Virág – húsvét – Ferences rend

800 éve alapította a ferences rendet Assisi Szent Ferenc

Assisi Szent Ferenc (1181 v. 1182. szeptember 26. – 1226. október 3.) a Ferences Rend megalapítója, Itália, az állatok, a kereskedők és a természeti környezet védőszentje.
Egy római zarándoklat után misztikus élménye volt San Damiano templomában, Assisi mellett. A megfeszített Krisztus képmása szólt hozzá: „Ferenc, Ferenc, menj és javítsd meg a házamat, mert látod, hogy romokba dől.” Eladta lovát és egynémely ruhaneműt az apja készletéből, majd az árát a templomnak adományozta. Szakított apjával, lemondott örökségéről, és a következő néhány hónapban koldusként élt Assisi környékén.
1209. február 24-én a Máté evangéliuma 10:9 hatására elhatározta, hogy apostoli szegénységben folytatja életét. Durva csuhában és mezítláb a megtérésről prédikált. Hamarosan követői is lettek. Alázatosságból soha nem szenteltette pappá magát és a közösség testvérként élt együtt, „fratres minores”-nak, vagyis „kisebb testvéreknek” nevezve magukat. 1209-ben III. Ince pápa engedélyével megalapított egy új rendet, melynek célja az apostoloknak adott krisztusi útmutatás szerinti élet volt, tagjai szegénységi fogadalmat tettek, és vállalták, hogy életüket Isten szolgálatára rendelik.
1223. szeptember 17-én imádkozás közben Ferencen megjelentek a stigmák, ez azonban csak későbbi halála után derült ki. 1228. július 16-án IX. Gergely pápa szentté avatta, és a következő napon letették az Assisi Szent Ferenc-bazilika alapkövét. (Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Assisi_Szent_Ferenc)

A keresztformát követő imitált perforáció 5 fő- és 4 mellékmezőre osztja a bélyegképet, középpontjában a ferencesek címere található. A bélyegkép főmotívuma Assisi Szent Ferenc alakja, körülötte életének néhány eseményét, jelentősebb momentumát örökítette meg a tervezőművész, így például: Lemondás a világi javakról, Assisi Kápolna, Szent Ferenc stigmatizációja, Szent Klára alakja, imádságok, elmélkedések részletei.

Húsvét 2009
Húsvét ünnepének közeledtével a Magyar Posta hagyományaihoz híven forgalmi bélyeget bocsátott ki. A 2009. évi üdvözlőlapok és levelek ünnepi díszbe öltöztetéséhez Réti Zoltán festőművész, Juhászkereszt c. alkotásáról készült bélyegújdonságot ajánljuk. A kép közepén a távolban látszik a juhász fekete kalapjában, körülötte a fehér bárányok, a tavasz, a megújulás hírnökei. Az előtérben az életet adó termőföld kalászai látszanak a kék ég alatt. A kompozíció egyben a keresztre feszített Jézus Krisztus képét is ábrázolja. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékon Réti Zoltán Mise a szabadban c. festménye látható. Az alkalmi bélyegző a borítékon látható festmény részlete, a templom előtti Krisztus kereszt stilizált rajza.

Réti Zoltán (1923) Nagyorosziban született, majd Érsekvadkerten és 10 éves kora óta Balassagyarmaton él. 1942-ben végzett a miskolci Tanítóképzőben, ahol tanítói és kántori oklevelet szerzett. Katona évei alatt fogságba esett, kalandos úton az Északi tengertől eljutott Bajorországba, ahol portréfestésből és templomi orgonálásból tartotta el magát. 1946-os hazatérését követően Patvarcon tanított, kórust vezetett, kántorizált. 1953-ban Budapesten megszerezte a zenetanári oklevelet. Balassagyarmaton zeneiskolát alapított, melynek igazgatója és tanára volt húsz éven át. Évtizedekig tanított a Bajcsy Általános Iskolában, a Balassi Bálint Gimnáziumban, a Tanítóképzőben és a Szántó Kovács János Gimnáziumban.
A háború miatt megszakadt képzőművészeti tanulmányait nem adta fel és 1969-ben elvégezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolát. Festészetében az olaj és grafika mellett az akvarell műfaját kedvelte leginkább, a nógrádi táj, nevezetes nógrádiak (Madách, Mikszáth, Balassi, Komjáthy) és műveik, továbbá a Biblia megjelenítése foglalkoztatta leginkább.
Számtalan díj, elismerés, kitüntetés birtokosa: Apáczai Csere János díj, Madách díj, Köztársasági Arany Érdemkereszt, Szabolcsi Bence díj. Díszpolgár Nógrád megyében, Nagyorosziban, Balassagyarmaton és Érsekvadkerten is. (Forrás: www.agt.bme.hu/balassi/retiportre.html)

Védett hazai virágok
A Magyar Posta két védett hazai virágot mutat be új értékjelzés nélküli forgalmi bélyegein. A BELFÖLD forgalmi bélyegen Tarka sáfrány, a BELFÖLD ELSŐBBSÉGI forgalmi bélyegen Csillagvirág látható. A kibocsátás különlegessége, hogy a Tarka sáfrányt ábrázoló bélyeg megjelent öntapadós forgalmi bélyeg változatban is.

A kis termetű, mindössze 5-10 cm-es tarka sáfrány egyike legkorábban nyíló vadvirágainknak. Magyarországon vadon 4 faj fordul elő, s ezek mindegyike védett. Hazánkban éri el elterjedésének ÉNy-i határát. (Forrás: www.paks.info.hu)

A csillagvirág több fajt is magába foglal, és valamennyi védett is. A bélyegképen az üde, nedvesebb élőhelyeket kedvelő hegyi csillagvirág látható, mely február végétől áprilisig virágzik. (Forrás: www.wwf.hu)

Az enyvezett forgalmi bélyegsorozat címletein uv-fényben vörös színű, az öntapadós bélyeg peremrészén pedig zöld színű gilos mintázat látható. A magyar bélyegkibocsátásban első alkalommal valósult meg 50 bélyegképet tartalmazó öntapadós bélyegív. Az íven belüli egyes mezőkben lévő bélyegek a sarkoknál megszakadó, hullámvonal ívű ritzeléssel ún. „imitált perforációval” készültek. A bélyegképeken a „BELFÖLD” és a „MAGYARORSZÁG” feliratokat érintő ún. biztonsági ritzelés került elhelyezésre. Az íven belül a sorok és oszlopok közötti elválasztást vonalperforáció segíti.

Forrás: Magyar Posta