Karácsonyra űrutazást! 2. rész – A jelenlegi helyzet

Néhány éve elképzelni sem tudtuk, hogy az űrbe turistaként is el lehet jutni...
Írta: ALMÁR IVÁN, GALÁNTAI ZOLTÁN
Fellelkesülve az Ansari-díj és a Scaled Composites sikerén, több országban lendületet kapott a szuborbitális űrugrásokra képes járművek fejlesztése. Kanadában a már korábban létező Canadian Arrow egy amerikai céggel összefogva létrehozta a Planetspace vállalkozást. Ennek célja, hogy 2007-től jegyeket áruljon a Meaford Range-ről indítandó űrugrásokra, egy a V2 alapján kifejlesztett rakétán. A viteldíj 250 ezer dollár lesz. Az Aera Corporation amerikai cég 2005 májusában bejelentette, hogy a hatszemélyes Altairis járművel kíván űrugrásokat végrehajtani. A viteldíj itt is 250 000 dollár. Ugyanaz a SpaceDev cég, amely a SpaceShipOne rakétahajtóművét is készítette, Dream Chaser néven hatszemélyes járművet épít. Ezzel 2008-ban űrugrásokat, 2010-ben már orbitális repüléseket kíván végezni.
Az ugyancsak amerikai Rocketplane cég Rocketplane XP néven fejleszti kereskedelmi űrugrásokra képes járművét. Ez az oklahomai űrrepülőtérről vinne fel utasokat 100km magasságig. A viteldíj 150–160 ezer dollár lesz. A jármű vízszintesen indul, mint egy modern repülőgép, majd 7 km magasságban begyújtja rakétahajtóműveit (ezeket az Orbital Sciences építi), és 3, 5 Mach sebességgel 100 km magasságra repül fel, miközben az utasok 3–5 percig súlytalan állapotba kerülnek. Visszatéréskor a ballisztikus pályát szabályos repülőgép-leereszkedés fejezi be.
Rocketplane XP
2005 júniusában Texasban is megalakult egy űrturizmus-vállalkozás Blue Origin néven. Háromszemélyes, többször felhasználható űrjárművet kívánnak kifejleszteni, amely függőlegesen indul és érkezik vissza a talajra.
Jelentős résztvevője az űrturizmusra vállalkozó amerikai iparnak a Virgin Galactic, Richard Branson vállalkozása. 2005 júliusában a Burt Rutan-féle Scaled Composites céggel együtt megalapították a The Spacecraft Companyt, amelynek célja szuborbitális járművek és hordozó-repülőgépek flottájának létrehozása.
Köztük lesz a SS1-nél kétszer nagyobb SpaceShipTwo, amelyen két pilóta és öt utas juthat majd fel 100 km magasságig, illetve a hozzátartozó White Knight Two hordozó-repülőgép. A két vállalat műszaki téren tapasztalatokat cserél és együttműködik. A Virgin Galactic már öt darab SS2 űrhajót és két WK2 hordozó-repülőgépet rendelt meg, és kizárólagos jogokat élvez a rendszer használatára az első másfél évben. Amint megnyílt a jelentkezési lehetőség, 35-en foglaltak le helyeket e járműveken, a kezdeti 200 000 dolláros vételárért.
A White Knight Two a SpaceShipTwo-val
2005. augusztus közepéig a Virgin Galactic már több mint 10 millió dollár előleget szedett be az SS2-vel tervezett űrugrásokra. A tervek szerint a tulajdonos Branson, gyermekei és szülei vennének részt a legelső űrutazáson.
Közben Spaceport America néven megkezdődött még egy kereskedelmi űrrepülőtér építése New Mexico állam déli részén, nem messze a White Sands Missile Range katonai támaszponttól. A Virgin Galactic cég ide telepítené központját, és 2010-től innen indulnának az űrturistái. Az űrrepülőtér építése 225 millió dollárba kerül. Mellé települne a Starchaser cég „rakétavárosa” (Rocket City), amely nagyszabású oktatóközpont, kiállítóhely és élménypark lenne a Spaceport America látogatói részére. Ugyanakkor ide települne a Spaceport America kiképzőközpontja és rakétaépítő üzeme is.
Rocket city
Minden jel arra mutat, hogy nagy a bizalom a készülő űrrepülőgépes űrugrások iránt. Várható, hogy a következő években több helyről is megindul ez az új szolgáltatás, amely néhány év alatt eljuthat a valódi, tehát keringési pályán végzett űrrepülések kiajánlásáig és végrehajtásáig. Ez azonban a megerősödő verseny miatt már gyökeresen átalakíthatja a hordozóeszközök piacát és kínálatát, lényegesen leszorítva a világűrbe juttatás költségeit. Legalábbis ez az egyetlen remény arra, hogy fellendüljön az évtizedek óta bizonyos értelemben stagnáló, sőt visszaeső szállítási tevékenység a világűrbe, s megkezdődhessen az űrhajózásnak a repüléshez hasonló intenzív fejlődése.
A cikk részlet a Typotex Könyvkiadó gondozásában megjelent ALMÁR Iván – GALÁNTAI Zoltán: Ha jövő, akkor világűr című könyvéből.
Kapcsolódó cikk:
Karácsonyra űrutazást! 1. rész – A kezdetek: az X-díj és az űrugrások