Eufrozina, Kende2023. szeptember 25., hétfő
Kultúra

A 21. század tengeralattjárója – 2. rész

National Geographic Magyarország

Fedjük fel a bámulatos technológiát, amelynek köszönhetően a Virginia-osztályú atom-tengeralattjáróknak nincs párja – a National Geographic Channel segítségével!

A szuper tengeralattjáró jobban hall, mint bármilyen jármű, amit az ember valaha vízre tett. A toronyba 10 szonár van beépítve, oldalt és az orr alá, egyet pedig maga után vontat. Mindegyikük hanggal jeleníti meg a tengermély tájképét, ahogyan sohasem láttuk azelőtt. A képernyőn valamennyi vonal egy céltárgyat jelent, vagyis bármit, ami zajt kelt a vízben. Lehet az bálna, óceánjáró vagy akár egy kis halászhajó.

Világháborús kísértet
Akad még azért olyan veszély, amit a Texas egyszerűen nem hall meg, egészen addig, amíg már késő nem lesz. Egy valódi kísértet tért vissza ugyanis a második világháborúból – persze műszakilag jóval fejlettebb formában. A háború végnapjaiban a szövetségesek a radarral szétzúzták a német tengeralattjáró-flottát. A németek is felismerték az u-boat végzetes gyengéjét. A gépeknek időről-időre levegőre volt szükségük, hogy újratöltsék az akkumulátorokat. Valahányszor egy u boat a felszínre emelkedett, nagy veszélynek tette ki magát. Egy kitűnő német mérnök, Helmut Walter találta meg a módját, hogy az u boatok tovább maradhassanak a víz alatt. Ez a levegő független meghajtás, angol rövidítéssel AIP (air independent propulsion).

Walter munkája nyomán megszületett az u-boat 21. Az ötletei forradalmian újak voltak. Az áramvonalas, nagy sebességre képes tengeralattjáró jóval megelőzte a korát. A 21 es típus addig példa nélküli lopakodó képességgel rendelkezett. Titka a hatalmas akkumulátor rendszer volt, amellyel a hajó tovább maradhatott a víz alatt, miközben elérhette a 16 csomós sebességet, vagyis gyorsabb volt, mint a felszínen haladó amerikai konvojok. Ám a háború véget ért, mielőtt Németország bevethette volna a levegő-független hajtóművet, és a világ első szuper-tengeralattjáróját. 50 évvel később az AIP elképzelése Németországban és Svédországban ismét felszínre került.

A svéd haditengerészet Gotlandja csupán 60 méter hosszú. Fele akkora, mint a Texas. A partok védelmére szánt Gotland esetében a tűzerővel szemben a lopakodást helyezték előtérbe. A titka a Kockums cég hihetetlenül csendes Stirling motorja, ami dízelolaj és cseppfolyós oxigén keverékével hajt meg egy generátort, amely a hajó rendkívül csendes villanymotorját látja el árammal. A Gotland hangszigetelt motorja olyan csendes és nehezen észlelhető, hogy az USA haditengerészete bérbe vette Svédországtól egy hadgyakorlatra. Ha viszont a svéd Gotland csendes, akkor a német 2-1-2 Alpha tengeralattjáró szinte néma.

A jövő tengeralattjárója
A National Geographic Channel filmje olyan mérnöki csodákkal ismerteti meg a nézőket, melyek megtervezése és kivitelezése néhány évtizeddel ezelőtt még teljességgel elképzelhetetlen lett volna. A USS Virginia a világ legmodernebb atommeghajtású tengeralattjárója, és egyúttal az Egyesült Államok víz alatti flottájának legfelszereltebb tagja a hidegháború befejeződése óta. A filmben nem csak e bravúros haditengerészeti alkotás kvalitásairól hallunk a tervezőktől és mérnököktől, de azt is megtudjuk, hogy milyen tényezők és kihívások kényszerítették rá a világ vezető nagyhatalmát egy ilyen költséges hadihajó megépítésére…

Mikor? 2009. február 23-án hétfőn 20:00 órakor és másnap kedden 2:00, illetve 11:00 órakor.

Sebességben és fegyverzetben sem ér fel egy olyan acélcápával, mint a Texas, viszont egy olyan zajtalan kémiai reakció hajtja, hogy az építői szerint ha kedve tartja, el is tűnhet.

A 2-1-2 Alpha Németországban ugyanabban a kieli hajógyárban készül, ahol Walter forradalmian új AIP u-boatjai épültek volna. A mai német haditengerészet azonban nem vadászokat, hanem a sekély vizeket figyelő őrszemeket gyárt.

A 2-1-2 Alphának már a külseje is a rejtőzködést szolgálja. A hajótest csendesen hasítja a vizet, és alig veri vissza a hangot. Érdekes, hogy a hegesztést a helyszínen végzik. A tengeralattjáró minden darabját számítógépek vágják ki. Mielőtt a munkások összehegesztik, előhevítik őket, hogy minél erősebben tartsanak. Az eljárás olyan hihetetlenül precíz, hogy a hibakorlátot milliméterben mérik. A kész 2-1-2 Alpha még a Gotlandnál is kisebb, és nincs szüksége atomreaktorra, vagy a Gotland mechanikus motorjára. Nem szorul belsőégésű motorokra, generátorokra, tengelykapcsolókra és más effélékre sem. A régi technológia kora lejárt. A jövőt az üzemanyagcella jeleni. Ezeket gyakran emlegetik, mint lehetséges olcsó energiaforrást lakások és autók számára.

Ha hagyományos dízelmotorral halad, a 2 1 2 Alpha hangja meglehetősen szokványos. Ha viszont némán a hullámok alá akar bukni, átkapcsol az üzemanyagcellákra. Egy kapcsoló elfordításával a 2-1-2 Alpha eltűnik. Az elektromos motor több mint 1000 lóerőt fejt ki, de semmi sem hallatszik. A Német Haditengerészet nem árulja el, hogy mennyi ideig és milyen gyorsan képes a 2-1-2 Alpha a víz alatt haladni az üzemanyagcellákkal. Csak annyit mondanak, hogy akár hetekig is bujkálhat a mélyben.

Baleset és tűz
Bármilyen lenyűgöző azonban, a lopakodás önmagában kevés egy szuper tengeralattjárónak. A tűzerő, a kitartás és a korlátlan hatósugár az, amely önálló osztállyá teszi a Texast. Ám minden tengeralattjárós tudja, hogy az óceán valamennyi hajónál erősebb lehet. Egyetlen lék percek alatt az egész hajót eláraszthatja. A legkisebb műszaki hiba vagy emberi melléfogás is hamvasztó-kamrává változtathatja a szuper tengeralattjárót. Katasztrófa esetén a túlélés a legénység gyors közbelépésén és a víz alatti mentést forradalmasító, ötletes berendezéseken múlhat.

Mielőtt az emberek a tengeralattjáróval a nyílt vízre merészkednének, meg kell tanulniuk hiba nélkül működtetni hajójukat. Tudniuk kell, hogyan előzzék meg, hogy baleset esetén a tengeralattjáró a sírjukká váljon.

180 méter mélyen egy víz alatti heggyel történt ütközés felhasította a tengeralattjáró törzsét.
Felszínre! Felszínre! Felszínre! Percenként 45 ezer liter, dermesztően hideg víz zúdul a gépházba. A helyzet egyre rosszabb. A kíméletlen nyomás átszakítja a vezetékeket és a szelepeket. Az embereknek csupán másodperceik vannak a válsághelyzet kezelésére, és a tengeralattjáró megmentésére. Egyetlen rossz mozdulat is végzetes lehet.
Ez az eseménysor a haditengerészet vízbetöréses kiképzőállomásán naponta lejátszódik. A tengeralattjárósok újra és újra végrehajtják a gyakorlatokat.

New London, Connecticut állam, az USA haditengerészetének tengeralattjáró bázisa. A legénység itt ismer meg mindent, amit később látni, hallani és érezni fog. Ám minden tengeralattjárós tudja, hogy belülről egy még veszélyesebb ellenség fenyeget: a tűz. Ez a legnagyobb veszteséggel fenyegető helyzet, amely előállhat. Az egész legénység és az egész tengeralattjáró léte a tét. A füst nullára csökkenti a látótávolságot. Mintha csapdába esnének egy égő házban. A hőmérséklet gyorsan több száz fokig is felszökhet. Beavatkozás híján a 2000 fokot is elérheti. A tengeralattjáró nem csak vízzáró, de légszigetelt is. Egy zárt tartály. A tűz szó szerint az emberek tüdejéből szívja ki a levegőt. Nincs mód arra a luxusra, hogy segítséget hívjanak. Ha tűz van, akkor el kell oltani. Az életük múlik rajta.

Aknaveszély!
A valósidejű szimulátorokban végzett gyakorlatok vértezik fel a legjobban a legénységet a tűzzel és a hasonló katasztrófákkal szemben. Ám egyetlen szimulált gyakorlat sem védheti meg őket attól a néma gyilkostól, amely a víz sötét mélyén lapul. Várakozik a végtelenségig. A tengeralattjáró egyik leghalálosabb ellensége. Az akna. A vietnami háború vége óta az aknák több kárt tettek a hadihajókban, mint az ellenük bevetett többi fegyver együttvéve.

Az aknakeresés egyhangú és veszélyes munka. A Massachusetts beli Cambridge Bluefin Robotikai Laboratóriumában azUSA Haditengerészete egy titkos fegyvert tökéletesít. Az UUV-k (ummanned undersea vehicles) személyzet nélküli járművek. Ők alkotják az aknamezőt feltérképező előőrsöt. Az általuk tervezett Bluefin 21 azért hasonlít egy torpedóra, mert a torpedóvető csőből indítható. Ez a szerkezet azonban nem a pusztítást szolgálja. A feladata, hogy életeket mentsen. Felkutatja a bombákat, mielőtt azok felrobbannának. A Haditengerészetnek megéri feláldozni egy félmillió dolláros UUV-t, ha ezzel megmenthet egy sokmilliárdos tengeralattjárót és annak legénységét. Az, hogy a Texas távirányítású víz alatti járműveket, vagyis UUV-kat tud kiküldeni aknakeresésre, létfontosságú képesség. Tom Barron a Víz Alatti Hadviselés Kutatóközpontjában az UUV-k aknakereső képességeit ellenőrzi. A Bluefin működését úgy vizsgálja, hogy egy hajóroncs felkutatására küldi.
A UUV mesterséges intelligenciájával önmagát irányítja. 1200 méter hosszú, 150 méter széles, párhuzamos sávokat jár be. Miközben kikerüli a váratlan akadályokat, fényképeket készít, és tartja az útvonalát. A Bluefin egy bevetésen 20 négyzetkilométert képes átfésülni. Az akkumulátor töltése 18 órára elég.

Ha az UUV egy éles helyzetben kudarcot vall, az aknák súlyos kárt tehetnek a tengeralattjáróban.

Szuper mentőjármű
Amikor egy hajó mélyen a víz alatt bajba kerül, a legénység egyetlen esélye a menekülésre egy másik szuper tengeralattjáró, amely arra készült, hogy kiragadja a tengerészeket a halál karmaiból. Az USA haditengerészetének mélytengeri egysége, a DSRV (Deep Submergence Rescue Vehicle) mélytengeri mentőjármű. A Haditengerészetnél Mystic-nek hívják. Állandó készenlétben áll. A Mystic a világ bármely tájára eljuthat egy repülőgép fedélzetén, vagy egy különlegesen átalakított tengeralattjáró hátán. Elég egy telefonhívás, és a Mystic 24 órán belül a helyszínre ér. Szonárjával megkeresi a sérült tengeralattjáró vészjelzését, és beméri a forrását. A kormányos rádiókapcsolatot létesít az elsüllyedt tengeralattjárón lévőkkel.

A Mystic üvegszálas teste három egymásba nyíló gömböt rejt, amelyek egy 1500 méteres merülés iszonyú nyomását is kiállják. Amint a kormányos megpillantja a fedélzeti nyílást, óvatosan a helyére vezeti a Mystic et, és vízzáró kapcsolatot létesít. Valódi helyzetben egyszerre 24 ember kúszhat át a nyíláson a biztonságba.

Tengeralattjárósok nemzedékei szálltak tengerre a víz alatt rejtőző veszélyek, a tűz és a vízi aknák fenyegetése ellenére. A USS Texas legénysége a legkorszerűbb eszközök és a néma szolgálat történetének legalaposabb képzése birtokában száll szembe a veszéllyel. Ám a Texasnak egy új ellenséggel is meg kell küzdenie, amely több fronton támad, rejtőzködik, és titkos akciókat hajt végre szárazon és vízen egyaránt. Ez a terrorizmus fenyegetése.

Terroristák ellen
A terror elleni háborúban mutatja meg a szuper tengeralattjáró igazán, hogy mire képes. Felkutatja és semlegesíti az ellenséget. 2000 október 12-én a USS Cole amerikai torpedóromboló üzemanyagot vett fel Jemen kikötőjében. Egy kis hajó megközelítette, majd felrobbant. 12-szer 18 méteres léket ütött a hajón, és 17 tengerész életét oltotta ki. A Cole elleni támadás megmutatta, hogy az új évszázad újfajta globális háborút hozott. Az ellenség titkos búvóhelyeken terveli ki a terrortámadásokat. Bárhol és bármikor lecsaphat.

Ám a Cole támadóihoz hasonló terroristák most egy hatalmas ellenféllel kerülnek szembe: a szuper tengeralattjáróval. A tengeralattjárók azelőtt magányos farkasként tevékenykedtek, nem léptek kapcsolatba a flottával, attól tartva, hogy elárulják a helyzetüket. A szuper tengeralattjáró ma úgy kommunikál a főhadiszállással, hogy egy 600 méteres kábelen a felszínre bocsát egy bóját. A bója kapcsolja be a hajót a Forcenet nevű hálózatba. A hálózat teszi lehetővé, hogy a haditengerészet erői a Föld minden pontján összehangoltan támadjanak.

A Forcenet közzéteszi a terroristabázis részletes képét. A parancsnokság utasítása szerint meg kell közelíteniük a partot, és ki kell tenniük a különleges egységet, akik megerősítik, hogy az ellenség ott tartózkodik.

A szuper tengeralattjáró éppen az ilyen feladatokra készült. A fedélzetén egy 9 tagú Seal-osztagot szállít. Ez a Haditengerészet elit tengeri, légi és szárazföldi hadereje. Egy különlegesen záródó és nyíló kamra lehetővé teszi, hogy a SEAL csapat tagjai az éjszaka sötétjében a víz alatt hagyják el a tengeralattjárót. Senki sem látja vagy hallja őket. Embereket partra tenni egy tengeralattjáróról nehéz feladat, mert a másik oldal már keresi a hajót. Rendelkezhetnek radarral, légi járművekkel, de akár a tengerfenékre telepített akusztikus érzékelőkkel is. Ám ennek a tengeralattjárónak éppen az az erőssége, hogy az ellenség küszöbén teszi ki a különleges alakulatot, a veszedelmesen sekély vízben. A katonák a felszínre úsznak, és felfújható csónakon indulnak a part felé. Addig nyomulnak be a szárazföldre, amíg rá nem találnak az ellenségre. Körülveszik a bázist, és felderítik a pontos helyzetét. A vadászat véget ért. A különleges egység közli az adatokat a tengeralattjáróval, amely továbbadja a friss információt a Forcenetnek. Kint a nyílt tengeren egy hadihajó útjára indít egy Tomahawk rakétát, amely elsüvít a célpont felé. Ha a célpont elmozdul, akkor a fókák megadják az új helyzetét a tengeralattjárónak, az továbbítja a Forcenetnek, a hadihajó pedig menet közben átirányítja a rakétát, így biztos a pontos találat.

A jövő tengeralattjárója
Mindezt egy jármű teszi lehetővé, a Haditengerészet legújabb, Virginia osztályú tengeralattjárója. Példa nélküli teljesítménye, rejtőzködő képessége, félelmetes hadereje és új adottságai révén pontos támadást hajthat végre bármilyen ellenség ellen, bárhol a Földön. Ám a szuper tengeralattjárónak van még egy titka. A Haditengerészet ötletes tervezéssel a jövőre is felkészítette. Évek múlva, amikor új eszközök és fegyverrendszerek jelennek meg, félbe lehet vágni, fel lehet nyitni, és át lehet majd alakítani. Teljesen testre szabható. A USS Texas is helyt ad majd a fejlődésnek, ám az elődeitől eltérően ez a szuper tengeralattjáró a jövőnek épült.

A cikk első része:
A 21. század tengeralattjárója – 1. rész

Titkok fürdője, egy fürdő titkai

Titkok fürdője, egy fürdő titkai

Körülbelül 10 méterrel a felszín alatt járunk, a Szt. Gellért Gyógyfürdő és Uszoda alatt, fejem felett villamosok dübörögnek, miközben a Szabadság hídra vezető ívben a Szent Gellért térről haladnak tovább Pest felé.

Meglepő helyen került elő egy kőkori nyílhegy

Meglepő helyen került elő egy kőkori nyílhegy

A szakértők azt feltételezik, hogy a tárgyat talizmánként használták a vaskorban.

Elsüllyedt templomokat találtak a tengerben

Elsüllyedt templomokat találtak a tengerben

Az Aphrodité és Ámon számára szentelt templomokat a Földközi-tengerben, Egyiptomnál fedezték fel.

Ősi sírt rejtett egy parkoló

Ősi sírt rejtett egy parkoló

A 6. századra datálható sírt Japánban tárták fel.

Több száz éves társasjátékot találtak

Több száz éves társasjátékot találtak

A nagyjából 500 éves táblát az általunk is ismert malomjátékhoz használták.

National Geographic 2023. augusztusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket