Farkas, Rodrigó, Wolfgang2020. október 31., szombat
Kultúra

Átalakításra szorul a világ élelmezési rendszere

National Geographic Magyarország

A 21. század kihívása új alapokra helyezni a világ élelmezési rendszerét, hogy az fenntartható és igazságos legyen – összegezhető a brit kormány élelmezési tanácsának új jelentése.

Tim Lang, a tanulmány egyik szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1940-es években kialakított és máig működtetett rendszer legnagyobb hibája, hogy figyelmen kívül hagyja az élelmiszer-előállításhoz kapcsolódó környezeti költségeket. A szakértő szerint az új rendszernek szem előtt kell tartania a biodiverzitással, az energia- és vízhasználattal valamint a gyorsuló ütemű városodással kapcsolatos kérdéseket, problémákat. A tanulmányt a brit kormány által nemrég életre hívott Élelmezési Tanács (Council of Food Policy Advisers) szakértői készítették. A szervezetet azért hozták létre, hogy megoldást találjon a növekvő élelmiszerár és az élelmiszerbiztonság kérdéseire.

„A több mint fél évszázada felállított élelmezési rendszerünk eredménye többek között az egyre nagyobb területet sújtó elsivatagosodás, valamint az egyidőben jelentkező élelmiszer-túltermelés és éhínség. A háború utáni időszakban a szakértők és a politikusok körében egyetértés volt abban a tekintetben, hogy a növekvő élelmiszertermelés csökkenteni fogja az élelmiszerárakat, és ezáltal a Föld jelentős részén javulnak majd a táplálkozási és egészségügyi viszonyok” – magyarázza Lang a BBC Newsnak.

Viszont már az 1970-es években kezdett világossá válni, hogy a népesség egészségi állapota terén a helyzet messze alulmúlta a várakozásokat. Mindezt tetézték az egyre súlyosabbá és gyakoribbá váló környezeti problémák. Három évtized után a világ igen komoly és komplex problémával került szembe: az egy főre jutó élelmiszertermelés növekedési üteme lelassult, és a világnak szembe kell néznie a növekvő népesség okozta problémákkal.

A tanulmány szerint az új rendszernek elsősorban a következő szempontokat kell figyelembe vennie:

  • Olaj és energia: A gazdaságunk és így a mezőgazdaságunk is erősen olajfüggő, ami komoly aggályokat vet fel, ha figyelembe vesszük a szénhidrogénkészletek kimerülését, illetve, hogy ezek egyre nehezebben és drágábban termelhetők ki.
  • Vízhiány: A Nagy-Britanniában értékesített zöldségek 50 százaléka importból származik, ami a szállításból adódó levegőszennyezés (üvegházgáz-kibocsátás) mellett azért is jelent komoly gondot, mert ezeknek a nagy részét olyan országokban termesztik, ahol jelentős a vízhiány. A szakértők javasolják a brit kormánynak, hogy kezdjék el az országban értékesített élelmiszerek vízigény szerinti átvizsgálását és minősítését.
  • Biodiverzitás: A biodiverzitást nem „csak” megőrizni, hanem erősíteni kell, de ehhez a mostanitól teljesen eltérő növénytermesztés és földhasználat szükséges.
  • Városodás: A városi népesség számának rohamos növekedésével drasztikusan nő a városok által elfoglalt termőföld is. A folyamat láttán joggal merül fel a kérdés, a jövőben hol lehet megtermeszteni az élelmiszert a városlakók számára?

    Figyelembe véve, hogy becslések szerint 2050-re mintegy 9 milliárd embert kell eltartania a Földnek, a politikusok és a szakemberek nagy kihívás előtt állnak. Hogyan lehet úgy átalakítani az élelmezési rendszert, hogy megőrizzük a biodiverzitást, és ne zsákmányoljuk ki a Földet?

    Ismerjük meg az étel útját!

    A tanulmány szerint a világ élelmiszertermelését meg kellene duplázni, ahhoz, hogy 2050-re fedezze a szükségleteket. A szakértők szerint a tudás és a technológia a jelenlegi körülmények között megvan ehhez, viszont a klímaváltozás, a környezet pusztulása, a víz- és olajkészletek egyre szűkösebbé válása csökkenti az esélyét annak, hogy ez a folyamat sikeres legyen. „A biodiverzitás védelmét nem szabad „kitolnunk” a kertjeinkből, a szántóföldjeinkről távoli területekre, hanem itt helyben kell megteremtenünk, fenntartanunk azt” – hangsúlyozza a szakértő.

    Raymond Blanc, a Michelin díjas szakács egyetért Langgal, szerinte az embereknek újra meg kellene találniuk a kapcsolatot a mindennapi eledelükkel. A mesterszakács éppen ezzel a céllal indította útjára „Áss a reggelidért” (Dig for Your Dinner) nevű kezdeményezését, amely reményei szerint segít az embereknek rádöbbeni arra, milyen fontos tudniuk honnan, hogyan és mikor kerül hozzájuk az adott élelmiszer.

    „Akármilyen kis kertünk van, ha ott megpróbálunk néhány növényt termeszteni, máris egy csomó mindent megtudhatunk az élelmiszer-előállításról. A növekvő élelmiszerárak a közeljövőben valószínűleg sokakat ebbe az irányba terelnek” – tette hozzá Blanc. A szakértő reméli, hogy így a pazarlás is csökken, ugyanis Európában a megtermelt élelmiszernövények 30 százaléka nem kerül a boltok polcára a „szabványostól” eltérő alakja vagy színe miatt. A saját termesztésnél viszont kiküszöbölhető lenne ez a pazarlás. A mesterszakács szerint a mai helyzet oka, hogy elsősorban a látvány és nem az íz vagy a tápérték alapján választjuk ki az élelmiszert, ezért a gyorsan növő, „tökéletes” formájú növényeket részesítjük előnyben.

    A vásárlókban tudatosítani kell, hogy amikor például három különböző országból (nem ritkán kontinensről) származó alma közül választanak egyúttal politikai, szociális, gazdasági és környezeti döntést is hoznak. Tulajdonképpen vásárlásukkal az adott termelési rendszerre szavaznak.

    Növekvő étvágy

    Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO adatai szerint csak 2008-ban 40 millióval nőtt az éhezők száma a növekvő élelmiszerár miatt. Ezáltal az alultápláltak száma világszerte 963 millióra emelkedett a 2007. évi 923 millióhoz képest. A FAO prognózisa szerint ez a tendencia a jövőben is folytatódik. Habár 2008 eleje óta csökkentek az élelmiszerárak, ez nem sok hatással volt a szegény országok élelmezési válságára – mondta Hafez Ghanem, a FAO munkatársa.

    „Az éhezés alapproblémái, vagyis a nehéz földhözjutás, a tetemes hitelek, a magas élelmiszerárral együtt még mindig jelen vannak. A 21. század nagy kihívása lesz olyan rendszert felállítani, amely több embert képes ellátni élelemmel a mainál egyenlőbb, igazságosabb módon, de kevesebb és környezetkímélőbb földhasználattal – summázta Lang a tanulmány lényegét.

    A.N.

    Kapcsolódó cikkeink:

  • Hány kilométert eszünk vacsorára?Hússal vagy hús nélkül?Tömeges öngyilkossághoz vezet az élelmiszerárrobbanásSvédországban megjelölik a klímabarát módon készült élelmiszereketÁllatok Világnapja, avagy a bécsi szelet előéleteEltűnnek a régi gyümölcsfajtáink II.

  • Hozzászólások

    Őskori sziklavéseteket találtak Spanyolországban

    Őskori sziklavéseteket találtak Spanyolországban

    A felfedezés arról árulkodik, hogy az őskori gravetti kultúra a véltnél több helyen volt jelen.

    A szegények orvosa volt

    A szegények orvosa volt

    1870. október 28-án született Dunakilitin Boldog Batthyány-Strattmann László európai hírű szemész, a „szegények orvosa", aki azokat gyógyította, akiket mások már nem.

    Boszorkányjelek védték a középkori templomot a rossz szellemektől

    Boszorkányjelek védték a középkori templomot a rossz szellemektől

    A faragványokat egy építkezést megelőző feltárás során találták meg Angliában.

    Kifinomult víztisztító rendszert hoztak létre a maják

    Kifinomult víztisztító rendszert hoztak létre a maják

    A mai Guatemala területén fekvő Tikal ivóvize rendkívül tiszta volt.

    Lámamúmiákat találtak Peruban

    Lámamúmiákat találtak Peruban

    Az állatokat fülbevalókkal és nyakláncokkal is feldíszítették.

    National Geographic 2020. októberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket