Tarahumara indiánok – a Sierra népe
Csillagok szi porkáznak az égen, tarahumara indiánok kihunyt lelkei. Minden férfinak három lelke van, a nőknek viszont négy, mivel ők hozzák világra az új életet – helyi papoktól és az antropológusoktól ilyesmit is megtudhat az ember a tarahumara indiánok hitvilágáról. Ez a nép, amely magát a rarámuri névvel illeti, az észak-mexikói Nyugati-Sierra Madre völgyeiben, hegyoldalaiban él, ahová a spanyol hódítók elől húzódtak vissza ötszáz esztendeje.
S mert a spanyoloknak nemcsak a lőfegyvereik és lovaik voltak rémisztőek, de a szakálluk is, a fehérek megjelenése ihlette a rarámurik chabochi szavát. Máig így nevezik azokat, akik nem tarahumarák – vagyis akik idegenek. A név szó szerinti fordítása („az ember, akinek arcát pókháló fedi”) nem igazán sértő, csupán a világ egyfajta felosztására utal. Mert a 21. századi Mexikó népei és a tarahumarák közti viszonynak bizony meglehetősen hosszú múltja van…
E zárkózott és visszahúzódó nép tagjai egymástól nagy távolságra, apró vályog- vagy fakalyibákban, barlangokban élnek. Némelyikük hajléka fölött kiszögellő sziklák alkotják a tetőt. Kézzel művelt kis földparcelláikon kukoricát termesztenek, amelyből itókát erjesztenek, majd amikor ünnepi alkalmakkor összegyűlnek, kivájt tökhéjakban kézről kézre adva addig szürcsölik, mígnem jókedvűek vagy álmodozók lesznek – és ha netán kötekedőkké válnának tőle, hát leheverednek a földre, s kialusszák mámorukat. A tarahumarák kitartó futók, hiszen a hegyi szurdokok keskeny ösvényein járnak-kelnek nemzedékek óta. A rarámuri név „futó gyalogost” vagy „gyorslábút” jelent, s állítólag már nem egy amerikai ultramaratoni versenyzőt bőszítettek fel azzal, hogy ősi huarache szandáljukban futva verték meg őket, sőt hébe-korba még füstölni is megálltak menet közben…
A tarahumarák számára a munka a létfenntartás eszköze, bár különösebb erkölcsi értéket nem tulajdonítanak neki, és spirituális kötelmeik vagy egyéb lelki dolgaik mellett csak másodlagosnak tekintik. Gazdaságuk hagyományosan nem a pénzen, hanem a cserén alapul. A javak egymással való megosztására használt szavuk jószerével lefordíthatatlan: kórima – mondja tenyerét nyújtva egy tarahumara asszony, amit a chabochi adománykérésnek vélhetne. Csakhogy az odacsúsztatott pénzért nem jár köszönet – hiszen a kórima lényege, hogy a javait mindenki megosztja a többiekkel.
Meglepő eredményt hozott Kolumbusz Kristóf genetikai vizsgálata
Egy új vizsgálat a híres felfedező zsidó és spanyol származását tárta fel, ám sokan kritikusak a kutatással kapcsolatban.
Kiderült, miért oly népszerű Vermeer híres festménye
A Leány gyöngy fülbevalóval című Vermeer-alkotás a világ egyik legkedveltebb festménye, egy különös kutatás feltárta, mi ennek az oka.
Felszínre hoznák az ókori hajóroncsot és értékes rakományát
A hajó egy, az ókorban igen értékesnek számító rézötvözetet szállított.
Képeken az ikonikus Las Vegas-i hotel felrobbantása
A Tropicanát egy ünnepség keretében semmisítették meg.
Dél-koreai írónő kapja idén az irodalmi Nobel-díjat
Han Kang intenzív, a történelmi traumákkal szembenéző és az emberi élet törékenységét feltáró költői prózájáért részesül a díjban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
