Épített örökség – Örök építészet: A válság lehetőség!

Összefoglaló a Történelmi kincseink a harmadik évezredben… konferencián elhangzottakból. 2009. március 26-án. Gödöllői Királyi Kastélyban a konferencia előadói a turizmus és az örökségvédelem szakmai szervezeteinek vezetői voltak.
Tízezernél is több regisztrált műemlékünk van, mit teszünk velük? A magyar örökségvédelem és a kulturális turizmus milyen kapcsolatban van? Milyen szerepet szánunk a magántőkének a revitalizációban? – tette fel kérdésként megnyitójában dr. Révész T. Mihály, a Gödöllői Királyi Kastély ügyvezető igazgatója.
Dr. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke vitaindító előadásában azt mondta, nincsenek átfogó célok, nagy programok és kidolgozott kapcsolatrendszer. A budai vár egyébként az állatorvosi ló esete, hiszen szerinte alkalmatlan az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Galéria, méltatlan a Budapesti Történeti Múzeum elhelyezése, sőt a Sándor-palota sem megfelelő a köztársasági elnöki rezidencia funkciójára. A Szent György tér mindig beépített volt, a hegyoldalnyi foghíj mielőbb pótolandó. A Kalina Mór-féle Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója sem sikertörténet, annak ellenére, hogy a tervek alapján akár a budai vár, sőt az egész ország turisztikai kapuja lehetne. Nem kell minden műemlékből múzeumot csinálni, sok egyéb funkció is szóba jöhet.
Mányai Roland, az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának főosztályvezetője, A kultúra szerepe a turizmus fejlesztésében címet adta előadásának. Vitába szállva Mezős Tamással, azt állította, sok jól működő, kapcsolódási pontot lát a két terület között. Gödöllő valóban jó, de nem egyetlen példa erre. A válság előtt készült prognózisok jelentős növekedést jósoltak a következő 10 évre. 1998 és 2008 között jelentősen erősödött a belföldi turizmus és ez a tendencia várhatóan folytatódik. A külföldi vendégérkezések száma stagnál, ezáltal az arány egyre inkább a belföldi turizmus felé tolódik A Top9 beutaztató ország Magyarországra sorrendben: Németország, Ausztria, Anglia, USA, Olaszország, Románia, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia. Motivációk az utazás kiválasztásakor: pihenés, üdülés, kulturális programlehetőségek, szórakozás. A globalizáció miatt nagy a verseny!
Dr. Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum Kft. igazgatója a Festetics-örökség rekonstrukciójáról és látogathatóvá tételéről beszélt. Az elmúlt 25 év folyamatos fejlesztéssel telt. Az eddigi ráfordítás közel 20 milliárd Ft, minden négyzetmétert hasznosítanak, a bevételeknek köszönhetően kis túlzással önellátó. A válság ellenére nő/stagnál a látogatószám. A berendezés 20 %-a eredeti Festetics-bútor, a többi közgyűjteményekből kölcsönzött. A széthordott berendezést folyamatosan visszavásárolják. Új kiállítási egységek, pl. kocsigyűjtemény, iszlám művészeti anyag, Balatoni témájú képzőművészeti alkotások kiállítása a Magyar Nemzeti Galéria anyagából, történelmi modellvasút, fegyvergyűjtemény, Vadászati Múzeum. Koncertekkel, zenei kurzusokkal, attrakciókkal (pl. éjszakai kastélylátogatás) színesítik a programot.
Varga István, a Monostori Erőd Kht. ügyvezető igazgatójának előadása az európai kulturális utakról és a lehetőségeinkről szólt. Transznacionális együttműködés szükségességét hangsúlyozta. Meglátása szerint, hálózatok kialakításával hatékonyabb lehet a munka. (Ezek közül talán az első 1987-ből a Szent Jakab-út, majd számos európai példa nyomán pl. a Sisi-út) A másik lehetőség „kulturális plázák” kialakítása, ahol nagy választékot kínálnak egy helyen. Komárom mindkét utat megpróbálta, mindkettő hozott részeredményeket, sikereket. Ez nem minden esetben jelent látogatószám-növekedést, van, hogy kapcsolatokat eredményez.
Bánki Erik, az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottságának elnöke a kulturális örökség komplex turisztikai hasznosításának lehetőségeit taglalta a konferencia résztvevőinek. Az általa említett kutatások szerint az utazási szokások változóban vannak, több kisebb utazásra szívesebben szakítanak időt és pénzt az emberek. Egyre nagyobb számban jelennek meg speciális igények, nő az újdonságok iránti érdeklődés és az árérzékenység. Afrika és Ázsia idegenforgalma nő, Európában mérséklődik a növekedés üteme, de ezen belül Közép-Európa, Magyarország és Lengyelország fellendülőben van. Egyre növekszik a verseny, és vigyázni kell, mert a mostani esetleges lemaradás később hatványozódni fog.
Dr. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. igazgatósági elnöke Kulturális turizmus 2009 címmel tartott előadást. Szavaiból kiderült, hogy a turisztikai ágazat évente 4 milliárd eurót hoz, igen eredményes, de szemléletváltásra van szükség, hogy vonzó célpont maradhassunk. Ezt szolgálja a 2006-ban bevezetett témaév-rendszer (Gasztronómia, Vizek, Kulturális turizmus, Fesztiválok Éve)
Dr. Krassay László, Gödöllő város alpolgármestere a helyi városfejlesztésről és örökségvédelemről osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Véleménye szerint a kulturális örökség fogalma nyitott, beleférhet a műemlék, a táj, a természet és a digitális örökség is majdan.
Révész T. Mihály
Dr. Révész T. Mihály zárszavában a Gödöllői Királyi Kastély kiemelt projekt keretében történő fejlesztéséről tájékoztatott minden jelenlévő újságírót, szakmabelit, s az egyetemek diákjait. Elmondta, hogy Magyarország legnagyobb barokk épületegyüttese a királyi jelzőhöz méltó módon lesz a nők, a gyermekek és a családok kastélya, ahol változatos és színes programokkal, s a nyár elején induló fejlesztéseknek köszönhetően, kibővített terekkel és megújult parkkal várják a látogatókat.
A konferencia fővédnöke dr. Szili Katalin, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke, védnöke, dr. Gyenesei István önkormányzati miniszter, s támogatója a Miniszterelnöki Hivatal volt.
Fotó: Kovács Olivér