Rasszista gyilkosságok az USA börtöneiben

Az amerikai fegyintézetek falai mögött ragadozók és áldozataik kegyetlen szubkultúrája működik. A börtönök falait fegyveresek őrzik, belül azonban a bandák uralják a fogvatartottak világát. A hadszínteret éles határok osztják fel a fehérek, feketék és latinok között.

40 évvel ezelőtt ez az erőszakkal teli világ egy könyörtelen bandát hozott a világra. A fehér elítéltek elitcsapatának neve Árja Testvériség. A Testvérséget mítoszok és legendák lengik körül. A tényeket nehéz felkutatni.

Az egyik hírhedt fegyenc, akinek neve csupán annyi, hogy a „147-es”, a rácsok mögött élő legenda. Saját bevallása szerint 22 embert ölt meg a börtönben, mindegyiküket a bandák közötti összetűzések során. Azt mondja, nem az a fajta, akit érdemes alábecsülni. Szerinte ehhez kellő bizonyíték az a tény, hogy még mindig él. A valódi neve Michael Thompson, ő volt az Árja Testvériség egyik vezetője. Thompsonnak innen nézve elég furcsa az értékrendje. Mint mondja, kevés olyan intim dolog van, mint egy gyilkosság. „Ugyanaz a vér volt a kezünkön” Abban mindenesetre igaza van, hogy a legtöbb ember ezt nem érti meg.

Thompson viszont ráállt, hogy bevezessen minket a titkos világukba, amelybe eddig nem sok kívülálló nyert bepillantást.

Az Árja Testvériség A filmet A National Geographic Channelen láthatja. Mikor? 2009. február 27-én pénteken 23:00 órakor

Thompson 1975 őszén került be Kalifornia büntetésvégrehajtó rendszerébe. 23 éves volt. Erre az időre így emlékezik vissza: – Korábban sohasem tartóztattak le, nem volt priuszom, és elképzelésem sem volt arról, hogy milyen egy börtön. Itt úgy mondják, hogy hal voltam, méghozzá hatalmas kopoltyúkkal. A középiskolában kiemelkedő (amerikai-) futball játékos voltam, de két kábítószerterjesztő meggyilkolásában való bűnrészességért elítéltek. Zöldfülű voltam a börtönben, de gyorsan rájöttem a túlélés és a boldogulás módjára. A legnagyobb előnyt a méretem és az erőszakra való hajlamom jelentette.

Miután visszaverte a Fekete Gerillák Családja nevű banda két tagjának támadását, Thompsont megkereste az Árja Testvériség. A részben indián származású Thompson idegenkedett attól, hogy belépjen a fehérek felsőbbrendűségét hirdető csoportba.

A bentlakók első törvénye, hogy nem keverednek más bőrszínűekkel. – Ha azt látom, hogy egy fehér fickót más rasszhoz tartozók éppen összevernek, akkor fehérként segítenem kell neki. – mondja az egyik elítélt. – Aki nem segít, arra gondja lesz a többieknek. Hozzátartozik a börtönélethez. Nálunk ez a politika. De tisztában kell lennünk vele, hogy ez egy bűnszövetkezet. A banda a rasszista gyűlölködést, a börtönpolitikát és a fehér felsőbbrendűség propagandáját is felhasználja a fiatal elítéltek becsalogatására. Bejönnek a fiatal skinheadek, fiatal nemzeti szocialisták, fiatal fehérek, akiket megfosztottak a jogaiktól és a fajuk megmentőjeként látják ezt az egészet.

Bár a Testvériség által elkövetett egyes gyilkosságok látszólag rasszista indíttatásúak, a banda köztudottan a mexikói maffia szövetségese. Vannak zsidó és vegyes származású tagjai is, ami a legtöbb fajvédő csoportban megengedhetetlen. A banda vezetője, Tyler Bingham maga is félig zsidó. Az egyik karjára Dávidcsillag, a másikra horogkereszt van tetoválva.

Thompson Barry Mills és Tyler Bingham barátjává és bizalmasává vált. – A hátunkat egymásnak vetve harcoltunk az ellenségeinkkel az udvaron. Mi hárman együtt ültünk a tanácsban. Rendkívül intelligens emberek. Kedves fickók, de gyilkosok – mondja ő.

Az elítéltek körében kegyetlen gyilkosokként vívtak ki a félelem szülte tiszteletet. Számos fehér fegyenc viszont a börtönrendszer hőseit látja az Árja Testvériség tagjaiban, akik csak „A banda” néven emlegetik. Ezzel a klasszikus westernkönyvek cowboyaira utalnak. Aki a Bandával lovagolt, az hűséggel tartozott a Bandának. Ezért nevezik ők is Bandának magukat. Törvényen kívüli revolverhősökként látják magukat, akik egy ellenséges világban próbálnak életben maradni.

Azt sem tudja senki, hogy hány tagot számlál. Lehet, hogy a banda csak 100 elismert tagból áll, ám a híresztelések szerint országszerte sok ezer fehér elítélt áll az irányításuk alatt. A Szövetségi Börtönfelügyelet becslése szerint a Testvériség az elítéltek létszámának kevesebb mint egy ezrelékét teszi ki, mégis ők felelnek a gyilkosságok 20%-áért.

Mills, Bingham és Thompson a kaliforniai fegyintézetekben szervezett börtön-maffiává formálta a bandát. A Testvériség stratégiája egyszerű: légy szélsőségesebb, erőszakosabb és félelmetesebb mint körülötted bárki más! – A bentlakók mindig jobban tartanak tőlem, mint a személyzettől, ugyanis azt hiszik, hogy megölöm őket, ha nem azt teszik, amit mondok nekik. Ez a hatalom lényege. – fejtegeti Thompson.

Casper Crowell egykor az Árja Testvériség katonája volt. Nézetei neki sem szokványosak: – Sok mindenért, amit én magam elkövettem, ezer évvel ezelőtt lovaggá ütöttek volna. A legkevesebb, hogy hősként ünnepelt, jó állampolgár lettem volna. A mai törvények viszont törvényen kívülit, gyilkos szörnyeteget csináltak belőlem. Casper nem gyilkosnak, hanem katonának tekinti magát: – Attól, hogy az ember megöl valakit, vagy hajlandó erre, még nem válik katonává. Egy katona mindig valami önmagánál nagyobbat szolgál. Ez a torz mitológia az Árja Testvériség önképének lényegét tükrözi.

– Nem szeretek hátat fordítani olyasminek, amit nem látok. – mondja – A legjobb lassan tovább sétálni. Ez a szokásom és az efféle szokások nagyon egészségesek. – Casper kétszeres életfogytiglani büntetését tölti gyilkossági kísérlet miatt. Elmondása szerint kezdetben nem az a kőkemény fegyenc volt, aki ma. – Idebent mindenki, a jó, a rossz és a csúf is egyszer valakinek a kicsi szeme fénye volt. Minden szülő tele van reménnyel és ábrándokkal. Nem arra gondolnak, hogy aki visszanéz rájuk, az egy gyilkos, aki majd a leghitványabb bűnöket követi el az embertársai ellen. Mindezt később tanultuk meg. A rendszer tanította, kint az utcán.

A banda tagjai tetoválásokkal jelölik meg magukat; hogy kifejezzék a hovatartozásukat és törvényen kívüli mivoltukat is jelezzék. A banda fő jelképe a lóhere. A három levél a banda alapító tagjaitól származik; akik közül sokan ír motorosok voltak. Ha valaki; akin lóhere van; bekerül a börtönbe; akkor lehet akár ír is; el kell takarnia.

A különleges helyszínen olyan bűnszövetkezet szökkent szárba, amelyet sajátos szabályok, rituálék és brutális beavatási szertartások jellemeznek. Náluk nem a mennyiség, hanem a minőség számít. Vagyis nem a létszám jelenti számukra a biztonságot, hanem ragaszkodnak a válogatott tagsághoz. A bandába nem lehet csak úgy beállni. Az újoncoknak ki kell mutatniuk foguk fehérjét. A börtönben ez azt jelenti, hogy megölnek valakit. Mindez hozzátartozik az Árja Testvériség hűségesküjéhez. Vérrel jövök, vérrel megyek. Ez azt jelenti, hogy csak az juthat be, aki öl, és csak az kerülhet ki, aki meghal.

Michael Thompson megszegte a véresküjét. A hírhedt bandavezér valami miatt a testvérei ellen fordult. Ma ő a banda első számú célpontja. A védelme érdekében egy meg nem nevezett, különleges intézetben tartják fogva.

Mit tehet az állam ez ellen a polip ellen? Egyáltalán erősebb a rendőrség mint a banda? Erre keresi a választ sorozatunk második része…