Kígyóbűvölők kontra állatvédők

A becslések szerint Indiában 800 ezren, ezen belül az India keleti részén elterülő Nyugat-Bengáliában mintegy 100 ezren űzik a kígyóbűvölés több ezer éves, apáról fiúra szálló mesterségét. Az állatvédők követelésére azonban előbb a kígyók háziállatként való tartását, majd 1991-ben a kobrák és más élő kígyók nyilvános „táncoltatását” is betiltották. (A kígyók egyébként teljesen süketek, „táncuk” valójában a sötét kosárból előbújó állatok önvédelmi reakciója gazdájuk – általuk fenyegetésként észlelt – hangszerét himbáló mozdulataira és lábdobogására.) Az állatvédelmi aktivisták álláspontja szerint a kígyóbűvölés meglehetősen kegyetlen dolog, mert a hüllőnek gyakorta bevarrják a száját, kitépik a méregfogát vagy átdöfik a méregtermelő mirigyét, hogy az idomárnak ne essék baja.

A törvény megszegői ellen a rendőrség és az erdészeti hatóság a kilencvenes évek óta nagy szigorral lép fel: kemény büntetéseket fizettetnek a tetten ért személlyel, ezért sokan már csak a turisták által kevésbé látogatott helyeken, kis falvakban merik megkockáztatni tevékenységüket.

Mindez a kígyóbűvölők megélhetését alapjaiban rengette meg, hiszen a kígyók idomítása az egyetlen bevételi forrásuk. Ez az egyetlen hivatás, amihez értenek, mivel kisgyermekkoruktól fogva együtt élnek a kígyókkal, apjuktól és nagyapjuktól ellesve a mesterség fortélyait.

A több százezer főt számláló réteg egyébként is meglehetősen hátrányos helyzetben van, nem rendelkeznek szavazati jogot biztosító személyazonossági igazolvánnyal sem. Az ő ügyüket próbálja meg felkarolni az Indiai Kígyóbűvölők Szövetsége, amely kedden nagyszabású tiltakozó felvonulást szervezett Nyugat-Bengália központjában, Kalkuttában. A kígyóbűvölők és családtagjaik alkotta több ezer fős menet állandó fuvolaszó kíséretében masírozott végig a nagyváros utcáin, a tevékenységükre vonatkozó törvényi tilalom feloldását követelve.

A Szövetség arra is fel kívánta hívni a figyelmet, hogy a kígyótáncoltatás része India ősi hagyományainak, és a kígyóbűvölők tradicionális tudását hiba lenne kiveszni hagyni. Sőt, azt a modern tudomány szolgálatába lehetne állítani olyan kígyófarmok alapítása révén, ahol ezek a veszélyes hüllőkhöz oly jól értő emberek nyerhetnék ki a kígyómérget, amelyből a gyógyszeripar a kígyómarások ellenszerét állítja elő.

Horváth Anikó

Kapcsolódó cikkek: