Klímaváltozás miatt pusztult el Angkor?

Angkor 802 és 1432 között a 9. században létrejött khmer birodalom fővárosa volt. A királyság területe virágkorában kiterjedt a mai Kambodzsára, magába foglalta a Mekong-deltát, valamint Laosz és Thaiföld jelentős részét is. A khmer birodalom fénykorában a fővárosnak egymillió lakosa lehetett, ami több mint a világ bármely korabeli európai városának népessége. Angkorban csak a templomokat építették kőből, minden más épületet, a lakóházakat, de még a királyi palotákat is fából ácsolták, amelyek az évszázadok során az enyészeté lettek, és csak a kőépületek maradtak fönn. Emiatt, noha természetesen nem csak vallási épületek voltak annak idején a városban, Angkor ma hatalmas templomváros képében mutatkozik.

Angkor a 15. században hirtelen elnéptelenedett. Ennek okait amerikai, ausztrál és francia kutatók vizsgálják az ún. Nagy Angkor-projekt keretében. Sokáig azt feltételezték a történészek, hogy a sziámi thaiok a 15. században bekövetkezett sorozatos támadásai, így az 1431-es 7 hónapon át tartó ostrom, amelynek során a főváros elesett, vezettek Angkor elnéptelenedéséhez. Az International Herald Tribune online kiadásában olvasható tanulmány szerint a város hanyatlásához és pusztulásához éghajlati okok is hozzájárultak.

„Az évgyűrűk vastagsága olyan, mint a meteorológiai feljegyzések: szárazabb években vékonyabbak, míg csapadékos időkben vastagabbak” – nyilatkozta Brendan M. Buckley, aki 16 évet szentelt az évgyűrűk vizsgálatának Délkelet-Ázsiában. A Columbiai Egyetem kutatója úgy véli, hat évszázaddal ezelőtt, 1415 és 1439 között többször is szárazság sújtotta a térséget.

Dan Penny, a Sydneyi Egyetem kutatója szerint az angkori civilizáció földműves kultúra volt, vagyis nagymértékben függött a víztől, így aligha élhetett túl egy 20–30 éves szárazságot. Egymillió lakost kellett ellátni élelemmel, főleg rizzsel, így folyamatosan kénytelenek voltak növelni a mezőgazdasági területeket az esőerdő rovására, ami talajerózióhoz és a föld terméketlenné válásához vezetett. Mindehhez hozzájárult a szárazság, ami valószínűleg megadta a kegyelemdöfést a gazdasági valamint belső és külső politikai problémákkal küszködő, meggyengült khmer birodalomnak. Az ausztrál kutató úgy véli, hogy a klímaváltozás felgyorsította az eseményeket, amelyek végül Angkor teljes elnéptelenedéséhez vezettek.