Dömötör, Armand, Örs2020. október 26., hétfő
Kultúra

Hihetetlen erőnléttel bírtak az ókori görögök

National Geographic Magyarország

Az ókori görögök ugyan jóval alacsonyabbak voltak nálunk, ám erőnlétük messze felülmúlhatta a mai sportolókét.

Az ókori görög sportolók mindig is mintaképül szolgáltak a ma emberének. A legújabb kutatások szerint azonban úgy tűnik, hogy nemcsak a kiemelkedő atléták, hanem a hétköznapi „gályaszolgák” is döbbenetes fizikai teljesítményekre voltak képesek. Magasságuk nem vetekedett a mai ember magasságával (átlagosan nem érték el a 168 centimétert), ám állóképességük messze meghaladhatta korunk élsportolóiét.

Kevésbé hatékonyak

Harry Rossiter, a brit Leeds Egyetem kutatója és Boris Rankov, a London Egyetem professzora mindezt egy furcsa kísérlettel próbálta meg bebizonyítani. Egy rekonstruált ókori háromevezősoros hajóban, úgynevezett trieres-be ültettek be 170 sportolót, akiknek nem volt más feladata, mint hogy teljes erőből evezzenek, és eljussanak egyik pontból a másikba.

Eközben a két tudós nemcsak a hajó sebességét, hanem az evezősök energiafelhasználását is mérte, így állapítva meg, mennyire „hatékonyan” eveztek. Az adatokból kiderült, milyen átlagsebességgel haladt a mai evezősök hajója.

A kutatók úgy vélik, hogy a ma emberei között igencsak kevés akad, aki az ókori görögökéhez hasonló teljesítményre képes. A kísérletről a New Scientist tudományos folyóirat legfrissebb száma számolt be.

Hét csomó huszonnégy órán keresztül

Az ókori görög források szerint ugyanis a háromevezősoros hadihajók képesek voltak akár 7 csomóval is szelni a vizeket, ami hozzávetőleg 15 km/órás sebességnek felel meg. Ráadásul a feljegyzések szerint ezt akár huzamosabb ideig is képesek voltak fenntartani, ahogy arról egy, Boris Rankov által felhozott példa is tanúskodik. Egy feljegyzés szerint ugyanis az athéniek fennhatósága alá tartozó Lesbos szigetén felkelés tört ki, amelyet Athén rövid idő alatt elfojtott. A felkelés leverését követően az athéni népgyűlés a lázadásban részt vett minden mytilenei férfit halálra ítélt, példát akarván statuálni ezzel. Küldtek is a feladat végrehajtására egy háromezevezősoros hadihajót, csakhogy másnapra megenyhültek, és egy másik hajót indítottak az előző napi után, hogy megakadályozza a mészárlást.

Ez utóbbi hajó huszonnégy óra alatt beérte a másikat, mivel váltásban eveztek a hajón szolgálók, és enni is csak a fedélzeten ettek. Így sikerült a szigorú ítélet végrehajtását megakadályozni. A feljegyzés a kutató szerint hiteles, és arra lehet belőle következtetni, hogy legalább hét csomós átlagsebességet voltak épesek fenntartani huszonnégy órán keresztül a második hajó evezősei, ellentétben a mostani kísérlet sportolóival, akiknek a maximális sebessége éppen hogy elérte az öt csomót, és azt is csak rövid ideig tudták fenntartani. Rossiterék szerint a rekonstruált hajó pontos mása az ókorinak, a hajón végzett finomítások sem lennének képesek jelentősen megnövelni az evezősök teljesítményét. Sőt, a történészek úgy vélik, hogy a hosszabb edzés, vagy a táplálkozási mód megváltoztatása sem lenne képes jelentősen befolyásolni a kapott eredményt.

Még csak nem is elitcsapat

A brit kutatók kísérletének végkicsengése az, hogy az ókori evezősök vagy valamilyen különleges, általunk nem ismert technikával eveztek, amely sokkal hatékonyabb a mai stílusnál, vagy genetikus adottságaik voltak sokkal jobbak a ma sportolókénál. Elgondolkoztató ezen túlmenően az is, hogy a feljegyzések nem szólnak elit evezőscsapatokról. Volt olyan idő, amikor csak Athén több mint kétszáz háromevezősoros hadihajóval rendelkezett, egy ilyen hajó fedélzetén pedig százhetven evezős húzta az „igát”. „Ha jól számolunk, ez legalább harmincnégyezer kiváló fizikumú embert feltételez. Ez a mennyiség pedig nem egy szűk elitre vall” – mondja Rossiter.

Persze vannak, akik szkeptikusan fogadták a kísérlet eredményeit. Egyes kifogások szerint a mai sportolók teljesítményét jelentősen ronthatta az a tény, hogy a rekonstruált hajó valóban megfelelhetett ókori elődjének. Azokat pedig alacsonyabb átlagmagasságú emberekre tervezték, méghozzá úgy, hogy az evezősök úgy is szinte egymás nyakában „lógtak”. A mai sportolók pedig már jóval nagyobbak, ami miatt a szűkebb helyen eleve kisebb teljesítményre voltak képesek.

A háromevezősoros hadihajók egyébként roppant technikai fölényt biztosítottak a csatákban. A három sornyi evezőpárnak illetve keskenységüknek köszönhető gyorsaságuk, fordulékonyságuk és manőverezőképességük messze meghaladta a hagyományos hadihajókét, ráadásul ezeket a hajókat ütközésekre is felkészítették. A háromevezősoros hajók kapitányai ugyanis első lépésben mindig megpróbálták nekivezetni a trieres hegyes és kemény orrát az ellenség hadihajójának. Ezzel kilyukasztották és szétroncsolták az ellenfél hajóját, ezt követően pedig elfoglalták azt.

A tieres-ek kapcsán egyébként sokáig nem volt egyetértés a tudósok között. Sokak szerint ugyanis nem háromevezősoros hajókról van szó az ókori forrásokban, amikor a trieres szót használják, hanem vagy arról hogy egy evezőt hárman húztak, vagy pedig arról, hogy az evezősök három részre tagolódtak elülső, középső és hátsó evezősökre. A kétkedés elsősorban azzal magyarázható, hogy nem hitték el, hogy az ókori hajóépítők képesek voltak olyan bonyolult jármű megtervezésére, amilyen egy háromevezősoros hajó volt.

Hozzászólások

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Mezoamerikában komoly hagyománya van egy speciális fürdőtípusnak, a verejtékfürdőnek.

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket