Átalakításra szorul a világ élelmezési rendszere
A 21. század kihívása új alapokra helyezni a világ élelmezési rendszerét, hogy az fenntartható és igazságos legyen – összegezhető a brit kormány élelmezési tanácsának új jelentése.
Tim Lang, a tanulmány egyik szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1940-es években kialakított és máig működtetett rendszer legnagyobb hibája, hogy figyelmen kívül hagyja az élelmiszer-előállításhoz kapcsolódó környezeti költségeket. A szakértő szerint az új rendszernek szem előtt kell tartania a biodiverzitással, az energia- és vízhasználattal valamint a gyorsuló ütemű városodással kapcsolatos kérdéseket, problémákat. A tanulmányt a brit kormány által nemrég életre hívott Élelmezési Tanács (Council of Food Policy Advisers) szakértői készítették. A szervezetet azért hozták létre, hogy megoldást találjon a növekvő élelmiszerár és az élelmiszerbiztonság kérdéseire.
„A több mint fél évszázada felállított élelmezési rendszerünk eredménye többek között az egyre nagyobb területet sújtó elsivatagosodás, valamint az egyidőben jelentkező élelmiszer-túltermelés és éhínség. A háború utáni időszakban a szakértők és a politikusok körében egyetértés volt abban a tekintetben, hogy a növekvő élelmiszertermelés csökkenteni fogja az élelmiszerárakat, és ezáltal a Föld jelentős részén javulnak majd a táplálkozási és egészségügyi viszonyok” – magyarázza Lang a BBC Newsnak.
Viszont már az 1970-es években kezdett világossá válni, hogy a népesség egészségi állapota terén a helyzet messze alulmúlta a várakozásokat. Mindezt tetézték az egyre súlyosabbá és gyakoribbá váló környezeti problémák. Három évtized után a világ igen komoly és komplex problémával került szembe: az egy főre jutó élelmiszertermelés növekedési üteme lelassult, és a világnak szembe kell néznie a növekvő népesség okozta problémákkal.
A tanulmány szerint az új rendszernek elsősorban a következő szempontokat kell figyelembe vennie:
Figyelembe véve, hogy becslések szerint 2050-re mintegy 9 milliárd embert kell eltartania a Földnek, a politikusok és a szakemberek nagy kihívás előtt állnak. Hogyan lehet úgy átalakítani az élelmezési rendszert, hogy megőrizzük a biodiverzitást, és ne zsákmányoljuk ki a Földet?
Ismerjük meg az étel útját!
A tanulmány szerint a világ élelmiszertermelését meg kellene duplázni, ahhoz, hogy 2050-re fedezze a szükségleteket. A szakértők szerint a tudás és a technológia a jelenlegi körülmények között megvan ehhez, viszont a klímaváltozás, a környezet pusztulása, a víz- és olajkészletek egyre szűkösebbé válása csökkenti az esélyét annak, hogy ez a folyamat sikeres legyen. „A biodiverzitás védelmét nem szabad „kitolnunk” a kertjeinkből, a szántóföldjeinkről távoli területekre, hanem itt helyben kell megteremtenünk, fenntartanunk azt” – hangsúlyozza a szakértő.
Raymond Blanc, a Michelin díjas szakács egyetért Langgal, szerinte az embereknek újra meg kellene találniuk a kapcsolatot a mindennapi eledelükkel. A mesterszakács éppen ezzel a céllal indította útjára „Áss a reggelidért” (Dig for Your Dinner) nevű kezdeményezését, amely reményei szerint segít az embereknek rádöbbeni arra, milyen fontos tudniuk honnan, hogyan és mikor kerül hozzájuk az adott élelmiszer.
„Akármilyen kis kertünk van, ha ott megpróbálunk néhány növényt termeszteni, máris egy csomó mindent megtudhatunk az élelmiszer-előállításról. A növekvő élelmiszerárak a közeljövőben valószínűleg sokakat ebbe az irányba terelnek” – tette hozzá Blanc. A szakértő reméli, hogy így a pazarlás is csökken, ugyanis Európában a megtermelt élelmiszernövények 30 százaléka nem kerül a boltok polcára a „szabványostól” eltérő alakja vagy színe miatt. A saját termesztésnél viszont kiküszöbölhető lenne ez a pazarlás. A mesterszakács szerint a mai helyzet oka, hogy elsősorban a látvány és nem az íz vagy a tápérték alapján választjuk ki az élelmiszert, ezért a gyorsan növő, „tökéletes” formájú növényeket részesítjük előnyben.
A vásárlókban tudatosítani kell, hogy amikor például három különböző országból (nem ritkán kontinensről) származó alma közül választanak egyúttal politikai, szociális, gazdasági és környezeti döntést is hoznak. Tulajdonképpen vásárlásukkal az adott termelési rendszerre szavaznak.
Növekvő étvágy
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO adatai szerint csak 2008-ban 40 millióval nőtt az éhezők száma a növekvő élelmiszerár miatt. Ezáltal az alultápláltak száma világszerte 963 millióra emelkedett a 2007. évi 923 millióhoz képest. A FAO prognózisa szerint ez a tendencia a jövőben is folytatódik. Habár 2008 eleje óta csökkentek az élelmiszerárak, ez nem sok hatással volt a szegény országok élelmezési válságára – mondta Hafez Ghanem, a FAO munkatársa.
„Az éhezés alapproblémái, vagyis a nehéz földhözjutás, a tetemes hitelek, a magas élelmiszerárral együtt még mindig jelen vannak. A 21. század nagy kihívása lesz olyan rendszert felállítani, amely több embert képes ellátni élelemmel a mainál egyenlőbb, igazságosabb módon, de kevesebb és környezetkímélőbb földhasználattal – summázta Lang a tanulmány lényegét.
A.N.
Kapcsolódó cikkeink:
Római kori épületeket észleltek Szabadbattyánban
A terület a Seuso-kincsekkel hozható összefüggésbe.
Ősi kelta sisakot találtak
A több ezer éves tárgy világviszonylatban is ritkaság.
Rémisztő leleteket találtak egy régi vesztőhelynél
A vizsgálat során számos érdekes maradványra bukkantak, többek között egy kísértetnek vélt férfi csontjaira.
Több ezer éves pajzsokat találtak
A kutatók egy törökországi vaskori lelőhelyen végeztek feltárást.
50 ezer éves fegyverre bukkantak
A neandervölgyiekhez köthető lelet különlegessége, hogy állati csontból készült.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
