Samunak kutya baja

Az MTI a tatabányai rendőrségre hivatkozva azt írta, hogy egy 14 éves lány betört a vértesszőlősi bemutatóhelyre, az ablakokra és a vitrinekre együttesek neveit firkálta, és széttaposta a Samunak elnevezett vértesszőlősi előember maradványait.

Samunak azonban kutya baja, a körülbelül 350 ezer éves ősember nyakszirtcsontja és a két ismeretlen eredetű záppfog biztonságban van a fővárosban – nyilatkozta Markó András régész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa. Ami történt, értelmetlen rombolás, de komoly vagy helyrehozhatatlan kár nem keletkezett. Feltehetően vértesszőlősi általános iskolások törtek be az ásatás területére, összefirkálták a bemutatóterületet védő falat, és összejárkálták a feltárási területet.

Ezzel igaz, hogy megbolygatták a maradványokat, több állatcsontot eltörtek, de az értékes leletekhez nem fértek hozzá. A vértesszőlősi nyolc régészeti lelőhelyből kettő látogatható, hatot pedig a régészek vagy visszatemettek, vagy még el sem kezdték a feltárást – ezekben értelemszerűen nem tudtak kárt okozni. Markó András szerint a mostani vandál akció semmit nem von le a lelőhely régészeti, tudományos értékéből. A területen egyébként sok-sok kőeszközt és állati csontot rejt a föld.

A vértesszőlősi lelőhely környezete

A bemutatóhelyen az ember fejlődését mutató táblák, az eredeti állapotban feltárt, üveg mögött bemutatott kultúrrétegek mellett a leglátványosabb az egykori „dagonya” fölé emelt körpavilon ablakai mögül előtáruló lábnyomrengeteg, amely őstulkoktól, ősszarvasoktól, őslovaktól – és emberőseinktől – származik – írja az MTI.

Vizsgálják a kárt
A tatabányai rendőrség közleménye szerint egy 14 éves lány, a helyi általános iskola tanulója a saját lakásukhoz használt egyik kulccsal nyitotta ki a Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelyét. Az ablakokra és a vitrinekre együttesek neveit firkálta, és széttaposta a lelőhelyet. Mivel a bemutatóhely csak időszakosan látogatható, a rongálást csak a szokásos heti szemle során fedezték fel a múzeum munkatársai. Feltételezésük szerint a cselekmény január 28-a és február 4-e között történt.

A vértesszőlősi látogatóközpont

Gyanúsított fiatal lány kihallgatásán részben elismerte tettét, a rendőrség még vizsgálja, hogy voltak-e társai. A szakemberek megkezdték az okozott kár eszmei értékének felbecsülését. Az előemberi telephelyet 1962-ben az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet munkatársai fedezték fel, Pécsi Márton vezetésével. 1965 nyarán, Vértes László ásatásai során, napvilágra került egy körülbelül 350 ezer éves ősember nyakszirtcsontja és két gyermekfog.

Kapcsolódó cikk:
A vértesszőlősi előembertelep megnyitása