Kutatóhajókkal Amundsen nyomában
A norvég haditengerészet expedíciót indít az északi sarkvidékre, hogy megtalálják a Déli-sark felfedezőjének, Roald Amundsennek és társainak maradványait.
Nagyszabású kutatóexpedíció indul a legendás norvég felfedező, Roald Amundsen 80 évvel ezelőtt eltűnt hidroplánjának felkutatására az északi sarkvidékre – nyilatkozta a norvég haditengerészet. Mint ismeretes, Amundsennek, aki elsőként járt a Déli-sarkon, továbbá szintén elsőként kelt át az Atlanti- és Csendes-óceánt között húzódó, hajózható Északnyugati átjárón, 1928-ban öt társával együtt nyoma veszett valahol a Barents-tengeren. Egy francia Latham 47-es repülőgéppel utazó Amundsen, továbbá honfitársa, Leif Dietrichson, valamint négy francia június 18-án tűnt el, miközben megpróbáltak segítséget nyújtani Amundsen korábbi útitársának, későbbi vetélytársának, az olasz Umberto Nobile felfedezőnek, akinek irányítható léghajója, az Italia, a térségben zuhant le. A legénység egy részének sikerült is segítséget nyújtaniuk, a baleset ezt követően következett be. Pontos körülményeit a mai napig nem tisztázták, valamint a gép roncsait és a holttesteket sem tudták kiemelni a hullámsírból.
Az expedíció elindítását augusztusra tervezik (az időjárás és a tenger ekkor a legkedvezőbb a hajós expedícióknak). A kutatásban a norvég haditengerészet kutató-tengeralattjárója, a Tyr, egy legénység nélküli búvárhajó, a Hugin 1000, valamint a parti őrség hajója, a Harstad vesz részt. A Spitzbergákhoz (Svalbard) tartozó Bjoernoeya szigetétől északnyugati irányba kiindulva összesen mintegy 67 ezer négyzetkilométernyi területet vizsgálnak át.
A felkutatandó terület pontos helyét és méretét, amely a norvég felségvizeken valamint nemzetközi vizeken húzódik, a norvég Repülési Múzeum számításai alapján határozták meg. Frode Loeseth fregattkapitány biztos benne, hogy amennyiben a roncs az átfésülendő övezetben van, sikerül megtalálni a roncsokat.
Loeseth szerint elsősorban a hidroplán hajtóműveit vagy szerkezetének egy darabját találhatják majd meg. Még nem született döntés arról, hogy, amennyiben sikerül feltárni, pontosan mit csináljanak a ronccsal. „Az esetleges kiemelésről a Repülési Múzeum illetve a francia hatóságok döntenek majd” – nyilatkozta a norvég katonatiszt.
Kapcsolódó cikk:
Norvég-angol versenyfutás a Déli-sarkért
Ő volt a tizenötödik aradi vértanú
1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.
Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál
Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.
Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén
Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.
Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak
Régészeti bizonyítékok árulkodnak arról, hogy miként kapcsolódtak ki Közép-Ázsia lakosai 3000 éve.
Miért váltsunk téli abroncsra?
Ismét nyakunkon a közlekedés szempontjából legkevésbé kedvelt évszak, a tél. Ilyenkor nem csak az ablakmosó folyadékot kell télire cserélnünk, hanem az abroncsainkat is célszerű a téli útviszonyokra optimalizált téli gumikra váltani.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
