Hosszabb lesz az újesztendő első napja

A párizsi központú Nemzetközi Földforgás és Vonatkoztatási Rendszerek Hivatala (International Earth Rotation and Reference systems Service) a Föld lassulása miatt rendelte el a szökőmásodperc beiktatását, hogy a Föld forgását és az atomórák járását szinkronizálják. Legutóbb 2006-ban került sor hasonló óraigazításra.

Az átállás következtében 2009. január elsején 0:59:59-ről a következő másodpercben nem, csak az azt követőben ugranak az órák 1 órára. A „jelet” a németországi braunschweigi Fizikai- és Technikai Szövetségi Hivatal adja.

A szökőmásodperc beiktatása azért fontos, hogy az egyenetlen földmozgás és az egyenletesen járó atomórák között összhang legyen, vagyis például valóban délben legyen a legmagasabb ponton a Nap. Az atommásodperc időegységet 1967-ben határozták meg pontosan. Akkoriban azonban a Föld gyorsabban mozgott, mint napjainkban. A Föld forgása ugyanis nem egyenletes, kismértékű lassulás figyelhető meg az árapály jelenség, az évszakokhoz kötődő tömegáthelyeződések (pl. vándorló jég) valamint az égitestek vonzása miatt. Éppen ezért a négy évtizede meghatározott másodperc rövidebb, mint az az időegység, amit akkor kapunk, ha ma a napot 24 egységre, majd azt 60, majd azt is 60 egységre osztjuk. A különbség az 1960-as évektől 2000-ig átlagosan évente háromnegyed másodpercet jelent.

Az atomidő viszont a mai időszámításunk alapját jelenti. A szökőmásodpercek segítségével az atomidőből (International Atomic Time – TAI) adják meg az ún. koordinált világidőt (UTC – Universal Time Coordinated). Az UTC – amelyet 1972-től a polgári életben is használnak – a greenwichi, vagyis a nulladik földrajzi hosszúsághoz tartozó középidő (Greenwich Mean Time – GMT) „utódjának” tekinthető. A két kifejezést ma is gyakran szinonimaként használják, bár némi eltérés van köztük. Míg a GMT a Föld forgásának csillagászati mérésén alapul, az UTC-t a nemzetközi atomidő alapján határozzák meg úgy, hogy figyelembe veszik a Föld forgási sebességének változását és a forgástengely pólus körüli ingadozását is.

A Föld egyenetlen mozgását jelzi az is, hogy amíg 1999 és 2006 között hét évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy egy szökőmásodperc beiktatására legyen szükség, a következő, vagyis a mostani szökőmásodperchez már csak három év kellett. A szökőmásodperc bevezetése óta eddig összesen 33 alkalommal került sor ilyen módosításra.

Kapcsolódó cikkeink: