Kőkorszaki apokalipszis
Igaz lenne az a meghökkentő elmélet, mely szerint egy vulkáni szuperkitörés után az emberiség létszáma néhány ezer főre csökkent, s az egész faj túlélése veszélybe került?
75 ezer évvel ezelőtt egy, a mai Toba-tó (Szumátra) területén lezajlott szuperkitörés több mint 800 köbkilométernyi vulkáni hamut szórt szét mintegy 2, 5 millió négyzetkilométeres területen. Az erupció drámai pillanatait könnyen el tudjuk képzelni. De vajon milyen hosszú távú hatásai voltak az utóbbi kétmillió év legkatasztrofálisabb vulkánkitörésének az élővilágra – és azon belül az emberre – nézve? Igaz lenne az a meghökkentő elmélet, mely szerint az emberiség létszáma néhány ezer főre csökkent, s az egész faj túlélése veszélybe került? És milyenek az esélyei egy újabb szuperkitörésnek a Földön? A látványos film egyebek mellett ezekre az izgalmas kérdésekre keresi a választ.
A kérdést a National Geographic Channel filmje járja körbe
december 15-én 21.00 és 00.00 órakor
december 16-án 03:00 és 14.00 órakor
A globális katasztrófa vulkánjainkba van programozva
Bizonyított, hogy a múltban minden eddig ismert kitörésnél százszor hevesebb vulkánok pusztítottak a Földön. Megváltoztatták az éghajlatot és megölték az élőlényeket. Lehet, hogy a jövőben embermilliókat pusztíthat el egy tűzhányó? Pesszimista (vagy hatásvadász) vulkanológusok szerint a globális katasztrófa vulkánjainkba van programozva.
A National Geographic Online júliusi cikkében a szupervulkánokról olvashat különlegességeket
Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?
A szakértőket régóta foglalkoztatják az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok, melyek mintegy 30 ezer éve jelentek meg.
Mekkora is lehetett Góliát?
A Dávid ellen küzdő, az Ószövetségből ismert filiszteus férfi a leírások alapján igazi óriás volt.
A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei
A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.
Hogyan jelentek meg az első politikusok?
Az emberiség történetében kulcsfontosságú volt, hogy a kvázi egyenlőség alapú vadászó-gyűjtögető csoportokból kialakuljanak az első centralizált közösségek, a folyamattal kapcsolatban azonban rengeteg a kérdés.
Ősi nyilak kerültek elő a jégből
A szakértők úgy vélik, hogy a norvégiai hegység tökéletes hely lehetett az őskori vadászoknak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
