Harminc múmia került elő Szakkarából

Múmiaraktárnak nevezte Záhi Havvász, az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője azt a temetkezőhelyet, amelyet hétfőn fedeztek föl a Kairótól 20 km-re délre fekvő Szakkarában. A 11 méter mély sírboltban összesen 30 múmia volt elhelyezve, közülük nyolc szarkofágban nyugodott, a többit pedig falfülkékben helyezték el.

A múmiák kora különböző, a legfiatalabb Kr.e. 640-ből származik, egy teljesen érintetlen, pecséttel lezárt mészkőszarkofágban nyugvó test azonban ennél jóval öregebb: föltehetően a Kr.e. 2494 és 2345 között uralkodó V. óbirodalmi dinasztia idejéből származik.

Ritka dolog, hogy Szakkarában érintetlen temetkezésre bukkanjanak az archeológusok, ugyanis a sírrablók már az ókorban szinte teljesen kifosztották a térséget – nyilatkozta Abdal Hakim Karar régész, bár hozzátette, hogy ezt a kamrát is a sírrablók találták meg először, annak ellenére, hogy például az egyik fellelt faszarkofágot a fáraók kora óta nem nyitottak ki. A régész további kuriózumként említette a falfülkékben nyugvó múmiákat, amire rendkívül kevés példa van.

Jelenleg a múmiák beazonosítása, azaz személyazonosságuk megállapítása folyik. A művelet meglehetősen nehézkes, a múmiák többsége meglehetősen rossz állapotban van. Az egyik szarkofágban nyugvó test a felirat szerint bizonyos Badi N. Huri névre hallgatott, valószínűleg fontos személyiség lehetett a maga korában, azonban a nevén kívül semmit nem lehet tudni róla, ugyanis tisztségeit, címeit már nem tüntették fel a szarkofágra.

Szakkara, a holtak városa Memphisznek, az ókori Egyiptom egykori fővárosának a legősibb temetője. A mintegy hét kilométer hosszú nekropoliszban, amelyet három évezreden keresztül használtak temetkezésre, uralkodók és alattvalóik sírjai egyaránt megtalálhatók. A II. dinasztia korától a XIII. dinasztiáig ide temetkező uralkodók sírjai közül a leghíresebb Dzsószer fáraó lépcsős piramisa, amely Kr. e. 2650 körül épült.

Kapcsolódó cikkek: