Orsolya, Zsolt2020. október 21., szerda
Kultúra

A megfigyelés tudománya 1. rész

National Geographic Magyarország

Január 28. az adatvédelem nemzetközi napja. Ennek apropóján lépjünk be a biztonságtechnika világába a National Geographic Channel nyomán!

Bekamerázott város
Jelenlegi ismereteink szerint durván négymillió megfigyelő-kamera van Angliában. Ha Londonban járunk, a Westminster Parancsnoki Központ szinte minden mozdulatunkat követni tudja. Ahogy reggel kilépünk a kapun, járműre szállunk, ezt egy zártláncú videorendszer bizonyosan rögzíti. Ha végigmegyünk a járdán, és belépünk egy üzletbe valamilyen kamera előbb-utóbb megörökít minket.

Nagy-Britannia fővárosát több mint félmillió kamera vigyázza. Minden sarokból gépszemek vizslatnak körbe. Egy átlagos londoni polgár egyetlen nap több mint háromszáz kamera látómezejébe kerül be. London centrumát kameragyűrű veszi körbe. Az összes rendszám számítógépbe kerül, amely másodpercek alatt leellenőrzi őket. Kikezdhetetlen védelemnek tűnik.

A megfigyelés tudománya
A film megtekinthető a National Geographic Channelen.
Mikor? Február 1-én vasárnap 18:00 és másnap, hétfőn 06:00 órakor.

A zártláncú televíziós rendszereket üzemeltetők minden szokatlan jelenségre felfigyelnek. Négy férfi mégis sikeres terrortámadást hajtott végre Londonban: három metrószerelvényt és egy buszt robbantottak fel. A merénylet 52 halálos áldozatot követelt, a sebesültek száma pedig hétszáz volt. Ez volt a Nagy Britanniát ért legsúlyosabb terrortámadás.

A Scotland Yard a történelem legnagyobb nyomozásába kezdett. A nyomozóknak több tízezer videoszalagot kellett végignézniük. Idő és helyszín szerint szűkítették a keresést, így végül meglelték a gyanúsítottakról készült silány minőségű felvételeket.

A jövő megfigyelése számára a kihívás már a bűncselekmény elkövetése előtt felkutatni személyeket. Egy egyszerű kamera nem képes ellátni ezt a feladatot, de létezik bonyolultabb rendszer is. Nem terroristák, hanem bankkártya-csalók elfogására.

Arcfelismerés
Egy emberi arcon 80 elsődleges mérési pont van. A számítógép úgy írja le az arcot, hogy felveszi e pontokat, és megméri a közöttük lévő távolságot. A pontok összessége egy egyedi számkódot ad ki, amelyet faceprintnek azaz arclenyomatnak neveznek. A komputer összehasonlítja a gyanús személy arclenyomatát a világ casinóinak adatbázisban szereplő „nemkívánatos“ személyek faceprintjével, és kiszűri őket. Londonban hetente egy-két sikeres fogás van az arcfelismerő szoftver segítségével. A bombamerényletek esetében a nyomozók azonban még úgy sem tudnák kiszűrni az elkövetőket, ha a merénylők fényképe történetesen benne volna az adatbázisukban. A felvételek ugyanis túlzottan életlenek vagy rossz szögből készültek. A szemüveg nem tudja becsapni a felismerő rendszert, ahogy a bajusz, a paróka, sőt a szakáll sem. Ha azonban csak egy kicsit is elfordul az arc, a számítógép már nem ismeri fel, mert nem tudja lemérni a kritikus pontok közötti távolságot. A kutatók azonban egy olyan megfigyelő-rendszer kidolgozásán fáradoznak, amely új dimenziót adhat az arcfelismerésnek. A műholdas követéssel kombinált 3 dimenziós képalkotásról van szó.

A 3 dimenziós rendszer szinte bármilyen szögből felismeri az embert. Azt remélik, hogy ez alapján a számítógép megtanulja, miként fest egy arc bármely szögből. A több szögben beállított kamerák együtt kompozitképet készítenek róla. A teljes arcot több mint hatvannégyezer pont rajzolja ki. Ezt a kész, háromdimenziós képet avatarnak nevezik.

Azt remélik, hogy ezzel a módszerrel egyszer az összes bűnözőt bármely szögből fel lehet majd ismerni. A 3D rendszer nagy jövő elé néz olyan nyomozásokban, mint amilyen például a londoni merénylettel kapcsolatos, ahol a biztonsági kamerák oldalról rögzítették az elkövetőt. Az új módszert ötvözni lehetne „okos“ kamerákkal, amelyek egyedül is ki tudnak szúrni egy adott arcot, és végig tudják futtatni rajta az arcfelismerő programot.

Miközben az arcfelismerés módszere egyre fejlődik, a jövőben már nem csak kívülről figyelhetünk meg valakit.

Íriszfelmérés
A repülőtereken sok millió ember megfordul, és ezek a helyek a legsebezhetőbb célpontok közé tartoznak. Amikor a határok ellenőrzéséről van szó, a szemek jelentenek mindent. Az íriszfelismerés olyan matematikai rendszer, amely a szem szivárványhártyáját használja fel azonosításra. A hagyományos útleveleket lehet hamisítani, de egypetéjű ikertestvérünk, sőt, a másik szemünk is egyedi, hamisítatlan mintázattal rendelkezik. A szivárványhártya nem a szem legkülső rétege, mégis látható, és mintázata egyedi. Ezért ideális, velünk élő útlevélként szolgál. Az írisz normális esetben tízszer olyan megbízható ismertetőjegy, mint az ujjlenyomat.

Az Egyesült Arab Emirátusokban e módszerrel szűrik ki az illegális határátlépéssel próbálkozókat. Az Emirátusok lakosságának 80 százaléka külföldről érkezett. Hogy ezt az emberáradatot ellenőrizni lehessen, minden vízummal rendelkező külföldi paramétereit összevetik egy bevándorlási feketelistán szereplők – ötszázezer bűnöző és vízum nélkül bejutni próbáló – adataival. Az országban naponta mintegy hétezer embert vizsgálnak így meg. A leolvasó először láthatatlan, infravörös fényt bocsát a szembe, hogy megcélozza és végigpásztázza az íriszt. Majd felméri a mintázatában kimutatható véletlenszerűséget, és egy matematikai algoritmussal úgynevezett „íriszkóddá“ alakítja. Ezt a kódot egyetlen másodperc alatt összeveti az adatbázisban lévő félmillió másik kóddal, és megállapítja, hogy egyezik-e valamelyikkel. A rendszer több mint huszonötezer olyan embert szűrt ki, akik illegálisan akartak belépni az országba.

Backscatter technológia
Akad egy olyan új megfigyelési módszer, amely egyfajta virtuális motozásra épül. Backscatter technológiának nevezik. Működési elve, hogy nagy energiájú röntgensugarakkal pásztázza a tárgyakat. Ezeket a nagy energiájú sugarakat elnyelik a nehéz elemek, mint amilyenek a fémek, de visszaszóródnak a könnyű elemekből álló anyagokról, például az emberekről. A tárgy körvonalát a fotonok visszaverődése rajzolja ki.

Ezzel egy megfigyelt személy szinte meztelennek tűnik, leszámítva a testén elrejtett műanyag fegyvert és robbanószerkezetet. Amikor a módszert rövid ideig alkalmazni próbálták a floridai Orlando repülőterén, felvetődött, hogy személyiségi jogokat sért, és nagy felzúdulást keltett a sajtóban. A backscatter gyártói most azon dolgoznak, hogy valahogy eltakarják az emberi test jellegzetességeit. A kormány addig is leállíttatta a technológia alkalmazását.

A backscatter azonban már most többet tud annál, mint hogy letapogatja az embert. Lehetővé teszi, hogy parkoló gépkocsikba kukkantson bele. Átlát a fémen, és kimutatja a szerves vegyületeket, mint amilyen a plasztikbombának az anyaga. Az országhatárok mentén a backscatter elsőrangú fegyver lehet a csempészek ellen. Egyetlen pillanat alatt olyan dolgokat mutat ki, amelyet egy határőrnek órákba tellene megtalálni. Például egy közönséges röntgenfelvételen semmi gyanúsat sem látnánk egy a gyümölcsrakományban.A backscatter azonban kimutatja a heroint a gyümölcsök között. Bár az új módszerek sérthetik a személyiségi jogokat, ott növelik a biztonságot, ahol arra a legnagyobb szükség van.

Folytatás:
A megfigyelés tudománya 2. rész

Hozzászólások

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

Régészeti bizonyítékok árulkodnak arról, hogy miként kapcsolódtak ki Közép-Ázsia lakosai 3000 éve.

Miért váltsunk téli abroncsra?

Miért váltsunk téli abroncsra?

Ismét nyakunkon a közlekedés szempontjából legkevésbé kedvelt évszak, a tél. Ilyenkor nem csak az ablakmosó folyadékot kell télire cserélnünk, hanem az abroncsainkat is célszerű a téli útviszonyokra optimalizált téli gumikra váltani.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket