Álld az ütést! – férfias próbatétel

A Fulani harcos múlttal rendelkező büszke nép. Híres bátorságukat kemény próbatétel során kell bizonyítaniuk, amely sokak szemében tabunak számítana.

A fulanik számára a valódi harcos ismérve a nyugodt, visszafogott viselkedés, vagyis hogy tökéletesen uralják érzelmeiket, cselekedeteiket, sőt még testbeszédüket is. A vesszőbajnokságoknak a szabályai éppolyan egyszerűek, mint amennyire megdöbbentőek. Minden egyes harcos kétszer kell, hogy lesújtson ellenfelére, majd neki magának is két hatalmas ütést kell kiállnia. Nemzettségének tagjai valamennyi elszenvedett ütés után odalépnek hozzá, hogy segítséget nyújtsanak neki, és meggyőződjenek róla, hogy képes folytatni. Ha győzni akar, a harcos nem mozdulhat, de még az arcizma sem rándulhat.

Fájdalmas, jó fegyverek
A megfelelő fegyver kiválasztása kulcsfontosságú a győzelemhez. A nemzettség idősebb tagjai készítik elő a hosszú favesszőt, amely annyira hajlékony, hogy akár a derekuk köré is tekerhetnék. A végeit kihegyezik, hogy felszakítsa az ellenfél bőrét, és a lehető legfájdalmasabb sérüléseket ejtse.

Próbatétel A National Geographic Channel Tabu III. sorozatának 7. része: Próbatétel A férfiak miként bizonyíthatják be, hogy igazán férfiak? Amint a filmből kiderül, világszerte sok közösségben csak küzdelem és kínző fájdalmak árán… Az American Fight Club sikeres, tanult, meglett emberek gyülekezete, tagjai olykor mégis fakést – vagy bármilyen, a valódi harc imitálására alkalmas tárgyat – ragadnak, hogy a bennük lapuló domináns hímet láthatóvá tegyék. Az indonéziai Szunda-szigetek lakói még tovább mennek a kakaskodásban: a Pasola nevű hagyományos ünnepen lóra pattannak, és kezükben lándzsával rontanak egymásra, azzal a nem titkolt céllal, hogy minél több ellenfelet a földre taszítsanak. A legsajnálatraméltóbb helyzetben azonban valószínűleg a benini férfiak vannak, akiknek – ha igényt szeretnének tartani e névre – arcizomrándulás nékül, nevetve kell tűrniük, hogy társaik megkorbácsolják őket… Megtekinthető: március 27-én pénteken 23:00 órakor

Lássa az egész világ!
Az ünnepségre mintegy kétezer ember érkezik. A fulanik számára a nyilvánosság fontos eleme a szertartásnak. Fontos, hogy az ifjak közönség előtt bizonyíthassák bátorságukat. Dr. Paul Stoller, aki nyugat-afrikai antropológiát tanít a pennsylvaniai Westchester Egyetemen, úgy véli, ha nem lenne nézősereg, az egész kínszenvedés sokkal kisebb jelentőségű volna.

A veterán vesszőharcosok testét forradások borítják, amelyek megannyi fájdalmas elviselt ütés tanúbizonyságai. Az ifjú fulanik ezeknek a férfiaknak a nyomdokaiba remélnek lépni. Amikor lesújtanak rád, úgy kell mosolyognod, mintha az égvilágon semmit nem éreznél. Ha így teszel, onnantól kezdve bátor emberként tekintenek rád.

Párhuzamok
A rituális korbácsolás számos kultúrában és vallási szertartásban megjelenik. A fülöp-szigeteki katolikusok saját magukat ostorozzák, az etiópiai hamar nők pedig úgy nyilvánítják ki odaadásukat családtagjaik iránt, hogy hagyják magukat véresre verni. A thaiföldi vegetáriánus fesztiválon résztvevő fanatikusok pedig baltával csapkodják magukat, hogy így engeszteljék ki az isteneiket. Az ifjú fulanikat azonban korántsem vallásos buzgalom hajtja, hogy részt vegyenek a Godzsán, hanem azért vállalják a verést, mert tudják, hogy így kivívhatják társaik tiszteletét. Ezen kívül további jutalom is vár rájuk: a hölgyek imádata, végül pedig házasság.

A csata
A harcos fiú egy adag zabkásából merít erőt. Szüksége is lesz rá, hiszen ellenfele szintén győztesként akar majd kikerülni a viadalból. Két kezét a feje fölött tartva felveszi a teljes védtelenség hagyományos testtartását. Ha ellép a helyéről, azzal elveszíti a küzdelmet és a lehetőséget is, hogy fulani férfivá váljon. A legkisebb mozdulat, és nem csak saját magára de egész nemzettségére szégyent hoz. Rokonai igyekeznek lelki támaszt nyújtani neki. Pénzdarabokat szorítanak a homlokához, hogy így fejezzék ki nagyrabecsülésüket, és a Godzsa hagyományokról énekelnek, arról, hogy végre ő is az ősei nyomdokaiba lép.

Ahogyan a fiú ismét felkínálja a testét, a nézősereg felkészül a második csapásra. Ellenfele erejének utolsó morzsáját is beleadja az ütésbe. A vesszőnek nem szabad eltörnie, mivel az a küzdelem végét jelentené. Ezt követően fordul a helyzet. Hogy a későbbiekben is részt vesznek-e Godzsán, az már kizárólag a saját döntésükön múlik.

Lányok próbatétele
A fulani lányoknak szintén megvan a maguk próbatétele, amit ki kell állniuk. Az ő megpróbáltatásaik azonban egészen fiatalon, alig nyolc évesen várnak rájuk. Díszítő tetoválást viselnek az arcukon, hogy kiemelje dzsurujukat, azaz a szépségüket. A lányok az anyjuk szokásait követik. Így megy ez emberöltők óta. Ez is hozzátartozik az önképükhöz. Ha bárki ránéz ezekre a lányokra, azonnal tudja, hogy a fulanik közül valók. A lányok bátorságát a tetoválás során elszenvedett tűszúrásokkal teszik próbára. Nagy szégyen lenne, ha a lány kimutatná fájdalmát, a tetoválást pedig, ami nővé érését jelezné, elhalasztanák, míg idősebb nem lesz.