Filmajánló 7. hét

Február 9., 18.00
Élet Dubajban – álom vagy valóság?

Sivatagi sípályáival és mesterséges luxusszigeteivel Dubaj egyedülálló hely a világon. Bár a háború csatazaja mondhatni odahallatszik a környező országokból, az Egyesült Arab Emírségek második legnagyobb városa a nyugalom, a fejlődés és a szuperlatívuszok hona: itt található egyebek mellett a világ egyik legnagyobb repülőtere, legmagasabb hotelje és legelegánsabb lóversenypályája. A luxusnak és a csillogásnak azonban ára van, s ezt elsősorban a szinte minden joguktól megfosztott vendégmunkások, valamint az idelátogató milliomosok mértéktelenségeit elviselni kénytelen helyiek fizetik meg. A fejlődés azonban nem állhat meg, mert az uralkodó, Mohammed bin Rashid al Maktoum sejk feltett szándéka, hogy Dubajt a sérülékeny régió első kőolajtól független gazdaságává teszi.

Február 9., 22.00
Légikatasztrófák V. 10/4. rész: Összeesküvés

Az izgalmas sorozat az utóbbi évtizedek néhány nagy légibalesetének okait igyekszik felkutatni a fekete dobozok adatai, valamint pilóták és szakértők segítségével. 1987. november 27-én egy Tajvanról Johannesburgba tartó Boeing 747-es belezuhant az Indiai-óceánba. A baleseti kivizsgálók szerint a tragédiát a raktér lángba borulása okozta. Az elméletet alátámasztani látszik egy pletyka, mely szerint a gép fegyvereket csempészett a háború sújtotta Dél-Afrikai Köztársaságba…

Február 10., 21.00

Feldarabolt óriások II: Miami hatalmas stadionja

A filmben egy épületbontásokra szakosodott csapat különleges megbízást kap: a föld színével kell egyenlővé tenniük a Miami Dolphins Orange Bowl nevű stadionját. Rombolásról azonban szó sem lehet, mert a tulajdonos rendelkezése szerint a reflektorokat tartó nyolc darab tíztonnás toronytól a sportrajongók közt elárverezhető apróbb relikviákig minden lehetséges építőlemet és berendezési tárgyat meg kell menteniük vagy újra kell hasznosítaniuk. Amikor viszont a kármentők levonultak a terepről, már valóban jöhetnek a robosztus munkagépek, hogy megküzdjenek a lecsupaszított történelmi szerkezettel…

Február 10., 20.00
Az antik világ építészeti remekei 3/1. rész: A Colosseum

A sorozat olyan közép- és ókori remekműveket mutat be, melyek megalkotása ma is építészeti bravúrnak számítana, de amelyek megszületéséért valakik – korántsem önszántukból… – drága árat fizettek egykoron. A kétezer évvel ezelőtti Rómába kalauzoló izgalmas epizódból kiderül, hogy – mint a világtörténelem legtöbb grandiózus építészeti vállalkozásának – a Kolosszeum megépítésének is megvoltak a maga árnyoldalai. Mert igaz ugyan, hogy a munkálatok során az ókori rómaiak olyan forradalmian új eljárásokat alkalmaztak, melyek a mai napig használatosak, ám felmerül a kérdés: mit ér mindez, ha a költségeket egy nép rabszolgasorba hajtásával fedezték…

Február 11., 22.00
Hullámsírban Hitler szuperhajója

Mínusz húsz fok. A leghidegebb tél emberemlékezet óta. Több ezer kelet-poroszországi német menekült próbál kétségbeesetten helyet kapni a Wilhelm Gustloff nevű személyszállító hajón, abban a hitben élve, hogy a tengeren egérutat nyerve megmenekülhetnek a Vörös Hadsereg elől. Ez azonban hiú remény. A Gustloffot egy szovjet tengeralattjáró 1945. január 30-án megtorpedózza, és a hajózástörténet legsúlyosabb katasztrófájában több mint kilencezer ember a Balti-tenger jeges vizébe vész. A dokumentumfilm feleleveníti a tragédiát megelőző órákat, és elénk tárja azon történelmi és etnikai viszonyokat, melyek egy kistelepülésnyi ártatlan embert hullámsírba kényszerítettek.

Február 11., 20.00
Rejtélyes vallás 3/1. rész: Templomos lovagok

A középkorban sok különös dolgot suttogtak a templomos lovagokról: hogy ők őrzik a Szent Grált… hogy ismerik Jézus állítólagos leszármazottait… és hogy – egy évszázaddal Kolombusz előtt – ők fedezték fel az Újvilágot… Az Európa legtitkosabb és legbefolyásosabb vallási társaságaként számon tartott templomosok jeruzsálemi és párizsi pénzügyi központjaikon keresztül pápákat, királyokat és uralkodókat támogattak, segítették az egyházakat, és karitatív tevékenységet végeztek, ám amikor szembekerültek a francia királlyal, egy csapásra árulókká és ördögimádókká váltak a hatalom szemében. Az illegalitásba szoruló szervezetet azonban nem sikerült maradéktalanul felszámolni, hiszen – az összeesküvés-elméletek pártolói szerint legalábbis – a jelenleg is nagy befolyással bíró szabadkőműves mozgalom az ő romjaikon nőtt naggyá…

Február 12., 22.00
Ragadozók bolygója 4/3. rész: Az oroszlán

Az egyszerre látványos és gondolatébresztő sorozat Földünk legeredményesebb ragadozóit keresi fel természetes környezetükben, hogy megtudja: miként válhattak élőhelyük uralkodó fajává, és mi történne ökoszisztémájukkal, ha eltűnnének az élővilág színpadáról? Az epizód a híres kelet-afrikai vulkáni kráter, a Ngorongoro belsejébe kalauzolja a nézőket. Itt él Malkia, a környék egyik legidősebb nőstény oroszlánja, mely a kráter 16 ezer gnúja, zebrája és bivalya közt az elmúlt 16 esztendő során tökélyre fejlesztette vadásztechnikáját. Számára a Ngoronongoro tehát akár a földre szállt paradicsom is lehetne. Hogy ez mégsem így van, arról nemcsak az erős kompetíciót támasztó hiénák tehetnek, de az a tény is, hogy a kráterbeli oroszlánfalka az utóbbi negyven évben nem kapott vérfrissítést a külvilág felől, így a beltenyészet gyengítő hatásai mindjobban kiütköznek az egyedeken…

Február 12., 17.00
Ragadozónak született IV. 5/4. rész: A falka ereje

Egyes állatfajok előszeretettel tömörülnek nagylétszámú csoportokba: a zsákmányállatok a biztonságot keresik a tömegben, a ragadozók pedig a sikeresebb portyák érdekében alkotnak népes csapatokat. A filmben tervszerűtlennek tűnő csoportos lerohanásoknak és gondosan előkészített bekerítő hadműveleteknek egyaránt tanúi lehetünk. A látványos felvételeken vérszomjas piranyák gyülekeznek prédára várva egy kócsagfészek közelében, kardszárnyú delfinek vesznek körbe mit sem sejtő pingvineket és fókákat, és farkasok összeszokott falkája járja az erdőt zsákmányra éhesen.

Február 13., 20.00
Különleges építmények: Geotermikus erők
A fosszilis tüzelőanyagok elégetése által előidézett globális felmelegedés előrehaladtával a kutatók figyelme egyre inkább a megújuló, környezetre nem káros energiaforrások felé fordul. Ilyen “zöld” energiaforrás lehet a Föld belső hője – amennyiben a geológiai adottságok és a rendelkezésre álló technológia lehetővé teszik a felszínre hozatalát. A filmben először az energiaigénye 70%-át már ma geotermikus energiából fedező Izlandra látogatunk, majd felkeressük a világ legnagyobb geotermikus erőművét Észak-Kaliforniában, végül pedig vezető kutatókat hallunk arról, hogy miként lehetne nemcsak még mélyebbre fúrni, de még nagyobb területeket ellátni a Föld belső hőjével – a légkör átlaghőmérsékletének csökkentése érdekében…

Február 13., 23.00
Lakat alatt 3/3. rész: Supermax-börtön

A sorozat a börtönök izgalmas – de olykor meglehetősen riasztó – belső világát tárja a nézők elé. A minnesotai Oak Park Heights egy Supermax névre hallgató új börtönhálózat tagja, melyet a legrosszabb magaviseletű és legveszélyesebb elítéltek számára tartanak fenn. A Supermax-börtönök lakói az általuk elkövetett bűntények súlyossága miatt általában a nap 24 óráját a cellákukban töltik; az Oak Park Heights vezetői azonban most egy szokatlan és egyben meglehetősen kockázatosnak tűnő újításra készülnek: azt tervezik, hogy a nappali órákra kiengedik a jó magaviseletű elítélteket rácsaik mögül… De vajon mit kezdenek majd ezzel a váratlanul jött szabadsággal a hosszú évekre elítélt gyilkosok, erőszaktevők és gyújtogatók?

Február 14., 19.00
Élet a Tiltott városban 2/2. rész: Túlélés

A kétrészes sorozat a Tiltott város, a világ egyik legnagyszerűbb építészeti alkotásának történetével ismerteti meg a nézőt. A huszadik század egy dinasztia halálával és az utolsó uralkodó elűzésével köszöntött rá Kínára. Pu Yi lemondásával véget ért a több ezer éve tartó császári uralom, és a Tiltott város ötszáz év után megszűnt a birodalom fővárosa lenni. A műemlékegyüttest 1925-ben múzeummá alakították, és a sokat megélt falaknak néhány évig csak a kíváncsi látogatók rohamának kellett ellenállni. A huszadik század azonban további fordulatokat tartogatott az egykori uralkodói székhely számára: 1931-ben Japán megtámadta Kínát, és a Tiltott város menekülni kényszerült. Néhány hónap leforgása alatt 13 ezer ládányi műkincs hagyta el az ősi épületeket, hogy mindig egy lépéssel az agresszorok előtt haladva hosszú ideig az ország különböző vidékein bolyongjon…

Február 14., 17.00
Kína rejtélyes múmiái

Lehet, hogy négy nyugat-kínai rejtélyes múmia teljesen átírja az emberiség jelenleg elfogadott őstörténetét? A Tarim-medencében megtalált, fosszilizálódott holttestek korát a szakemberek 2400 és 4000 év közöttire becsülik, ám különlegességük nem ebben, hanem az európai emberét idéző testi jegyeikben, valamint a melletük talált, Belső-Ázsiában ez idő tájt még nem használatos eszközökben áll. Vajon kik ők? Honnan jöttek? És milyen szerepük lehetett a korabeli kultúra és technológia régióbeli terjesztésében? Spencer Wells, a National Geographic genetikus kutatója a legújabb DNS-elemző technológia és a Genographic Tervezet hatalmas adatbázisa birtokában új válaszokat ígér a múmiákkal és a Kelet és Nyugat közötti történelmi kapcsolatokkal kapcsolatban…

Február 15., 21.00
Darwin útján

Darwin egy ötéves világkörüli utazás után írta meg a “Fajok eredete” című tudománytörténeti jelentőségű művét. A Beagle fedélzetén tett kalandos kutatóút során azonban mindössze öt hetet töltött a híres Galápagos-szigeteken, mely elmélete egyik legfontosabb megihletője volt. Eme egzotikus szárazulatokon azonban napjója szerint ott léte során semmi különös nem történt: se isteni jelenésre nem került sor, se Newton almája nem esett a fejére. Akkor viszont milyen új “meggyőző tények” vezették az ifjú kreacionistát egy oly mértékig radikális elmélet megalkotására, hogy azt – széleskörű bizonyítottsága ellenére – egyesek mindmáig támadják? A lenyűgöző légi- és víz alatti felvételeket is bemutató látványos filmben a híres evolúciókutató, Armand Leroi felejthetetlen szellemi utazásra hívja a nézőket izgalmas “darwini tájakon”.

Február 15., 22.00
Evolúció: Sétáló bálnák

Az általunk ma ismert állatok története olykor meghökkentő fordulatokat rejteget; a sorozatban a legizgalmasabb múltú fajok evolúciós tévelygéseivel és átalakulásaival ismerkedünk meg. Míg a mai bálnák a tengeri környezethez való alkalmazkodás iskolapéldái, a faj evilági pályafutását egy jóval kisebb termetű szárazföldi húsevőként kezdte. Legábbis erre utal egy Pakisztánban előkerült 50 millió éves koponyadarab. A leletet első pillantásra egy kisebb farkasénak néznénk, ám ha jobban megvizsgáljuk, megpillantunk egy ‘S’ alakú csontocskát a fülénél, mely egyértelműen elárulja, hogy a Pakicetus esetében szó sincs kutyaféléről – hanem sokkal inkább egy átmeneti fajról, egy ősi bálnáról, mely éppen első bizonytalan lépéseit fontolgatja a víz felé…