánság.

János Zsigmond törvényes, választott királyként uralkodott, királyi udvart tartott, a különbség annyi volt, hogy hatalma csupán az ország keleti felére terjedt ki. Az Erdélyi Fejedelemség jogilag csak 1570-ben, a speyeri egyezmény nyomán jött létre, amikor János Zsigmond lemondott választott magyar királyi méltóságáról, s helyette az „Erdély fejedelme, a székelyek ispánja és a magyarországi Részek ura” megnevezés járt neki és utódainak. De ez már szövevényes, csellel és árulással teli évtizedek eredménye, amely folytatódva a 16–17. században óriási véráldozatot követelt a Magyar Királyságtól.

Vajda vagy fejedelem?
A másfél évszázados harc hátterében a három részre szakított egykori Magyar Királyság újraegyesítésére való törekvés állt: Erdélyben többször is megerősítették, hogy elfogadják a Habsburg-ház uralmát, ha az képes kiűzni a „pogányt” és egyesíteni az országot. A felszabadító háborúhoz természetesen a keleti országrész ura és minden katonája csatlakozott volna. I. Ferdinánd és utódai gyakran szánalmas próbálkozásai azonban csak azonnali és véres török bosszút váltottak ki, aminek eredményeként az egykori királyság középső része lépésről lépésre török fennhatósága alá került.

Ebben a korban a vajda vagy fejedelem megnevezés is problémát okozott, nemegyszer e két szón, illetve a mögötte rejlő tartalmon állt vagy bukott Erdély jövője: ugyanis az erdélyi trónra megválasztott uralkodó – ez Báthory István volt – a vajda cím viselésével biztosította lojalitásáról a bécsi udvart, elismervén azt a tényt, hogy a magyar királyi trónon ülő Habsburg uralkodónak vazallusa, s csak egy magyar király uralkodik.

 Báthory István

Báthory István

Kelet, vagyis Isztambul felé azonban fejedelemként küldte el az adót, biztosítván a szultánt vazallitása felől. Kénytelenségből hajtott fejet azelőtt a tény előtt, hogy „Erdély szultán Szolimán találmánya” – ahogy erre a törökök többször is figyelmeztették az erdélyi fejedelmeket. E nehéz diplomáciai manővereket pedig úgy kellett végrehajtani, hogy lehetőleg egyik fél haragját se vonják magukra.

A Habsburg uralkodók nem voltak hajlandók lemondani a keleti országrészről, viszont az oszmán császárok sem engedhették, hogy legnagyobb ellenfelük ily módon erősödjön. Bár az osztrák történetírás nem szívesen emlegeti, tény, hogy a Habsburg uralkodó 1547-től 1606-ig évi 30 ezer aranyért vásárolta meg a Magyar Királyságot és a békét a töröktől. A korabeli felfogás szerint ez bizony a vazallusi alárendelt viszony elismerésének számított. Erős érv volt a törökök szemében az is, hogy Moldva és Havaselve, a két román vajdaság vajdái általában hűségesküt tettek az erdélyi fejedelemnek is: ha Erdély elszakad az Oszmán hatalomtól, e két, Isztambul és a török hadak éléskamrájául szolgáló tartomány is veszélybe került volna.

Nagy-Románia megalapítója?
A 16. század fordulóján Vitéz Mihály, Havaselve vajdája szövetkezett az erdélyi fejedelemmel a törökök ellen, majd amikor Báthory Zsigmond lemondott a trónról, a Habsburg uralkodó nevében átvette a hatalmat.

 Vitéz Mihály

Vitéz Mihály

A székelyeket hamis ígéretekkel maga mellé állítva elfoglalta Erdélyt. 1599. november 1. és 1601. augusztus 5. között uralkodott. Megszerezte Moldva trónját is, ezért a román történetírás a román „fejedelemségek” első egyesítőjét, vagyis Nagy-Románia megalapítóját tiszteli benne. Mihály vajda azonban soha nem egyesítette a tartományait, erdélyi tartózkodása alatt román bojárjaival kormányzott, mindennapossá vált a rablás és az erőszak. Az anarchiát megelégelő rendek végül Habsburg segítséggel győzték le a vajdát.

Önállóság vagy egyesülés?
Erdély és a Partium, vagyis Kelet-Magyarország tehát oszmán hatalmi szóra, kényszerből született vazallus-fejedelemség volt a 16–17. században, még akkor is, ha ügyes fejedelmei révén meglehetősen függetlenítette magát a Birodalomtól, legalábbis a belpolitikát tekintve. Nemzedékről nemzedékre kaptak azonban erőre az egyesítési kísérletek, és a kortársak két magyar hazáról beszéltek. Az összetartozás egyik legszebb példája Bocskai István fejedelem végrendelete, amelyben az egykori Habsburg-hű nagyúr – aki saját keserű tapasztalatai révén jutott el a Habsburg-ellenes felkelésig – hitet tesz az önálló Erdélyi Fejedelemség mellett,

 Bocskay István

Bocskay István

de csak addig, amíg meg nem valósítható a nemzeti királyság.

Később, a katolicizmus hazai bástyájaként ismert Habsburg-hű, hitvitázó Pázmány Péter is az országegyesítés mellett foglalt állást, noha a református Bethlen Gábor fejedelemnek (1613–1629) írt levelében elismerte Erdély nehéz helyzetét és történelmi feladatát. Írásában – Kemény János feljegyzése szerint – egészséget és sikert kívánt a munkájához, hiszen ha Erdély elbukik, menten „gallérunk alá pökik az német”.

Oszd meg és uralkodj
A török kiűzésével a 17. század végén a Magyar Királyság középső, felszabadított része is Habsburg uralom alá került: a Partiumot „visszacsatolták” Magyarországhoz, Erdélyt azonban külön országként kezelték. Ennek egyik oka az volt, hogy így könnyebben kormányozhatták a központtól távol eső tartományt, a másik pedig az emberiséggel egyidős „divida et impera” elve. Rákóczit 1704-ben először Erdély, később Magyarország fejedelmévé választották: világossá vált, hogy a függetlenségi törekvésekhez Erdély lehet az ugródeszka.

A magyarság részéről ugyanakkor állandó követelés volt az egyesítés, ami a 19. századi reformországgyűléseken, és az 1848-as 12. pontban (Unió Erdéllyel) csúcsosodott ki. A szabadságharc alatt meg is valósult az unió, Világos után azonban ismét a Habsburg „oszd meg és uralkodj” lett a törvény. Az újabb egyesítést a Kiegyezés hozta meg, és 1868-tól Erdély ismét a Magyar Királyság szerves részét alkotta, egészen 1920-ig.

„Romániát Erdélyhez csatolták”
Trianont megelőzte 1918. december 1-je, amikor a Budapesten alakult román Nemzeti Tanács Gyulafehérvárott népgyűlést szervezett, ahol kimondták Erdély, a Bánság és Máramaros egyesülését a Román Királysággal. A „leendő kisebbségeknek” teljes körű nemzeti- és szabadságjogokat ígértek. December 22-én Kolozsvárott magyar népgyűlést tartottak, ahol az államközösség fenntartása mellett álltak ki. Karácsony napján a román hadsereg bevonult Kolozsvárra, és minden demokratikus intézményt megszüntetett. 1919 januárjában a medgyesi szász közösség is – alkalmazkodva a status quóhoz – a Romániával való egyesülés mellett döntött. Erdély több magyarlakta vidékén az eseményt humorral tálalják: ezen a napon Romániát Erdélyhez csatolták – szól a magyarázat.

 A Kis Trianoni Palota Versailles mellett

A Kis Trianoni Palota Versailles mellett

A nagyhatalmak végül a Versailles melletti Trianon palotában ütötték rá a pecsétet az elszakadásra. Magyarországból 102 200 km2-nyi területet csatoltak Romániához, amelynek 5, 2 millió lakosából 2, 9 millió volt román, 1, 7 millió magyar, 560 ezer pedig német anyanyelvű. A románság 53, 8 %-kal éppen úgy volt többségben Erdélyben, mint a soknemzetiségű, ezért széthullásra ítélt Magyar Királyság területén a magyarság. Erdély, Dél-Dobrudzsa és Besszarábia megszerzésével Románia 140 ezerről 297 ezer km2-re növelte területét az első világháború után, lakossága 8-ról 16 millió főre nőtt, ipari kapacitása pedig 250 %-kal emelkedett.

Kapcsolódó cikkünk:
90 éve csatolták Erdélyt Romániához 1.rész

Hozzászólások

Több ezer éves sírokat találtak egy azeri aranybányában

Több ezer éves sírokat találtak egy azeri aranybányában

A maradványok a bronz- és a vaskor fordulójára datálhatóak.

Egy régi civilizáció nyomait fedezték fel Peruban

Egy régi civilizáció nyomait fedezték fel Peruban

A Csimu Királyság az inkák hódításáig a térség nagyhatalma volt.

Kínai lelőhelyek árulkodnak a civilizáció hajnaláról

Kínai lelőhelyek árulkodnak a civilizáció hajnaláról

Az ázsiai ország idén ünnepli modern régészetének századik évfordulóját.

Értékes ókori szemétdombra bukkantak Egyiptomban

Értékes ókori szemétdombra bukkantak Egyiptomban

Az áldozatként bemutatott tárgyakat a templom papjai dobták ki.

Nyers hús betegíthette meg az idős neandervölgyit

Nyers hús betegíthette meg az idős neandervölgyit

La Chapelle-aux-Saints öreg férfiúja 50 ezer éve halt meg.

National Geographic 2021. decemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 460 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket