Haldokló nyelvek online atlasza

A Földön mintegy 6000 különböző nyelvet beszélnek. Ezek közül körülbelül 2500 az, amelyiket ilyen vagy olyan okból, kisebb vagy nagyobb mértékben fenyeget a kihalás veszélye. A nyelvek eltűnésének veszélye világszerte jelen van, függetlenül attól, hogy társadalmilag és gazdaságilag milyen fejlettségű területekről van szó. Így éppúgy előfordulhat az Amerikai Egyesült Államokban, mint Fekete-Afrikában vagy például Európában is.

Az új atlasz, amelyet az UNESCO adott ki, több mint 30, a világ minden tájáról származó nyelvész közös munkájának eredménye. Adatai szerint mintegy 200 nyelv tűnt el a legutóbbi három nemzedék alatt, és jelenleg is 199 olyan nyelvet tartanak nyilván, amelyet legfeljebb csak tíz ember beszél már. Az alaszkai ejak például eltűnt nyelvnek számít, ugyanis az egyetlen személy, aki beszélte, 89 évesen tavaly elhunyt.

Marie Smith Jones volt az utolsó ejakul tudó ember

A nyelvek eltűnésének leggyakoribb okai a háborúk, az etnikai tisztogatások, és az áttelepítések, ahol a kényszeres integrációt követően az emigráns etnikai csoportok már az új ország nyelvét használják. Az egy országon belüli kis etnikumok nyelveinek eltűnésére is számos példa akad, ahol az újabb generációk már csak az anyaország hivatalos nyelvét beszélik.

A legveszélyeztetettebb nyelvek közül számos a legnagyobb nyelvi diverzitású területeken – így például Melanéziában, Afrika Szaharától délre fekvő térségein vagy Dél-Amerikában – honos. Ugyanakkor saját kontinensünkön is akadnak példák. Franciaországban például 13 nyelv súlyosan vagy fokozottan veszélyeztetett, köztük a breton, a languedoci vagy a normann. Másutt pozitív példák is ismertek. Ausztrália esete is ilyen, ahol a fiatalok nagy számban tanulnak veszélyeztetett nyelveket. Általánosságban azonban elmondható, hogy a globalizáció és a világ minden táján tapasztalható integrációs társadalmi folyamatok nem kedveznek a kis nyelvek hosszú távú fennmaradásának.

Breton folklór. Vajon a nyelv megmarad?

Az atlasz az UNESCO harmadik hasonló kiadványa, azonban ez az első, amely online hozzáférhető. „Az atlasz interaktív és nyitott” – nyilatkozta a hat európai nyelven beszélő ausztrál nyelvész, Christopher Moseley, a kiadvány főszerkesztője. A felhasználóknak lehetőségük van az adatbázis frissítésére, amit a készítők ösztönözni is kívánnak. Az elektronikus atlaszban számos keresési lehetőség közül lehet választani. A felhasználó rákereshet egy adott országra, nyelvre, veszélyeztetettségi fokra vagy pedig a nyelvet beszélők számára is. Moseley reméli, hogy a kiadvány az embereket az egész világon a nyelvi örökség megbecsülésére ösztönzi majd.

Macuura Koicsiro, az UNESCO főigazgatója a most bemutatott atlasz kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a nyelvek halála egyben a kulturális örökség egyes részeinek az elvesztését is jelenti.

Kapcsolódó cikkek: