Újjászületik a kastélypark Keszthely szívében

Eredetileg harmincöt hektáros volt az a park, amelyet a Festetics-család a kastély csaknem másfél évszázadig tartó építése közben a településen kialakított. A ma impozáns Helikon-kastély építése ugyanis még 1745-ben kezdődött, miután 1739-ben Festetics Kristóf megvásárolta a várost korábbi urától, Pethő Jánostól. Az épület átalakítása nagy lendületet kapott a nemesi família egyik legnagyobb alakja, Festetics György életében, aki 1791-ben költözött a városba, és megalapította Európa első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont. A mindinkább monumentálissá váló kastélyban nagí ünnepségeket rendeztek, amelyen vendégül látták az ország íróit-költőit – nem véletlenül nevezte Berzsenyi György kis magyar Weimarnak a települést.

A Hyde-park tervezőjét hívták a városba
A Helikon kastély azonban csak évtizedekkel később, 1880 táján nyerte el mai formáját, így ezt a korszakot idézhetjük meg teljesen hitelesen – mondta el a National Geographic Online-nak a kastély igazgatója. Czoma László szerint nem kell mást tenni, mint elővenni a brit Millner parktervét (a Hyde-park kialakításán dolgozó szakembert bízták meg a Festeticsek a keszthelyi park megtervezésével), s rekonstruálható a 19. század utolsó harmadában megalkotott tájépítészeti ékszerdoboz.

Amelyet természetesen a második világháború után szedtek darabjaira. A park nagyobb részébe a honvédség költözött, s néhány év leforgása alatt összesen 59 épületet – lőszerraktárt, legénységi szállásokat és parancsnoki bázist – emeltek. A katonaivá vált objektumcsoport nagyobb biztonsága érdekében pedig utat vágtak a parkon keresztül, leszakítva belőle 22 hektárnyi területet. „Huszonöt évvel ezelőtt, amikor a kastély élére kerültem, még természetesen a katonaság volt az úr a terület nagy részén” – mondta el Czoma László. Változást csak a rendszerváltást követő évek hoztak, hiszen a katonai objektumot csupán 1993-ban számolták fel véglegesen. Ekkor a privatizáció réme fenyegethette volna a város közepén lévő, nagy értékű földterületet, azonban a Helikon kastély igazgatója műemléki védettséget kezdeményezett a területnek, így az nem esett a beruházók áldozatául.

„Mostanra elkészültek a tervek, amellyel rehabilitáljuk az elkövetkező három esztendőben a keszthelyi kastély parkját” – ismertette az igazgató. Az egykori katonai területen lévő épületekből 57-et az elmúlt években lebontottak, a maradék kettő közül az egyik – átépítve – a vadászati múzeumnak és a modellvasút kiállításnak ad helyet, míg a másik az iszlám művészet múzeuma lesz a jövőben.

Készen veszik majd az erdőt
Az út azonban, amely évtizedekig elválasztotta a kastélyt az egykori parktól, ma is nyitott az autóforgalom számára, így annak kiváltására is szükség lesz, hogy ismét akadálytalanul lehessen bejárni a területet. A város vezetése hozzájárult már ahhoz, hogy a belváros forgalmát kivezessék a parkból, így nem lesz akadálya a beton felszedésének és a környezet rehabilitációjának. Igaz, erre csak a parkrendezés utolsó szakaszában kerül majd sor.

„2012-ben a Helikon kastély parkja szinte teljesen úgy fog kinézni, mint százhúsz évvel ezelőtt” – reméli Czoma László. Egy-két különbség persze lesz: a bontásokból származó törmelék eltüntetésére kilátódombot építenek, amely az irdatlan mennyiségű betont és téglát befogadja majd. De ismét lesz halastó és rózsakert is (utóbbi kialakításával kezdik hamarosan a munkát), valamit sétányok, szobrok és az eredeti tervek alapján újrafaragott szökőkutak.

1883-ban, a kert elkészültekor volt idő kivárni, míg a növények megnőttek, most azonban három év múlva már kész parkba léphetnek be a látogatók: a Helikon kastély ugyanis az erdősítéskor 20–25 éves fákat fog vásárolni, így az elültetésük után már készen is lesz az erdő.

Fotó: Kovács Olivér