Japánban teret nyert a vércsoportelmélet

Furcsa és bizarr elmélet nyert létjogosultságot a japánok mindennapjaiban: a legtöbb ember hisz abban, hogy a vércsoport meghatározza a személyiséget. A vércsoportelmélet népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy a 2008-as évi könyvsikerlistán az első tízből négy a vércsoportokról szólt. A sorozat, amely mind a négy vércsoportnak egy-egy kötetet szentel, eddig ötmillió eladott példánnyal büszkélkedhet. A könyvek dióhéjban a következő módon jellemzik az egyes vércsoportú embereket. Az A vércsoportúak érzékenyek, tökéletességre törekvőek, ám túlzottan szorongóak lennének, a B vércsoportúak vidámak, de önzőek, a nullásokat kíváncsinak, nagylelkűnek, ámde makacsnak írják le, míg az AB-s vércsoporthoz tartozókat művészi hajlamú, ugyanakkor kiismerhetetlen emberként határozzák meg.

Az elmélet általános elfogadottságát az is jól jelzi, hogy a legfelsőbb politikai körök is magukévá tették, így a japán miniszterelnök, Aszo Taro is közzétette vércsoportját hivatalos önéletrajzában a világhálón. Ő az A vércsoportúak táborát gazdagítja, és azt is tudni lehet, hogy riválisa, az ellenzéket irányító Odzava Icsiro ezzel szemben B vércsoportú. Ezek után nem meglepő, hogy a társadalom teljes spektrumát áthatja a vércsoportmánia: az még hagyján, hogy a társkereső irodák az elsők között lecsaptak a témára, de már néhány cég is a vércsoport alapján dönt az alkalmazottak munkabeosztásáról, sőt, egyes óvodák is eszerint osztják be csoportokba a gyerekeket. A jelenség lassan túlmutat az ártalmatlan bolondozáson, sokan már a genetikai diszkriminációhoz, sőt, a rasszizmushoz hasonlítják azt, és egy új kifejezés is megjelent, a „bura-hara”, amely vércsoport alapú zaklatást jelent.

Újévi megtisztulási szertartás

Már az Egészségügyi, Jóléti és Munkaügyi Minisztérium is foglalkozott a témával, ám a munkaadók számos figyelmeztetés ellenére is gyakran rákérdeznek az állásinterjúkon a jelentkezők vércsoportjára. A vércsoportelmélet rossz emlékű gyökerei a harmincas évekre vezetnek vissza: az akkori japán militarista kormány náci ideológusoktól vette át a teóriát azzal a céllal, hogy jobb katonákat „hozzon létre”.

Az orvosok és a pszichológusok egyelőre hiába próbálják eloszlatni a ködöt a fejekben. Pedig tudvalévő, hogy a vércsoportot a vérben lévő fehérjék határozzák meg, így annak semmi köze az ember személyiségéhez.

Kapcsolódó cikk:
Megváltoztathatók a vércsoportok?