A Kossuth-híd képeslapokon

Az első „félállandó” híd a Kossuth-híd volt, amely a nagy rombolás után egy évvel már állandó összeköttetést biztosított Pest és Buda között. Az újonnan építendő híd helyéül a Batthyány tér és a Kossuth Lajos tér előtti Duna-szakasz kínálkozott a legmegfelelőbbnek. A kijelölt hídfők környezetében a közlekedési hálózatot alkalmassá lehetett tenni arra, hogy megfeleljen a hídfeljárók feladatainak, és a Duna-mederben sem mutatkoztak olyan akadályok, amelyek kizárták volna a pillérek elhelyezését.

A pillérek vasbetonból készültek. Szokványos módszerrel ez a munka túlságosan elhúzódott volna, ezért pillérenként 14 db 256 mm átmérőjű vascső-cölöpöt vertek le, köréje pedig 15 cm vastag vasbeton köpenyfalat eresztettek csörlőkkel a mederfenékig, majd azt víz alatti betonozással kitöltötték. A pillértestet a meder fenekén kimosás ellen kőhányással vették körül. Ez a híd volt a Dunán az első, amelynek főtartói hegesztett szerkezetűek voltak. Anyagukat jelentős részben a kiemelt roncsok szolgáltatták, de ezen kívül, a kisebb szerkezetekhez, hossztartókhoz stb. lerombolt házakból is kerültek vasgerendák. A gépkocsipálya vasakra került, a gyalogjárók fapallók voltak.

Az úszódaru munkában – fotó; 1945

Az acélszerkezetet a Weiss Manfréd Rt. valamint a Győri Waggongyár készítette. Az acélszerkezet beépítését nagymértékben megkönnyítette az 1945. szeptember 22-én vízrebocsátott úszódaru, amely később a roncskiemeléseknél és a többi Duna-híd újjáépítésénél is jó szolgálatot tett, a későbbi években készült hasonló darukkal együtt. A híd a főtartók között 7 méter széles kocsipálya kiképzését tette lehetővé, a főtartókon kívül mindkét oldalon 3, 35 méter széles járda épült. A hidat 15 tonnás tehergépkocsi és 300 kg/m2 megosztó terhelés figyelembevételével méretezték.

A Kossuth-hidat a gyalogos forgalom számára 1946. január 15-én, az autóforgalomnak január 18-án nyitották meg, nyolc(!) hónapi munka után, ami az újrakezdés szimbólumává tette a hidat.

A Kossuth híd képes levelezőlapon- kiadó: Művészeti Alkotások

A hidat 10 éves élettartamra tervezték, ennek megfelelően elhasználódása miatt 1957-ben forgalmon kívül helyezték, majd 1960-ban lebontották. Helyét az egykori pesti és budai hídfőnél emlékkő jelöli. A Kossuth híd helyén 1973. augusztus 20-án, majd 2003. március 15-én pár napra pontonhidat építettek.

Hétköznapi forgalom a hídon – képeslap; kiadó: Művészeti Alkotások

A Kossuth-híd építéséről annak idején Háy Gyula színművet írt (Az élet hídja 1951).

Hatvani Márk