Már csak egy hétig látható!
Ez a kép a Magyar Nemzeti Galériában készült, ahol Vajda Lajos kiállítása még egy hétig, március 1-ig látogatható. Az apropó, amiért bemutatjuk: az utolsó teremben színes ceruzák és papír várta a gyerekeket. Minden képtárban így kellene. Miután megnéznek pár tucat képet, rajzolnak maguk is.
A kiállításról cikkünkben olvashat.
A magyar művészettörténészek kritikusok, gyűjtők, értelmiségiek többsége egyetért abban, hogy Vajda Lajos művészete egyetemes jelentőségű, s honi viszonylatban is csak a legnagyobbak, Csontváry, Ferenczy, Rippl-Rónai teljesítményével hasonlítható össze. A mindössze 33 évet élt művész kezdetben a maroknyi festőt számláló „szentendrei fiatalok” körében vált példaadó mesterré, a világháború utáni progresszív művészeti irányzatokat képviselő Európai Iskola pedig a magyar avantgárd egyik legendás alkotójaként tisztelte. A művészettörténész szakma a modern magyar művészet egyik vezéregyéniségének tekintette, de a hivatalos kultúrpolitika alig vett tudomást a fiatalon lezárult életműről. Az 1983-ban megjelent monográfia sokat tett a nem könnyen befogadható és értelmezhető művészi pálya népszerűsítéséért, a nagyközönség számára azonban Vajda Lajos munkássága még jelenleg sem közismert. Főleg grafikai jellegű, puritán alkotásainak befogadása a rendszeresen kiállításra járó érdeklődők számára is különleges kihívást és kivételes élményt jelent. A gyűjteményes kiállítás szándéka szerint közelebb szeretné hozni Vajda Lajos jellegzetes motívumokból álló, erőteljes képi világát a modern művészet iránt fogékony közönséghez.
A közel 250 művet számláló válogatás budapesti és vidéki közgyűjteményekből, külföldi és hazai magán-gyűjteményekből tevődött össze. Az életpályát kronologikusan és tematikusan követő elrendezés magyarázó szövegekkel és kísérő dokumentumokkal segíti a nézőket a látvány feldolgozásában. A tárlat elvezet a kamaszkori rajzvázlatoktól a korai konstruktív kísérleteken át az izgalmas fotómontázsokig; az egy vonallal megrajzolt szentendrei népi motívumoktól az ikonos képekig, és az 1937-es éb kiérlelt alkotásaiig. Egy csoportba kerülnek az érzékeny színvilágú maszkos képek, a háború rémét érzékeltető szürreális víziók, és végül a kiállítás zárásaként komor lobogású szénrajzainak megrázó sorozata. Kiemelt helyet kapnak az életmű kulcsdarabjai, mint a Felmutató ikonos önarckép vagy a Szentendrei házak feszülettel.
Az utóbbi évtizedben erőteljes nemzetközi érdeklődés tapasztalható a művész Bartók Béla jelentőségéhez mérhető életműve iránt. A kiállítás bezárása után – a tervek szerint – több európai városban és a tengerentúlon is látható lesz a száz éve született Vajda Lajos gyűjteményes tárlata.
A kiállítás kurátora: Pataki Gábor, művészettörténész (MTA MTKI) és Gergely Mariann, főmuzeológus (MNG). A szentendrei Erdész Galériával közösen rendezett kiállítás megvalósításához jelentősen hozzájárult a család és a magángyűjtők készséges együttműködése.
Forrás: Magyar Nemzeti Galéria