Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa
A híres Batthyány családból származó Batthyányi-Strattmann László a szegények orvosaként vonult be a magyar orvostörténetbe. Az 1931. január 22-én elhunyt sebész, szülész- valamint szemészorvosi képzettséggel rendelkező orvos a szegénysorból származó betegeitől fizetségképpen csak annyit kért, hogy imádkozzanak érte.
1870 őszén a híres Batthyányi család sarjaként Dunakilitin született Batthyányi-Strattmann László, a 20. század egyik legkiválóbb orvosa. Mivel édesapja, Batthyányi József, Jász-Nagykun-Szolnok megye főispánja nagyon fontosnak tartotta, hogy megfelelő oktatásban részesüljön, ezért először a jezsuitáknál tanult, majd Ungváron érettségizett, aztán a Bécsi Tudományegyetemen kémia, négy évvel később pedig orvosi oklevelet szerzett.
Az orvosi praxist az édesapjától örökölt köpcsényi birtokon 1902-ben felállított magánkórházban kezdte meg. Mivel a szegénysorból származó pácienseit általában ingyen kezelte, a szegények orvosaként vált ismertté. Fizetségképpen mindig csak annyit kért, hogy mondjanak el érte egy Miatyánkot.
Az általános orvosként gyógyító Batthyány később sebész, szülész-, valamint szemészorvosi képzettséget is szerzett, amelyek közül a szemészet lett az igazi szakterülete. Amikor a trianoni békeszerződés értelmében a köpcsényi birtok osztrák fennhatóság alá került, új magánkórházat szervezett. A Körmenden létrehozott, szempanaszok kezelésére kialakított 25 ágyas betegellátó intézetet családi örökségből finanszírozta.
A különcnek tartott orvos azonban nemcsak emberszeretetéről, szociális érzékéről, hanem nagyfokú munkabírásáról, valamint sikeres műtéteiről is híres volt. Tudta, ha szakmájában igazán kiváló akar lenni, akkor a tehetség, az egyetemen megszerzett tudás önmagában nem elég, a továbbképzésékre is nagy szükség van.
A nevét viselő múzeum Körmenden
Ezért tekintélyes orvosi szakkönyvtárat rendezett be a körmendi kózházban, ahová külföldi szaklapokat is járatott, továbbá orvosi konferenciákat látogatott.
A Magyar Tudományos Akadémia soraiba felvett Batthyány-Strattmann nagysága még az 1931. január 22-én bekövetkezett halála utáni évtizedekben sem merült a feledés homályába. Erre a legfőbb bizonyíték, hogy a 20. század végén számtalan posztumusz kitüntetésben és emlékdíjban részesült. Mitöbb, a sokak által szentként tisztelt orvost évtizedeken át tartó procedúra után, 2003. március 23-án II. János Pál pápa boldoggá avatta.
Ezeréves gyűrűt talált egy önkéntes
A Skóciában feltárt lelet a piktekhez köthető.
Aranypénzeket találtak egy középkori házban
A Bulgáriában fekvő épület leégett, belsejében viszont számos lelet konzerválódott.
Ókori ezüstkincset rejtett egy sziklában lévő hasadék
Az Izraelben végzett feltárás során különböző korú érmék kerültek elő.
80 éves hajóroncsok bukkantak elő a Dunából
Ismét láthatóvá váltak a Gabriella-szigetnél nyugvó maradványok.
Felújítják és múzeummá alakítják William Blake egykori lakóházát
A 18. századi angol romantika jeles költője, képzőművésze és nyomdásza egykori lakóháza siralmas állapotba került mára, egy alapítványnak sikerült a felújításhoz szükséges összeget előteremtenie.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
