Salamon, Antal2020. október 24., szombat
Kultúra

Ütközött két tengeralattjáró!

National Geographic Magyarország

Meglepő hír: az óceánon egymásnak ment két haditengeralattjáró. Ilyen vakok? Vagy ennyire láthatatlanok? Idézzük fel cikkünket a közelmúltból: fedjük fel a bámulatos technológiát – a National Geographic Channel segítségével!

A Virginia osztály egyik hajója a USS Texas. Titkos küldetésen jár. A hírszerzés szerint egy Norfolkba tartó óriás tartályhajó tömegpusztításra alkalmas fegyvert szállít. Ha a Texas nem állítja meg, az ezrek életébe kerülhet. Felszereltsége alapján ez a tengeralattjáró felel meg a legjobban a közbelépéshez. A USS Texas és testvére, a USS Virginia a Haditengerészet legújabb hajóosztályának tagja. A Texas így a valaha épült legfejlettebb tengeralattjárók egyike.

A feladat a tartályhajó elfogása és megsemmisítése ADCAP torpedókkal. A 115 méter hosszú, 7900 tonna tömegű acélragadozó ugyanolyan könnyedén manőverezik a sekély, partközeli vízben, mint a nyílt óceánon. Egy szempillantás alatt a hullámsírba küldi a tartályhajót. Ez most csupán kiképzési gyakorlat volt, ám a Texas legénysége tudja, hogy a következő helyzet már éles is lehet.

A szuper tengeralattjárók legújabb nemzedék lépett színre. A Texas jelentős előrelépést jelent a tengeralattjáró-tervezés terén. Egyike a legmélyebben és leghosszabban futó harcászati atom-tengeralattjáróknak. A gépcsoda titkait úgy ismerjük meg, hogy darabonként újra felépítjük. Megfigyeljük, miként válik fegyverré, és megtudjuk, hogyan lesz egy 7900 tonnás cápa láthatatlanná, miközben a víz alatt sok ezer kilométerről is észlelni képes az ellenséget, . Megismerjük a lopakodásban és tűzerőben a trónjára törő többi tengeralattjárót, és meglátjuk, mi történik, ha bekövetkezik a legrosszabb.

A szuper tengeralattjáró már jóval az első merülése előtt is rejt titkokat.

Számítógéppel tervezett acélcápa
A USS Texas két hajógyár, az Electric Boat és a Northrop Grumman közös alkotása. Egyike az első, kizárólag számítógéppel tervezett amerikai hadihajóknak. A mérnökök egy virtuális embert mozgatnak a gépházban, hogy tökéletesítsék a berendezését. A szűk térben az embereknek, gépeknek, generátoroknak és hajtóműveknek is el kell férniük. Az ütközést észlelő program az olyan apró részleteket is figyelembe veszi, mint a torpedócsövek fedelének nyitott vagy zárt állapota. Még a gyártás előtt kimutatja, ha a fedél és a fogantyú ütközik valamivel. Utolsó lépésként a szoftver a jóváhagyott terveket egyenesen a gépeknek továbbítja, amelyek az acélt darabolják, az elemeket formázzák, és a csöveket hajlítják. Kezdődhet a Texas építése. Ez a folyamat szintén forradalmian újszerű.

A jövő tengeralattjárója
A National Geographic Channel filmje olyan mérnöki csodákkal ismerteti meg a nézőket, melyek megtervezése és kivitelezése néhány évtizeddel ezelőtt még teljességgel elképzelhetetlen lett volna. A USS Virginia a világ legmodernebb atommeghajtású tengeralattjárója, és egyúttal az Egyesült Államok víz alatti flottájának legfelszereltebb tagja a hidegháború befejeződése óta. A filmben nem csak e bravúros haditengerészeti alkotás kvalitásairól hallunk a tervezőktől és mérnököktől, de azt is megtudjuk, hogy milyen tényezők és kihívások kényszerítették rá a világ vezető nagyhatalmát egy ilyen költséges hadihajó megépítésére…

Mikor? 2009. február 23-án hétfőn 20:00 órakor és másnap kedden 2:00, illetve 11:00 órakor.

Az USA tengeralattjáróinak készítői korábban a zsúfolt hajótestben dolgozva, belülről kifelé építették a hajóikat. A mérnökök szerint ez olyan, mintha egy svájci órát a felhúzó nyílásán keresztül raknának össze. A Texas most az ellenkező irányba, kívülről befelé haladva készül. Külön modulban szerkesztik meg a tengeralattjáró valamennyi elemét: a gépházat, a torpedókamrát, valamint a hajó idegközpontját, a parancsnoki vezérlőtermet. Az egyes elemek pontosan beilleszthetők a hajótestbe.

Az ötletes tervezés viszont még nem garantálja, hogy a Texas helytáll a valódi világban. Ez a levegőtlen, sötét mélységek, a szörnyű nyomás és az ellenséges fegyverek világa. A gyárban töltött 5 év, egymillió alkatrész, 1500 kilométer optikai és más vezeték, 14 millió munkaóra és több mint kétmilliárd dollár kellett ahhoz, hogy a USS Texas végre bevetésre készen álljon.

Oxigén az óceánból
A Texas 118 embert szállít. A szuper tengeralattjárók legfontosabb feladata, hogy eljuttassa őket oda, ahol az ember nem maradhatna életben, sok száz méterrel a víz alá, és hónapokon át oltalmazza őket a nyomasztó mélységben. Mindenek felett szüntelenül biztosítania kell a legénység legalapvetőbb emberi lételemét, a levegőt. Az első tengeralattjárók legénysége csak akkor vette észre, hogy fogytán az oxigén, amikor kezdték rosszul érezni magukat. A legénységet olykor valósággal megmérgezte a dízel és az akkumulátorok kipárolgása. A korábbi tengeralattjárók nagynyomású gáztartályokkal, a felszínről tiszta levegőt szívó csövekkel, vagy akár oxigént kibocsátó vegyszerekkel próbálták életben tartani a legénységet. A Texas fedélzetén viszont forradalmian új oxigénforrás működik. A személyzete még több száz méter mélyen is jobb levegőt szív, mint talán mi ebben a pillanatban. A fedélzeti érzékelők folyamatosan figyelik az ellátást. A szűrők eltávolítják a szennyezést, a szén-dioxidot és a felesleges párát. A víz alatt a Texas meglepő forrásból pótolja a levegőt: az óceánból. Képes a tengervizet tiszta levegővé változtatni azáltal, hogy szétbontja kémiai alapelemeire, hidrogénre és oxigénre. A Texas egy óra alatt csaknem 6 és fél köbméter oxigént állít elő. Ez több mint kétszerese annak, amennyi a legénység életben maradásához szükséges. A tengeralattjárókban azonban sohasem lélegeznek könnyen. Minél mélyebben járnak, annál nagyobb a veszély.

A Texas legnagyobb merülési mélysége titkos adat. A Haditengerészet csak 250 métert ismer el. Ez az Eiffel torony magassága. A Texas fedélzetén az élet és a halál közötti határt csupán 7 és fél centiméter fém jelenti. Ám ez nem akármilyen fém. A nyomásálló szerkezeti acél elnevezése HY 100. Ez a valaha épített legerősebb tengeralattjáró-törzs.

Pusztító fegyverzet
A Texas feladata azonban nem csak a túlélés. Harcolnia és győznie kell. A szuper tengeralattjáró a világ egyik legpusztítóbb fegyverzetét hordozza. Egy másik nemzet viszont olyan gyors torpedón dolgozik, amelyet a USS Texas talán nem is észlelne, amíg be nem csapódik. Ahhoz, hogy egy tengeralattjáró fegyverré váljon, két technikai adottság szükséges: a lopakodás és a tűzerő. Az USA Haditengerészetének Virginia osztályú hajói, a USS Texas és a Virginia, a valaha épített legerősebb víz alatti fegyverek közé tartoznak. Amikor ezek a ragadozók támadásba lendülnek, ugyanúgy eltűnnek szem elől, mint minden tengeralattjáró. Az ellenség megsemmisítésének kulcsa azonban az, hogy lássák és hallják, mielőtt az meghallaná őket. A szuper tengeralattjárót pedig a valaha készült leghatékonyabb víz alatti szemekkel és fülekkel látták el.

A régi tengeralattjárók periszkóppal fürkészhették a felszínt. Nem láttak néhány kilométernél távolabbra. A szuper tengeralattjáró viszont az űrkorszak kameráin át nézi a világot, amelyek több tíz kilométeres távolságra is ellátnak. A kamerák éles képet továbbítanak a vezérlőbe. A célpont, azaz egy ellenséges hajó távolságát egy infravörös lézerrel működő távolságmérő tudatja a legénységgel, amelyet a kép kinagyításával azonosíthatunk. Ha a Texas befogta a célt, eljött az ideje, hogy elpusztítsa.

A torpedó még ma is a tengeralattjárók jellegzetes fegyvere. Híressé a második világháborúban vált, amikor a német tengeralattjárók rajokban, az úgynevezett farkasfalka-stratégiával vadásztak a szövetségesek hadihajóira. A szuper tengeralattjáró viszont egyszemélyes farkasfalka. 38 torpedót szállíthat, háromszor annyit, mint a VII. típusú német u-boatok. Az orrában lévő négy 533 milliméteres csőből torpedók és rakéták is kilőhetők. Régebben az embereknek kézzel kellett mozgatniuk és betölteniük a kéttonnás torpedókat, ami lassú és veszélyes művelet volt. Ma már minden automatikus. A torpedókezelők harmadannyi idő alatt tudják be- és újratölteni a csöveket.

A torpedót nagy nyomású víz löki ki a tengeralattjáróból a célpont felé. Dupla hajócsavarját belső égésű motor hajtja. Zavartalanul célra tart, azonban nem vakon repül. Az irányzó rendszerhez csatlakozó kábelt húz maga után, és a tengeralattjáró adatai alapján tájékozódik. 32 csomóra, több mint 55 km/h-ra gyorsul fel. Hatósugara 13 kilométer. A célponthoz közeledve a kábel leválik, és a torpedó saját szonár-berendezése veszi át az irányítást. A torpedó robbanóanyagának ereje 540 kilogramm TNT ével egyenértékű. A torpedó látja a célt, de ha elvéti, akkor tesz egy kört, és újra támad.

A szuper tengeralattjáró torpedóinak mégis van egy hibája. Az ellenség szonárja meghallhatja a közeledésüket, így esélyt adnak a célpontnak, hogy elhárítsa a támadást. A Föld túloldalán viszont olyan torpedót fejlesztenek, amelyet senki sem képes észlelni. Egy ilyen fegyver a szuper tengeralattjáróval is végezhet.

A holnap torpedója
A németországi Kiel a „Barrakuda” tesztelésének helyszíne Ez a holnap torpedója, amelyben a motort sugárhajtóműre cserélték. Ez 360 km/h-val, a szuper tengeralattjáró torpedói sebességének csaknem négyszeresével hajtja a Barrakudát a vízben. A Barrakuda a gyorsaságát annak köszönheti, hogy egy kis légburok keletkezik körülötte a víz alatt. A vízzel közvetlenül csak az orrán található kúp érinti, amellyel kormányoz. Ez a szuperkavitációnak nevezett jelenség. A levegőben kisebb a közegellenállás, mint a vízben, a kisebb ellenállás pedig nagyobb sebességet jelent. Annyira gyors, hogy egyetlen célpont sem képes kitérni az útjából. Mindig célba talál.

A Barrakudához hasonló torpedók fejlődésével a tengeralattjáró egyetlen módja a védekezésre a rejtőzködés tökéletesítése. Az észrevétlen mozgás régóta a tengeralattjárók legnagyobb előnye. Ez az egyre hevesebb macska-egér játék a második világháború óta folyik. A hajómérnökök olyan titkos terveken dolgoznak, amelyek megadhatják a USS Texas részére a legnagyobb előnyt, a láthatatlanságot. A tengeralattjáró a lopakodásra született. Ám a szuper tengeralattjárók legújabb nemzedékénél, amelyhez a USS Texas is tartozik, ez már többet jelent, mint elrejtőzni a víz alatt. Ahogyan a tengeralattjárósok mondják, egy lyukká válnak a vízben.

A meglepetés ereje
Az újítás létfontosságú, hiszen ha a tengeralattjáró elveszíti a meglepetés erejét, az végzetes következményekkel járhat.

1942-ben a Német Haditengerészet az unterseeboot, vagyis az u-boat által próbált fölényre szert tenni. A falkákban vándorló, csaknem láthatatlan u-boatok az utánpótlást szállító hajók ezreit süllyesztették el. Ám az u-boatoknak volt egy Akhillesz-sarka. Éjszaka, hogy feltöltsék akkumulátoraikat, a felszínre kellett emelkedniük. A szövetségesek, hogy rátaláljanak az u-boatokra, radarral szerelték fel a hadihajókat és a repülőgépeket. Az egykor rettegett vadászokból így egy csapásra préda lett. Amint rájuk találtak, tulajdonképpen már vesztettek. Az u-boatoknak a felszínen nem volt esélyük. A víz alatt menekültek, de a sorsukat megpecsételte a szonár. Az eszköz neve a hang, navigáció és bemérés jelentésű angol szavakból származik. Egy jeladó elektromos impulzust indít el a felszíni hajóról. Ettől egy hanghullám indul el a vízben. Ez a tengeralattjárós filmekben hallható „ping”. A másodpercenként 1500 métert befutó hullámok visszaverődnek a szilárd tárgyakról, és felfedik az u-boatok rejtekhelyét. Így a szonár valósággal megtizedelte a félelmetes u-boatokat.

Ahhoz, hogy a szuper tengeralattjárót a korszerű szonárok se érzékeljék, valóban szinte egy lyukká kell válnia a vízben, amely csendesebb, mint körülötte a tenger.

Rejtőzködés
Minden óceántól távol egy titkos laboratórium tökéletesíti a lopakodó technikát, hogy a Texast láthatatlanná tegye. Az Idaho államban található Bayview az USA haditengerészetének akusztikai kutatócsoportjának iközpontja. Az itt fekvő csöndes és mély Pend Oreille-tó minden feltételezhető ellenfél kémlelő szemétől és fülétől sok kilométerre fekszik. Ezidáig egyetlen kamera sem kapott engedélyt, hogy megörökítse a Cutthroat-ot, a világ legnagyobb, legénység nélküli tengeralattjáróját.

Ez tulajdonképpen egy modell, amely segít a mérnököknek, hogy még csendesebbé tegyék a Texast. A USS Texasnak ez az egyharmados kicsinyítésű mása mindenben hű az eredetihez, egészen a szigorúan titkos hajtóműig. Ezt is úgy alakították ki, hogy a legnagyobb tolóerőt fejtse ki, de ami a lényeg, hogy a legkisebb zajt csapja. Odabent rengeteg akkumulátor táplálja a hajó agyát, a több számítógépből álló rendszert, amely az előre programozott útvonalon vezeti a járművet. A hideg tó több mint 300 méter mély vize a világ legcsendesebb gyakorlópályája. Tökéletes az olyan titkos tervek kiértékeléséhez, mint a radar számára láthatatlan hadihajóé.

Valamennyi vízi jármű egyedi hangmintázattal rendelkezik, amelyet a teste körül áramló víz hoz létre. Víz alatti mikrofonok követik nyomon a tengeralattjáró merülését. A haditengerészet így azt hallja, amit az ellenség is hallhat. A víz alatti mikrofonok olyan érzékenyek, hogy az is hallható, ahogyan a hó a vízre hullik. A tengeralattjáró lopakodó képességének tökélyre vitele az itt dolgozók szenvedélye, akik az eredeti tervhez képest több, rendkívül apró, nagyon finom változtatásokat hajtotta végre, különösen a hajtóművön. Ezzel jelentősen javították a hajócsavar akusztikai mutatóit.

Lyukat ütni a vízben többet jelent, mint egy gépészeti és áramlástani szempontból csendes tengeralattjáró létrehozása. Minden hangot el kell nyelni. A hadseregen kívül álló források szerint a korszerű tengeralattjárók többségét visszhangmentes anyaggal vonják be. Amikor a szonár ping-je eléri a hajót, a titkos, gumiszerű anyag elnyeli a hangot, és nem veri vissza a felszín felé. A lopakodás létfontosságú a szuper tengeralattjáró biztonsága szempontjából, ám ha a USS Texas és a Virginia életben akar maradni a nyílt óceán csataterén, akkor látnia és hallania is kell a környező világot, hogy tájékozódjon, támadjon vagy megvédje magát az ellenségtől.

Folytatjuk…

Hozzászólások

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket